Psalms 119

طُوبَى لِلْكَامِلِينَ طَرِيقًا، السَّالِكِينَ فِي شَرِيعَةِ الرَّبِّ.
Boldogok, a kiknek útjok feddhetetlen, a kik az Úr törvényében járnak.
طُوبَى لِحَافِظِي شَهَادَاتِهِ. مِنْ كُلِّ قُلُوبِهِمْ يَطْلُبُونَهُ.
Boldogok, a kik megőrzik az ő bizonyságait, *és* teljes szívből keresik őt.
أَيْضًا لاَ يَرْتَكِبُونَ إِثْمًا. فِي طُرُقِهِ يَسْلُكُونَ.
És nem cselekesznek hamisságot; az ő útaiban járnak.
أَنْتَ أَوْصَيْتَ بِوَصَايَاكَ أَنْ تُحْفَظَ تَمَامًا.
Te parancsoltad *Uram,* hogy határozataidat jól megőrizzük.
لَيْتَ طُرُقِي تُثَبَّتُ فِي حِفْظِ فَرَائِضِكَ.
Vajha igazgattatnának az én útaim a te rendeléseid megőrzésére!
حِينَئِذٍ لاَ أَخْزَى إِذَا نَظَرْتُ إِلَى كُلِّ وَصَايَاكَ.
Akkor nem szégyenülnék meg, ha figyelnék minden parancsolatodra!
أَحْمَدُكَ بِاسْتِقَامَةِ قَلْبٍ عِنْدَ تَعَلُّمِي أَحْكَامَ عَدْلِكَ.
Hálát adok néked tiszta szívből, hogy megtanítottál engem a te igazságod ítéleteire.
وَصَايَاكَ أَحْفَظُ. لاَ تَتْرُكْنِي إِلَى الْغَايَةِ.
A te rendeléseidet megőrzöm; soha ne hagyj el engem!
بِمَ يُزَكِّي الشَّابُّ طَرِيقَهُ؟ بِحِفْظِهِ إِيَّاهُ حَسَبَ كَلاَمِكَ.
Mi módon őrizheti meg tisztán az ifjú az ő útát, ha nem a te beszédednek megtartása által?
بِكُلِّ قَلْبِي طَلَبْتُكَ. لاَ تُضِلَّنِي عَنْ وَصَايَاكَ.
Teljes szívből kerestelek téged: ne engedj eltévedeznem a te parancsolataidtól!
خَبَأْتُ كَلاَمَكَ فِي قَلْبِي لِكَيْلاَ أُخْطِئَ إِلَيْكَ.
Szívembe rejtettem a te beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened.
مُبَارَكٌ أَنْتَ يَا رَبُّ. عَلِّمْنِي فَرَائِضَكَ.
Áldott vagy te, Uram! Taníts meg engem a te rendeléseidre.
بِشَفَتَيَّ حَسَبْتُ كُلَّ أَحْكَامِ فَمِكَ.
Ajkaimmal hirdetem a te szádnak minden ítéletét.
بِطَرِيقِ شَهَادَاتِكَ فَرِحْتُ كَمَا عَلَى كُلِّ الْغِنَى.
Inkább gyönyörködöm a te bizonyságaidnak útjában, mint minden gazdagságban.
بِوَصَايَاكَ أَلْهَجُ، وَأُلاَحِظُ سُبُلَكَ.
A te határozataidról gondolkodom, és a te ösvényeidre nézek.
بِفَرَائِضِكَ أَتَلَذَّذُ. لاَ أَنْسَى كَلاَمَكَ.
Gyönyörködöm a te rendeléseidben; a te beszédedről nem feledkezem el.
أَحْسِنْ إِلَى عَبْدِكَ، فَأَحْيَا وَأَحْفَظَ أَمْرَكَ.
Tégy jól a te szolgáddal, hogy éljek és megtartsam a te beszédedet.
اكْشِفْ عَنْ عَيْنَيَّ فَأَرَى عَجَائِبَ مِنْ شَرِيعَتِكَ.
Nyisd meg az én szemeimet, hogy szemléljem a te törvényednek csodálatos voltát.
غَرِيبٌ أَنَا فِي الأَرْضِ. لاَ تُخْفِ عَنِّي وَصَايَاكَ.
Jövevény vagyok e földön, ne rejtsd el tőlem a te parancsolataidat.
انْسَحَقَتْ نَفْسِي شَوْقًا إِلَى أَحْكَامِكَ فِي كُلِّ حِينٍ.
Elfogyatkozik az én lelkem, a te ítéleteid után való szüntelen vágyódás miatt.
انْتَهَرْتَ الْمُتَكَبِّرِينَ الْمَلاَعِينَ الضَّالِّينَ عَنْ وَصَايَاكَ.
Megdorgálod a kevélyeket; átkozottak, a kik elhajolnak parancsolataidtól.
دَحْرِجْ عَنِّي الْعَارَ وَالإِهَانَةَ، لأَنِّي حَفِظْتُ شَهَادَاتِكَ.
Fordítsd el rólam a szidalmat és gyalázatot, mert megőriztem a te bizonyságaidat!
جَلَسَ أَيْضًا رُؤَسَاءُ، تَقَاوَلُوا عَلَيَّ. أَمَّا عَبْدُكَ فَيُنَاجِي بِفَرَائِضِكَ.
Még ha fejedelmek összeülnek, ellenem beszélnek is; a te szolgád a te rendeléseidről gondolkodik.
أَيْضًا شَهَادَاتُكَ هِيَ لَذَّتِي، أَهْلُ مَشُورَتِي.
