Luke 1

Понеже мнозина предприеха да съчинят повест за съвършено известните между нас събития,

Mivelhogy sokan kezdették rendszerint megírni azoknak a dolgoknak az elbeszélését, a melyek minálunk beteljesedtek,

както ни ги предадоха онези, които отначало са били очевидци и служители на словото,

A mint nékünk előnkbe adták, a kik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az ígének:

видя се добре и на мен, който изследвах подробно всичко от началото, да ти пиша наред, почтени Теофиле,

Tetszék énnékem is, ki eleitől fogva mindeneknek szorgalmasan végére jártam, hogy azokról rendszerint írjak néked, jó Theofilus,

за да познаеш достоверността на това, в което си бил поучаван.

Hogy megtudhasd azoknak a dolgoknak bizonyosságát, a melyekre taníttatál.

В дните на юдейския цар Ирод имаше един свещеник от отряда на Авия на име Захария. Жена му беше от дъщерите на Аарон и се наричаше Елисавета.

Heródesnek, a Júdea királyának idejében vala egy Zakariás nevű pap az Abia rendjéből; az ő felesége pedig az Áron leányai közül való vala, és annak neve Erzsébet.

Те и двамата бяха праведни пред Бога, като ходеха непорочно във всичките Господни заповеди и наредби.

És mind a ketten igazak valának az Isten előtt, kik az Úrnak minden parancsolataiban és rendeléseiben feddhetetlenül jártak.

Но нямаха дете, защото Елисавета беше безплодна, а и двамата бяха в напреднала възраст.

És nem volt nékik gyermekük, mert Erzsébet meddő vala, és mind a ketten *immár* idős emberek valának.

И когато той изпълняваше свещеническата си служба пред Бога по реда на своя отряд,

Lőn pedig, hogy mikor ő rendjének sorában papi szolgálatot végzett az Isten előtt,

според свещеническия обичай на него се падна по жребий да влезе в Господния храм и да кади.

A papi tiszt szokása szerint reá jutott a sor, hogy bemenvén az Úrnak templomába, jó illatot gerjesszen.

А в часа на каденето цялото множество от народа се молеше навън.

És a népnek egész sokasága imádkozék kívül a jó illatozás idején;

И тогава му се яви Господен ангел, като стоеше отдясно на кадилния олтар.

Néki pedig megjelenék az Úrnak angyala, állván a füstölő oltár jobbja felől.

А когато Захария го видя, се смути и го обзе страх.

És láttára megrettene Zakariás, és félelem szállá meg őt.

Но ангелът му каза: Не се бой, Захария, защото твоята молитва е чута и жена ти Елисавета ще ти роди син, когото ще наречеш Йоан.

Monda pedig az angyal néki: Ne félj Zakariás; mert meghallgattatott a te könyörgésed, és a te feleséged Erzsébet szül néked fiat, és nevezed az ő nevét Jánosnak.

Той ще ти бъде за радост и веселие; и мнозина ще се зарадват за неговото раждане.

És lészen tenéked örömödre és vigasságodra, és sokan fognak örvendezni az ő születésén;

Защото ще бъде велик пред Господа; вино и спиртно питие няма да пие; и ще се изпълни със Свети Дух още в майчината си утроба.

Mert nagy lészen az Úr előtt, és bort és részegítő italt nem iszik; és betelik Szent Lélekkel még az ő anyjának méhétől fogva.

И ще обърне мнозина от израилевите синове към Господа, техния Бог.

És az Izrael fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az ő Istenükhöz.

Той ще върви пред лицето Му в духа и силата на Илия, за да обърне сърцата на бащите към децата и непокорните – към мъдростта на праведните, за да приготви за Господа подготвен народ.

És ez *Ő* előtte fog járni az Illés lelkével és erejével, hogy az atyák szívét a fiakhoz térítse, és az engedetleneket az igazak bölcsességére, hogy készítsen az Úrnak tökéletes népet.