A te bizonyságaid én gyönyörűségem, *és* én tanácsadóim.
لَصِقَتْ بِالتُّرَابِ نَفْسِي، فَأَحْيِنِي حَسَبَ كَلِمَتِكَ.
Lelkem a porhoz tapad; eleveníts meg engem a te igéreted szerint.
قَدْ صَرَّحْتُ بِطُرُقِي فَاسْتَجَبْتَ لِي. عَلِّمْنِي فَرَائِضَكَ.
Útaimat elbeszéltem előtted és te meghallgattál engem; taníts meg a te rendeléseidre!
طَرِيقَ وَصَايَاكَ فَهِّمْنِي، فَأُنَاجِيَ بِعَجَائِبِكَ.
Add értenem a te határozataidnak útát, hogy gondolkodjam a te csodálatos dolgaidról!
قَطَرَتْ نَفْسِي مِنَ الْحُزْنِ. أَقِمْنِي حَسَبَ كَلاَمِكَ.
Sír a lelkem a keserűség miatt; vigasztalj meg a te igéd szerint!
طَرِيقَ الْكَذِبِ أَبْعِدْ عَنِّي، وَبِشَرِيعَتِكَ ارْحَمْنِي.
A hamisságnak útját távoztasd el tőlem, és a te törvényeddel ajándékozz meg engem!
اخْتَرْتُ طَرِيقَ الْحَقِّ. جَعَلْتُ أَحْكَامَكَ قُدَّامِي.
Az igazság útját választottam; a te ítéleteid forognak előttem.
لَصِقْتُ بِشَهَادَاتِكَ. يَا رَبُّ، لاَ تُخْزِنِي.
Ragaszkodom a te bizonyságaidhoz; Uram, ne hagyj megszégyenülni!
فِي طَرِيقِ وَصَايَاكَ أَجْرِي، لأَنَّكَ تُرَحِّبُ قَلْبِي.
A te parancsolataidnak útján járok, ha megvigasztalod az én szívemet!
عَلِّمْنِي يَا رَبُّ طَرِيقَ فَرَائِضِكَ، فَأَحْفَظَهَا إِلَى النِّهَايَةِ.
Taníts meg Uram a te rendeléseidnek útjára, hogy megőrizzem azt mindvégig.
فَهِّمْنِي فَأُلاَحِظَ شَرِيعَتَكَ، وَأَحْفَظَهَا بِكُلِّ قَلْبِي.
Oktass, hogy megőrizzem a te törvényedet, és megtartsam azt teljes szívemből.
دَرِّبْنِي فِي سَبِيلِ وَصَايَاكَ، لأَنِّي بِهِ سُرِرْتُ.
Vezérelj a te parancsolataidnak útján, mert gyönyörködöm abban.
أَمِلْ قَلْبِي إِلَى شَهَادَاتِكَ، لاَ إِلَى الْمَكْسَبِ.
Hajtsd szívemet a te bizonyságaidhoz, és ne a telhetetlenségre.
حَوِّلْ عَيْنَيَّ عَنِ النَّظَرِ إِلَى الْبَاطِلِ. فِي طَرِيقِكَ أَحْيِنِي.
Fordítsd el az én szemeimet, hogy ne lássanak hiábavalóságot; a te útadon éltess engemet.
أَقِمْ لِعَبْدِكَ قَوْلَكَ الَّذِي لِمُتَّقِيكَ.
Teljesítsd igéretedet a te szolgádnak, a ki fél téged.
أَزِلْ عَارِي الَّذِي حَذِرْتُ مِنْهُ، لأَنَّ أَحْكَامَكَ طَيِّبَةٌ.
Fordítsd el tőlem a gyalázatot, a mitől félek; hiszen jók a te ítéleteid.
هأَنَذَا قَدِ اشْتَهَيْتُ وَصَايَاكَ. بِعَدْلِكَ أَحْيِنِي.
Ímé, kivánkozom a te határozataid után; éltess engem a te igazságod által.
لِتَأْتِنِي رَحْمَتُكَ يَا رَبُّ، خَلاَصُكَ حَسَبَ قَوْلِكَ،
És szálljon reám, Uram, a te kegyelmed, a te szabadításod, a mint megigérted,
فَأُجَاوِبَ مُعَيِّرِي كَلِمَةً، لأَنِّي اتَّكَلْتُ عَلَى كَلاَمِكَ.
Hogy megfelelhessek az engem gyalázónak, hiszen bizodalmam van a te igédben!
وَلاَ تَنْزِعْ مِنْ فَمِي كَلاَمَ الْحَقِّ كُلَّ النَّزْعِ، لأَنِّي انْتَظَرْتُ أَحْكَامَكَ.
És az igazságnak beszédét se vedd el soha az én számtól, mert várom a te ítéleteidet!
فَأَحْفَظَ شَرِيعَتَكَ دَائِمًا، إِلَى الدَّهْرِ وَالأَبَدِ،
És megtartom a te törvényedet mindenkor és mindörökké.
وَأَتَمَشَّى فِي رَحْبٍ، لأَنِّي طَلَبْتُ وَصَايَاكَ.
És tágas téren járok, mert a te határozataidat keresem.
وَأَتَكَلَّمُ بِشَهَادَاتِكَ قُدَّامَ مُلُوكٍ وَلاَ أَخْزَى،
És a királyok előtt szólok a te bizonyságaidról, és nem szégyenülök meg.
وَأَتَلَذَّذُ بِوَصَايَاكَ الَّتِي أَحْبَبْتُ.
És gyönyörködöm a te parancsolataidban, a melyeket szeretek.
وَأَرْفَعُ يَدَيَّ إِلَى وَصَايَاكَ الَّتِي وَدِدْتُ، وَأُنَاجِي بِفَرَائِضِكَ.
És felemelem kezeimet a te parancsolataidra, a melyeket szeretek, és gondolkodom a te rendeléseidről.
اُذْكُرْ لِعَبْدِكَ الْقَوْلَ الَّذِي جَعَلْتَنِي أَنْتَظِرُهُ.
Emlékezzél meg a te szolgádnak *adott* igédről, a melyhez nékem reménységet adtál!
هذِهِ هِيَ تَعْزِيَتِي فِي مَذَلَّتِي، لأَنَّ قَوْلَكَ أَحْيَانِي.
Ez vigasztalásom nyomorúságomban, mert a te beszéded megelevenít engem.
الْمُتَكَبِّرُونَ اسْتَهْزَأُوا بِي إِلَى الْغَايَةِ. عَنْ شَرِيعَتِكَ لَمْ أَمِلْ.
A kevélyek szerfelett gúnyoltak engem; nem hajlottam el a te törvényedtől.
تَذَكَّرْتُ أَحْكَامَكَ مُنْذُ الدَّهْرِ يَا رَبُّ، فَتَعَزَّيْتُ.
Megemlékezem a te öröktől fogva való ítéleteidről Uram, és vigasztalódom.
الْحَمِيَّةُ أَخَذَتْنِي بِسَبَبِ الأَشْرَارِ تَارِكِي شَرِيعَتِكَ.
Harag vett rajtam erőt az istentelenek miatt, a kik elhagyták a te törvényedet.
تَرْنِيمَاتٍ صَارَتْ لِي فَرَائِضُكَ فِي بَيْتِ غُرْبَتِي.
Ének volt rám nézve minden parancsolatod bujdosásomnak hajlékában.
ذَكَرْتُ فِي اللَّيْلِ اسْمَكَ يَا رَبُّ، وَحَفِظْتُ شَرِيعَتَكَ.
Uram! a te nevedről emlékezem éjjel, és megtartom a te törvényedet.
هذَا صَارَ لِي، لأَنِّي حَفِظْتُ وَصَايَاكَ.
Ez jutott nékem, hogy a te határozataidat megőriztem.
نَصِيبِي الرَّبُّ، قُلْتُ لِحِفْظِ كَلاَمِكَ.
Azt mondám Uram, hogy az én részem a te beszédeidnek megtartása.
تَرَضَّيْتُ وَجْهَكَ بِكُلِّ قَلْبِي. ارْحَمْنِي حَسَبَ قَوْلِكَ.
Teljes szívből könyörgök a te színed előtt: könyörülj rajtam a te igéreted szerint!
تَفَكَّرْتُ فِي طُرُقِي، وَرَدَدْتُ قَدَمَيَّ إِلَى شَهَادَاتِكَ.
Meggondoltam az én útaimat, és lábaimat a te bizonyságaidhoz fordítom.
أَسْرَعْتُ وَلَمْ أَتَوَانَ لِحِفْظِ وَصَايَاكَ.
Sietek és nem mulasztom el, hogy megtartsam a te parancsolataidat.
حِبَالُ الأَشْرَارِ الْتَفَّتْ عَلَيَّ. أَمَّا شَرِيعَتُكَ فَلَمْ أَنْسَهَا.
Az istentelenek kötelei körülkerítettek engem; *de* a te törvényedről el nem feledkezem.
فِي مُنْتَصَفِ اللَّيْلِ أَقُومُ لأَحْمَدَكَ عَلَى أَحْكَامِ بِرِّكَ.
Éjfélkor felkelek, hogy hálát adjak néked, igazságod ítéleteiért.
رَفِيقٌ أَنَا لِكُلِّ الَّذِينَ يَتَّقُونَكَ وَلِحَافِظِي وَصَايَاكَ.
Társok vagyok mindazoknak, a kik félnek téged, és a kik határozataidat megtartják.
رَحْمَتُكَ يَا رَبُّ قَدْ مَلأَتِ الأَرْضَ. عَلِّمْنِي فَرَائِضَكَ.
A te kegyelmeddel, oh Uram, teljes e föld: taníts meg engem rendeléseidre!
خَيْرًا صَنَعْتَ مَعَ عَبْدِكَ يَا رَبُّ حَسَبَ كَلاَمِكَ.
Jót cselekedtél a te szolgáddal, Uram, a te igéd szerint.
ذَوْقًا صَالِحًا وَمَعْرِفَةً عَلِّمْنِي، لأَنِّي بِوَصَايَاكَ آمَنْتُ.
Az okosságnak és tudománynak drága voltára taníts meg engem, mert hiszek a te parancsolataidnak.
قَبْلَ أَنْ أُذَلَّلَ أَنَا ضَلَلْتُ، أَمَّا الآنَ فَحَفِظْتُ قَوْلَكَ.
Minekelőtte megaláztattam, tévelyegtem vala; most pedig vigyázok a te szódra.
صَالِحٌ أَنْتَ وَمُحْسِنٌ. عَلِّمْنِي فَرَائِضَكَ.
Jó vagy te és jóltevő, taníts meg engem a te rendeléseidre.
الْمُتَكَبِّرُونَ قَدْ لَفَّقُوا عَلَيَّ كَذِبًا، أَمَّا أَنَا فَبِكُلِّ قَلْبِي أَحْفَظُ وَصَايَاكَ.