А Захария каза на ангела: По какво ще узная това? Защото аз съм стар, а и жена ми е в напреднала възраст.

És monda Zakariás az angyalnak: Miről tudhatom én ezt meg? mert én vén vagyok, és az én feleségem *is* igen idős.

Ангелът в отговор му каза: Аз съм Гавриил, който стои пред Бога, и съм изпратен да ти говоря и да ти благовестя това.

És felelvén az angyal, monda néki: Én Gábriel vagyok, ki az Isten előtt állok; és küldettem, hogy szóljak veled, és ez örvendetes dolgokat jelentsem néked.

И ето, ти ще онемееш и няма да можеш да говориш до деня, когато всичко това се сбъдне, защото не повярва на думите ми, които ще се изпълнят своевременно.

És ímé megnémulsz és nem szólhatsz mindama napig, a melyen ezek meglesznek: mivelhogy nem hittél az én beszédimnek, a melyek beteljesednek az ő idejökben.

А народът чакаше Захария и се чудеше защо се бави в храма.

A nép pedig várja vala Zakariást, és csodálkozék, hogy a templomban késik.

А когато излезе, той не можеше да им говори; и те разбраха, че е видял видение в храма, защото той им правеше знаци и оставаше ням.

És kijövén, nem szólhata nékik; eszökbe vevék azért, hogy látást látott a templomban; mert ő *csak* integetett nékik, és néma maradt.

И когато свършиха дните на службата му, той си отиде у дома.

És lőn, hogy mikor leteltek az ő szolgálatának napjai, elméne haza.

А след тези дни жена му Елисавета зачена; и се криеше пет месеца, като казваше:

E napok után pedig fogada méhében Erzsébet az ő felesége, és elrejtőzék öt hónapig, mondván:

Така ми стори Господ в дните, когато погледна милостиво, за да премахне пред хората причината да ме корят.

Így cselekedett velem az Úr a napokban, a melyekben *reám* tekinte, hogy elvegye az én gyalázatomat az emberek között.

А в шестия месец ангел Гавриил беше изпратен от Бога в галилейския град, наречен Назарет,

A hatodik hónapban pedig elküldeték Gábriel angyal Istentől Galileának városába, a melynek neve Názáret,

при една девица, сгодена за мъж на име Йосиф, от Давидовия дом; а името на девицата беше Мария.

Egy szűzhöz, a ki a Dávid házából való József nevű férfiúnak volt eljegyezve. A szűznek neve pedig Mária.

И когато ангелът дойде при нея, каза: Здравей, благодатна! Господ е с теб, (благословена си ти между жените).

És bemenvén az angyal ő hozzá, monda néki: Örülj, kegyelembe fogadott! Az Úr veled van, áldott vagy te az asszonyok között.

А тя много се смути от думите му и недоумяваше какъв ли ще е този поздрав.

Az pedig látván, megdöbbene az ő beszédén, és elgondolkodék, *hogy* micsoda köszöntés ez?!

И ангелът й каза: Не се бой, Мария, защото си придобила Божията благодат.

És monda néki az angyal: Ne félj Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél.

И ето, ще заченеш в утробата си и ще родиш Син, когото ще наречеш Иисус.

És ímé fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az ő nevét JÉZUSNAK.

Той ще бъде велик и ще се нарече Син на Всевишния; и Господ Бог ще Му даде престола на баща Му Давид.

Ez nagy lészen, és a Magasságos Fiának hivattatik; és néki adja az Úr Isten a Dávidnak, az ő atyjának, királyi székét;

Ще царува над якововия дом до века; и царството Му не ще има край.

És uralkodik a Jákób házán mindörökké; és az ő királyságának vége nem lészen!

А Мария каза на ангела: Как ще бъде това, тъй като не познавам мъж?

Monda pedig Mária az angyalnak: Mimódon lesz ez, holott én férfiat nem ismerek?