A kevélyek hazugságot költöttek reám, *de* én teljes szívből megtartom a te parancsolataidat.
سَمِنَ مِثْلَ الشَّحْمِ قَلْبُهُمْ، أَمَّا أَنَا فَبِشَرِيعَتِكَ أَتَلَذَّذُ.
Kövér az ő szívök, mint a háj; de én a te törvényedben gyönyörködöm.
خَيْرٌ لِي أَنِّي تَذَلَّلْتُ لِكَيْ أَتَعَلَّمَ فَرَائِضَكَ.
Jó nékem, hogy megaláztál, azért, hogy megtanuljam a te rendeléseidet.
شَرِيعَةُ فَمِكَ خَيْرٌ لِي مِنْ أُلُوفِ ذَهَبٍ وَفِضَّةٍ.
A te szádnak törvénye jobb nékem, mint sok ezer arany és ezüst.
يَدَاكَ صَنَعَتَانِي وَأَنْشَأَتَانِي. فَهِّمْنِي فَأَتَعَلَّمَ وَصَايَاكَ.
A te kezeid teremtettek és erősítettek meg engem; oktass, hogy megtanuljam parancsolataidat.
مُتَّقُوكَ يَرَوْنَنِي فَيَفْرَحُونَ، لأَنِّي انْتَظَرْتُ كَلاَمَكَ.
A kik téged félnek, látnak engem és örvendeznek, mivel a te igédben van az én reménységem.
قَدْ عَلِمْتُ يَا رَبُّ أَنَّ أَحْكَامَكَ عَدْلٌ، وَبِالْحَقِّ أَذْلَلْتَنِي.
Tudom Uram, hogy a te ítéleteid igazak, és igazságosan aláztál meg engem.
فَلْتَصِرْ رَحْمَتُكَ لِتَعْزِيَتِي، حَسَبَ قَوْلِكَ لِعَبْدِكَ.
Legyen velem a te kegyelmed, hogy megvígasztalódjam a te szolgádnak tett igéreted szerint.
لِتَأْتِنِي مَرَاحِمُكَ فَأَحْيَا، لأَنَّ شَرِيعَتَكَ هِيَ لَذَّتِي.
Szálljon reám a te irgalmasságod, hogy éljek, mert a te törvényedben gyönyörködöm.
لِيَخْزَ الْمُتَكَبِّرُونَ لأَنَّهُمْ زُورًا افْتَرَوْا عَلَيَّ. أَمَّا أَنَا فَأُُنَاجِي بِوَصَايَاكَ.
Szégyenüljenek meg a kevélyek, a kik csalárdul elnyomtak engem, *holott* én a te határozataidról gondolkodom.
لِيَرْجعْ إِلَيَّ مُتَّقُوكَ وَعَارِفُو شَهَادَاتِكَ.
Forduljanak hozzám, a kik téged félnek, és ismerik a te bizonyságaidat!
لِيَكُنْ قَلْبِي كَامِلاً فِي فَرَائِضِكَ لِكَيْلاَ أَخْزَى.
Legyen az én szívem feddhetetlen a te rendeléseidben, hogy meg ne szégyenüljek.
تَاقَتْ نَفْسِي إِلَى خَلاَصِكَ. كَلاَمَكَ انْتَظَرْتُ.
Elfogyatkozik az én lelkem a te szabadításod *kivánása* miatt; a te igédben van az én reménységem.
كَلَّتْ عَيْنَايَ مِنَ النَّظَرِ إِلَى قَوْلِكَ، فَأَقُولُ: «مَتَى تُعَزِّينِي؟ ».
A te beszéded *kivánása* miatt elfogyatkoznak az én szemeim, mondván: mikor vígasztalsz meg engem?
لأَنِّي قَدْ صِرْتُ كَزِقّ فِي الدُّخَانِ، أَمَّا فَرَائِضُكَ فَلَمْ أَنْسَهَا.
Noha olyanná lettem, mint a füstön levő tömlő; a te rendeléseidről el nem feledkezem.
كَمْ هِيَ أَيَّامُ عَبْدِكَ؟ مَتَى تُجْرِي حُكْمًا عَلَى مُضْطَهِدِيَّ؟
Mennyi a te szolgádnak napja, *és* mikor tartasz ítéletet az én üldözőim felett?
الْمُتَكَبِّرُونَ قَدْ كَرَوْا لِي حَفَائِرَ. ذلِكَ لَيْسَ حَسَبَ شَرِيعَتِكَ.
Vermet ástak nékem a kevélyek, a kik nem a te törvényed szerint *élnek.*
كُلُّ وَصَايَاكَ أَمَانَةٌ. زُورًا يَضْطَهِدُونَنِي. أَعِنِّي.
Minden parancsolatod igaz; csalárdul üldöznek engem; segíts meg engem!
لَوْلاَ قَلِيلٌ لأَفْنَوْنِي مِنَ الأَرْضِ. أَمَّا أَنَا فَلَمْ أَتْرُكْ وَصَايَاكَ.
Csaknem semmivé tettek engem e földön, de én nem hagytam el a te határozataidat.
حَسَبَ رَحْمَتِكَ أَحْيِنِي، فَأَحْفَظَ شَهَادَاتِ فَمِكَ.
A te kegyelmed szerint eleveníts meg engem, hogy megőrizhessem a te szádnak bizonyságait.
إِلَى الأَبَدِ يَا رَبُّ كَلِمَتُكَ مُثَبَّتَةٌ فِي السَّمَاوَاتِ.
Uram! örökké megmarad a te igéd a mennyben.
إِلَى دَوْرٍ فَدَوْرٍ أَمَانَتُكَ. أَسَّسْتَ الأَرْضَ فَثَبَتَتْ.
Nemzedékről nemzedékre van a te igazságod, te erősítetted meg a földet és áll az.
عَلَى أَحْكَامِكَ ثَبَتَتِ الْيَوْمَ، لأَنَّ الْكُلَّ عَبِيدُكَ.
A te ítéleteid szerint áll minden ma is; mert minden, a mi van, te néked szolgál.
لَوْ لَمْ تَكُنْ شَرِيعَتُكَ لَذَّتِي، لَهَلَكْتُ حِينَئِذٍ فِي مَذَلَّتِي.
Ha nem a te törvényed lett volna az én gyönyörűségem, akkor elvesztem volna az én nyomorúságomban.
إِلَى الدَّهْرِ لاَ أَنْسَى وَصَايَاكَ، لأَنَّكَ بِهَا أَحْيَيْتَنِي.
Soha sem feledkezem el a te határozataidról, mert azok által elevenítettél meg engem.
لَكَ أَنَا فَخَلِّصْنِي، لأَنِّي طَلَبْتُ وَصَايَاكَ.
Tied vagyok, tarts meg engem, mert a te határozataidat keresem.
إِيَّايَ انْتَظَرَ الأَشْرَارُ لِيُهْلِكُونِي. بِشَهَادَاتِكَ أَفْطُنُ.
Vártak rám a gonoszok, hogy elveszessenek, *de* én a te bizonyságaidra figyelek.
لِكُلِّ كَمَال رَأَيْتُ حَدًّا، أَمَّا وَصِيَّتُكَ فَوَاسِعَةٌ جِدًّا.
Látom, minden tökéletes dolognak vége van, de a te parancsolatodnak nincs határa.
كَمْ أَحْبَبْتُ شَرِيعَتَكَ! الْيَوْمَ كُلَّهُ هِيَ لَهَجِي.
Mely igen szeretem a te törvényedet, egész napestig arról gondolkodom!
وَصِيَّتُكَ جَعَلَتْنِي أَحْكَمَ مِنْ أَعْدَائِي، لأَنَّهَا إِلَى الدَّهْرِ هِيَ لِي.
Az én ellenségeimnél bölcsebbé teszel engem a te parancsolataiddal, mert mindenkor velem vannak azok.
أَكْثَرَ مِنْ كُلِّ مُعَلِّمِيَّ تَعَقَّلْتُ، لأَنَّ شَهَادَاتِكَ هِيَ لَهَجِي.
Minden tanítómnál értelmesebb lettem, mert a te bizonyságaid az én gondolataim.
أَكْثَرَ مِنَ الشُّيُوخِ فَطِنْتُ، لأَنِّي حَفِظْتُ وَصَايَاكَ.
Előrelátóbb vagyok, mint az öreg emberek, mert vigyázok a te határozataidra.
مِنْ كُلِّ طَرِيقِ شَرّ مَنَعْتُ رِجْلَيَّ، لِكَيْ أَحْفَظَ كَلاَمَكَ.
Minden gonosz ösvénytől visszatartóztattam lábaimat, hogy megtartsam a te beszédedet.
عَنْ أَحْكَامِكَ لَمْ أَمِلْ، لأَنَّكَ أَنْتَ عَلَّمْتَنِي.
Nem távoztam el a te ítéleteidtől, mert te oktattál engem.
مَا أَحْلَى قَوْلَكَ لِحَنَكِي! أَحْلَى مِنَ الْعَسَلِ لِفَمِي.
Mily édes az én ínyemnek a te beszéded; méznél *édesbb* az az én számnak!
مِنْ وَصَايَاكَ أَتَفَطَّنُ، لِذلِكَ أَبْغَضْتُ كُلَّ طَرِيقِ كَذِبٍ.
A te határozataidból leszek értelmes, gyűlölöm azért a hamisságnak minden ösvényét.
سِرَاجٌ لِرِجْلِي كَلاَمُكَ وَنُورٌ لِسَبِيلِي.
Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága.
حَلَفْتُ فَأَبِرُّهُ، أَنْ أَحْفَظَ أَحْكَامَ بِرِّكَ.
Megesküdtem és megállom, hogy megtartom a te igazságodnak ítéleteit.
تَذَلَّلْتُ إِلَى الْغَايَةِ. يَا رَبُّ، أَحْيِنِي حَسَبَ كَلاَمِكَ.
Felette nagy nyomorúságban vagyok; Uram, eleveníts meg a te igéd szerint.
ارْتَضِ بِمَنْدُوبَاتِ فَمِي يَا رَبُّ، وَأَحْكَامَكَ عَلِّمْنِي.
Szájamnak önkéntes áldozatai legyenek kedvesek előtted Uram! és taníts meg a te ítéleteidre.
نَفْسِي دَائِمًا فِي كَفِّي، أَمَّا شَرِيعَتُكَ فَلَمْ أَنْسَهَا.
Lelkem mindig veszedelemben van, mindazáltal a te törvényedről el nem feledkezem.
الأَشْرَارُ وَضَعُوا لِي فَخًّا، أَمَّا وَصَايَاكَ فَلَمْ أَضِلَّ عَنْهَا.
Tőrt vetettek ellenem az istentelenek, de a te határozataidtól el nem tévelyedtem.
وَرِثْتُ شَهَادَاتِكَ إِلَى الدَّهْرِ، لأَنَّهَا هِيَ بَهْجَةُ قَلْبِي.
A te bizonyságaid az én örökségem mindenha, mert szívemnek örömei azok.
عَطَفْتُ قَلْبِي لأَصْنَعَ فَرَائِضَكَ إِلَى الدَّهْرِ إِلَى النِّهَايَةِ.
Az én szívem hajlik a te rendeléseid teljesítésére mindenha *és* mindvégig.
الْمُتَقَلِّبِينَ أَبْغَضْتُ، وَشَرِيعَتَكَ أَحْبَبْتُ.
Az állhatatlanokat gyűlölöm, de a te törvényedet szeretem.
سِتْرِي وَمِجَنِّي أَنْتَ. كَلاَمَكَ انْتَظَرْتُ.
Menedékem és paizsom vagy te; igédben van az én reménységem.
انْصَرِفُوا عَنِّي أَيُّهَا الأَشْرَارُ، فَأَحْفَظَ وَصَايَا إِلهِي.
Távozzatok tőlem gonoszok, hogy megőrizzem az én Istenemnek parancsolatait.
اعْضُدْنِي حَسَبَ قَوْلِكَ فَأَحْيَا، وَلاَ تُخْزِنِي مِنْ رَجَائِي.
Támogass engem a te beszéded szerint, hogy éljek, és ne engedd, hogy megszégyenüljek reménységemben.
أَسْنِدْنِي فَأَخْلُصَ، وَأُرَاعِيَ فَرَائِضَكَ دَائِمًا.
Segélj, hogy megmaradjak, és gyönyörködjem a te rendeléseidben szüntelen.
احْتَقَرْتَ كُلَّ الضَّالِّينَ عَنْ فَرَائِضِكَ، لأَنَّ مَكْرَهُمْ بَاطِلٌ.
Megtapodod mindazokat, a kik rendeléseidtől elhajolnak, mert az ő álnokságuk hazugság.
كَزَغَل عَزَلْتَ كُلَّ أَشْرَارِ الأَرْضِ، لِذلِكَ أَحْبَبْتُ شَهَادَاتِكَ.
Mint salakot mind elveted e földnek istenteleneit, azért szeretem a te bizonyságaidat.
قَدِ اقْشَعَرَّ لَحْمِي مِنْ رُعْبِكَ، وَمِنْ أَحْكَامِكَ جَزِعْتُ.
Borzad testem a tőled való félelem miatt, és félek a te ítéleteidtől.
أَجْرَيْتُ حُكْمًا وَعَدْلاً. لاَ تُسْلِمْنِي إِلَى ظَالِمِيَّ.
Méltányosságot és igazságot cselekedtem; ne adj át nyomorgatóimnak!
كُنْ ضَامِنَ عَبْدِكَ لِلْخَيْرِ، لِكَيْلاَ يَظْلِمَنِي الْمُسْتَكْبِرُونَ.
Légy kezes a te szolgádért az ő javára, hogy a kevélyek el ne nyomjanak engem.
كَلَّتْ عَيْنَايَ اشْتِيَاقًا إِلَى خَلاَصِكَ وَإِلَى كَلِمَةِ بِرِّكَ.
Szemeim epekednek a te szabadításod és a te igazságod beszéde után.
اصْنَعْ مَعَ عَبْدِكَ حَسَبَ رَحْمَتِكَ، وَفَرَائِضَكَ عَلِّمْنِي.
Cselekedjél a te szolgáddal a te kegyelmességed szerint, és a te rendeléseidre taníts meg engem!
عَبْدُكَ أَنَا. فَهِّمْنِي فَأَعْرِفَ شَهَادَاتِكَ.
Szolgád vagyok, oktass, hogy megismerjem a te bizonyságaidat!
إِنَّهُ وَقْتُ عَمَل لِلرَّبِّ. قَدْ نَقَضُوا شَرِيعَتَكَ.
Ideje, hogy az Úr cselekedjék; megrontották a te törvényedet.
لأَجْلِ ذلِكَ أَحْبَبْتُ وَصَايَاكَ أَكْثَرَ مِنَ الذَّهَبِ وَالإِبْرِيزِ.
Inkább szeretem azért a te parancsolataidat, mint az aranyat, mint a legtisztább aranyat.
لأَجْلِ ذلِكَ حَسِبْتُ كُلَّ وَصَايَاكَ فِي كُلِّ شَيْءٍ مُسْتَقِيمَةً. كُلَّ طَرِيقِ كَذِبٍ أَبْغَضْتُ.
Igaznak tartom azért minden határozatodat, és a hamisságnak minden ösvényét gyűlölöm.
عَجِيبَةٌ هِيَ شَهَادَاتُكَ، لِذلِكَ حَفِظَتْهَا نَفْسِي.
Csodálatosak a te bizonyságaid, azért az én lelkem megőrzi azokat.
فَتْحُ كَلاَمِكَ يُنِيرُ، يُعَقِّلُ الْجُهَّالَ.
A te beszéded megnyilatkozása világosságot ad, *és* oktatja az együgyűeket.
فَغَرْتُ فَمِي وَلَهَثْتُ، لأَنِّي إِلَى وَصَايَاكَ اشْتَقْتُ.
Szájamat feltátom és lihegek, mert kivánom a te parancsolataidat.
الْتَفِتْ إِلَيَّ وَارْحَمْنِي، كَحَقِّ مُحِبِّي اسْمِكَ.
Tekints reám és könyörülj rajtam, a miképen szoktál a te nevednek kedvelőin.
ثَبِّتْ خُطُوَاتِي فِي كَلِمَتِكَ، وَلاَ يَتَسَلَّطْ عَلَيَّ إِثْمٌ.
Vezéreld útamat a te igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjék rajtam!
افْدِنِي مِنْ ظُلْمِ الإِنْسَانِ، فَأَحْفَظَ وَصَايَاكَ.
Oltalmazz meg az emberek erőszakosságától, hogy megőrizzem a te határozataidat!
أَضِئْ بِوَجْهِكَ عَلَى عَبْدِكَ، وَعَلِّمْنِي فَرَائِضَكَ.
A te orczádat világosítsd meg a te szolgádon, és taníts meg a te rendeléseidre!
جَدَاوِلُ مِيَاهٍ جَرَتْ مِنْ عَيْنَيَّ، لأَنَّهُمْ لَمْ يَحْفَظُوا شَرِيعَتَكَ.
Víznek folyásai erednek az én szemeimből azok miatt, a kik nem tartják meg a te törvényedet.
بَارٌّ أَنْتَ يَا رَبُّ، وَأَحْكَامُكَ مُسْتَقِيمَةٌ.
Igaz vagy Uram, és a te ítéleted igazságos.
عَدْلاً أَمَرْتَ بِشَهَادَاتِكَ، وَحَقًّا إِلَى الْغَايَةِ.
A te bizonyságaidat igazságban és hűségben jelentetted meg, és mindenek felett való egyenességben.
أَهْلَكَتْنِي غَيْرَتِي، لأَنَّ أَعْدَائِي نَسُوا كَلاَمَكَ.
Buzgóságom megemészt engem, mert elfeledkeztek a te beszédedről az én ellenségeim.
كَلِمَتُكَ مُمَحَّصَةٌ جِدًّا، وَعَبْدُكَ أَحَبَّهَا.
Felettébb tiszta a te beszéded, és a te szolgád szereti azt.
صَغِيرٌ أَنَا وَحَقِيرٌ، أَمَّا وَصَايَاكَ فَلَمْ أَنْسَهَا.
Kicsiny vagyok én és megvetett, *de* a te határozataidról el nem feledkezem.
عَدْلُكَ عَدْلٌ إِلَى الدَّهْرِ، وَشَرِيعَتُكَ حَقٌّ.
A te igazságod igazság örökké, és a te törvényed igaz.
ضِيْقٌ وَشِدَّةٌ أَصَابَانِي، أَمَّا وَصَايَاكَ فَهِيَ لَذَّاتِي.
Nyomorúság és keserűség ért engem, *de* a te parancsolataid gyönyörűségeim nékem.
عَادِلَةٌ شَهَادَاتُكَ إِلَى الدَّهْرِ. فَهِّمْنِي فَأَحْيَا.
A te bizonyságaidnak igazsága örökkévaló; oktass, hogy éljek!
صَرَخْتُ مِنْ كُلِّ قَلْبِي. اسْتَجِبْ لِي يَا رَبُّ. فَرَائِضَكَ أَحْفَظُ.
Teljes szívből kiáltok hozzád, hallgass meg, Uram! megtartom a te rendeléseidet.
دَعَوْتُكَ. خَلِّصْنِي، فَأَحْفَظَ شَهَادَاتِكَ.
Segítségül hívlak: tarts meg engem, és megőrzöm a te bizonyságaidat.
تَقَدَّمْتُ فِي الصُّبْحِ وَصَرَخْتُ. كَلاَمَكَ انْتَظَرْتُ.
Hajnal előtt felkelek, kiáltok hozzád; a te beszédedben van reménységem.
تَقَدَّمَتْ عَيْنَايَ الْهُزُعَ، لِكَيْ أَلْهَجَ بِأَقْوَالِكَ.
Szemeim megelőzik az éjjeli őrséget, hogy a te beszédedről gondolkodjam.
صَوْتِيَ اسْتَمِعْ حَسَبَ رَحْمَتِكَ. يَا رَبُّ، حَسَبَ أَحْكَامِكَ أَحْيِنِي.
Hallgasd meg az én szómat a te kegyelmességed szerint, Uram! Eleveníts meg a te jóvoltod szerint!
اقْتَرَبَ التَّابِعُونَ الرَّذِيلَةَ. عَنْ شَرِيعَتِكَ بَعُدُوا.
Közelgetnek *hozzám* az én gonosz háborgatóim, a kik a te törvényedtől messze távoztak.
قَرِيبٌ أَنْتَ يَا رَبُّ، وَكُلُّ وَصَايَاكَ حَقٌّ.
Közel vagy te, Uram! és minden te parancsolatod igazság.
مُنْذُ زَمَانٍ عَرَفْتُ مِنْ شَهَادَاتِكَ أَنَّكَ إِلَى الدَّهْرِ أَسَّسْتَهَا.
Régtől fogva tudom a te bizonyságaid felől, hogy azokat örökké állandókká tetted.
اُنْظُرْ إِلَى ذُلِّي وَأَنْقِذْنِي، لأَنِّي لَمْ أَنْسَ شَرِيعَتَكَ.
Lásd meg az én nyomorúságomat és szabadíts meg engem; mert a te törvényedről nem felejtkezem el!
أَحْسِنْ دَعْوَايَ وَفُكَّنِي. حَسَبَ كَلِمَتِكَ أَحْيِنِي.
Te perelj peremben és ments meg; a te beszéded szerint eleveníts meg engem!
الْخَلاَصُ بَعِيدٌ عَنِ الأَشْرَارِ، لأَنَّهُمْ لَمْ يَلْتَمِسُوا فَرَائِضَكَ.
Távol van a gonoszoktól a szabadítás, mert nem törődnek a te rendeléseiddel.
كَثِيرَةٌ هِيَ مَرَاحِمُكَ يَا رَبُّ. حَسَبَ أَحْكَامِكَ أَحْيِنِي.
Nagy a te irgalmasságod, Uram! A te ítéletid szerint eleveníts meg engem.
كَثِيرُونَ مُضْطَهِدِيَّ وَمُضَايِقِيَّ. أَمَّا شَهَادَاتُكَ فَلَمْ أَمِلْ عَنْهَا.
Sokan vannak az én háborgatóim és üldözőim, *de* nem térek el a te bizonyságaidtól.
رَأَيْتُ الْغَادِرِينَ وَمَقَتُّ، لأَنَّهُمْ لَمْ يَحْفَظُوا كَلِمَتَكَ.
Láttam a hűteleneket és megundorodtam, hogy a te mondásodat meg nem tartják.
انْظُرْ أَنِّي أَحْبَبْتُ وَصَايَاكَ. يَا رَبُّ، حَسَبَ رَحْمَتِكَ أَحْيِنِي.
Lásd meg Uram, hogy a te határozataidat szeretem; a te kegyelmességed szerint eleveníts meg engem!
رَأْسُ كَلاَمِكَ حَقٌّ، وَإِلَى الدَّهْرِ كُلُّ أَحْكَامِ عَدْلِكَ.
A te igédnek summája igazság, és a te igazságod ítélete mind örökkévaló.
رُؤَسَاءُ اضْطَهَدُونِي بِلاَ سَبَبٍ، وَمِنْ كَلاَمِكَ جَزِعَ قَلْبِي.
A fejedelmek ok nélkül üldöztek engem; *de* a te igédtől félt az én szívem.
أَبْتَهِجُ أَنَا بِكَلاَمِكَ كَمَنْ وَجَدَ غَنِيمَةً وَافِرَةً.
Gyönyörködöm a te beszédedben, mint a ki nagy nyereséget talált.
أَبْغَضْتُ الْكَذِبَ وَكَرِهْتُهُ، أَمَّا شَرِيعَتُكَ فَأَحْبَبْتُهَا.
A hamisságot gyűlölöm és útálom; a te törvényedet szeretem.
سَبْعَ مَرَّاتٍ فِي النَّهَارِ سَبَّحْتُكَ عَلَى أَحْكَامِ عَدْلِكَ.
Naponként hétszer dicsérlek téged, a te igazságodnak ítéleteiért.
سَلاَمَةٌ جَزِيلَةٌ لِمُحِبِّي شَرِيعَتِكَ، وَلَيْسَ لَهُمْ مَعْثَرَةٌ.
A te törvényed kedvelőinek nagy békességök van, és nincs bántódásuk.
رَجَوْتُ خَلاَصَكَ يَا رَبُّ، وَوَصَايَاكَ عَمِلْتُ.
Várom a te szabadításodat, oh Uram! és a te parancsolataidat cselekszem.
حَفِظَتْ نَفْسِي شَهَادَاتِكَ، وَأُحِبُّهَا جِدًّا.
Az én lelkem megtartja a te bizonyságaidat, és azokat igen szeretem.
حَفِظْتُ وَصَايَاكَ وَشَهَادَاتِكَ، لأَنَّ كُلَّ طُرُقِي أَمَامَكَ.
Megtartom a te határozataidat és bizonyságaidat, mert minden útam nyilván van előtted.
لِيَبْلُغْ صُرَاخِي إِلَيْكَ يَا رَبُّ. حَسَبَ كَلاَمِكَ فَهِّمْنِي.
Oh Uram! hadd szálljon az én könyörgésem a te színed elé; tégy bölcscsé engem a te igéd szerint.
لِتَدْخُلْ طِلْبَتِي إِلَى حَضْرَتِكَ. كَكَلِمَتِكَ نَجِّنِي.
Jusson elődbe az én imádságom; a te beszéded szerint szabadíts meg engem!
تُنَبِّعُ شَفَتَايَ تَسْبِيحًا إِذَا عَلَّمْتَنِي فَرَائِضَكَ.
Ajkaim dicséretet zengjenek, mert megtanítasz a te rendeléseidre.
يُغَنِّي لِسَانِي بِأَقْوَالِكَ، لأَنَّ كُلَّ وَصَايَاكَ عَدْلٌ.
Nyelvem a te beszédedről énekel, mert minden parancsolatod igaz.
لِتَكُنْ يَدُكَ لِمَعُونَتِي، لأَنَّنِي اخْتَرْتُ وَصَايَاكَ.
Legyen segítségemre a te kezed, mert a te határozataidat választottam!
اشْتَقْتُ إِلَى خَلاَصِكَ يَا رَبُّ، وَشَرِيعَتُكَ هِيَ لَذَّتِي.
Uram! vágyódom a te szabadításod után, és a te törvényed nékem gyönyörűségem.
لِتَحْيَ نَفْسِي وَتُسَبِّحَكَ، وَأَحْكَامُكَ لِتُعِنِّي.
Éljen az én lelkem, hogy dicsérjen téged, és a te ítéleteid segítsenek rajtam!
ضَلَلْتُ ، كَشَاةٍ ضَالَّةٍ. اطْلُبْ عَبْدَكَ، لأَنِّي لَمْ أَنْسَ وَصَايَاكَ.
Tévelygek, mint valami elveszett juh: keresd meg a te szolgádat; mert a te parancsolataidat nem felejtettem el!