И ангелът в отговор й каза: Светият Дух ще дойде върху теб и силата на Всевишния ще те осени; затова и Онова Святото, което ще се роди от теб, ще се нарече Божият Син.

És felelvén az angyal, monda néki: A Szent Lélek száll te reád, és a Magasságosnak ereje árnyékoz meg téged; azért a mi születik is szentnek hivatik, Isten Fiának.

Ето, и твоята роднина Елисавета, за която се казваше, че е безплодна, и тя в старините си е заченала син и е вече в шестия месец.

És ímé Erzsébet, a te rokonod, ő is fogant fiat az ő vénségében; és ez *már* a hatodik hónapja néki, a kit meddőnek hívtak:

Защото за Бога няма нищо невъзможно.

Mert az Istennél semmi sem lehetetlen.

А Мария каза: Ето Господната слугиня; нека ми бъде, както ти си казал. И ангелът си отиде от нея.

Monda pedig Mária: Imhol az Úrnak szolgálója; legyen nékem a te beszéded szerint. És elméne ő tőle az angyal.

През тези дни Мария стана и отиде бързо към хълмистата страна, в един юдейски град,

Fölkelvén pedig Mária azokban a napokban, nagy sietséggel méne a hegységbe, Júdának városába;

и влезе в къщата на Захария и поздрави Елисавета.

És beméne Zakariásnak házába, és köszönté Erzsébetet.

А когато Елисавета чу поздрава на Мария, бебето в утробата й заигра; и Елисавета се изпълни със Светия Дух,

És lőn, mikor hallotta Erzsébet Mária köszöntését, a magzat repese az ő méhében; és betelék Erzsébet Szent Lélekkel;

и като извика със силен глас, каза: Благословена си ти между жените и благословен е плодът на твоята утроба!

És fennszóval kiálta, mondván: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse.

И откъде ми е това – да дойде при мен майката на моя Господ?

És honnét van ez nékem, hogy az én Uramnak anyja jön én hozzám?

Защото ето, щом стигна гласът на твоя поздрав до ушите ми, бебето заигра радостно в утробата ми.

Mert ímé, mihelyt a te köszöntésednek szava füleimbe hatolt, a magzat örvendezéssel kezde repesni az én méhemben.

И блажена е тази, която е повярвала, че ще се сбъдне казаното й от Господа.

És boldog az, a ki hitt; mert beteljesednek azok, a miket az Úr néki mondott.

И Мария каза: Величае душата ми Господа

Akkor monda Mária: Magasztalja az én lelkem az Urat,

и зарадва се духът ми в Бога, Спасителя мой.

És örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben.

Защото погледна на ниското положение на Своята слугиня; и ето, отсега нататък ще ме облажават всички родове.

Mert reá tekintett az ő szolgáló leányának alázatos állapotjára; mert ímé mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzetségek.

Защото Силният извърши за мен велики дела и свято е Неговото Име.

Mert nagy dolgokat cselekedék velem a Hatalmas; és szent az ő neve!

И от родове в родове Неговата милост е върху онези, които Му се боят.

És az ő irgalmassága nemzetségről nemzetségre *vagyon* azokon, a kik őt félik.

Той извърши силни дела със Своята мишца. Разпръсна онези, които са горделиви в мислите на сърцето си.

Hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által, elszéleszté az ő szívök gondolatában felfuvalkodottakat.

Свали владетели от престолите им и издигна смирени.

Hatalmasokat dönte le trónjaikról, és alázatosakat magasztalt fel.

Гладни напълни с блага, а богати отпрати празни.

Éhezőket töltött be javakkal, és gazdagokat küldött el üresen.

Помогна на слугата Си Израил, за да напомни за Своята милост,

Felvevé Izráelnek, az ő szolgájának ügyét, hogy megemlékezzék az ő irgalmasságáról.

както бе говорил на бащите ни, към Авраам и към неговото потомство до века.

(A miképen szólott volt a mi atyáinknak), Ábrahám iránt és az ő magva iránt mindörökké!

И Мария, след като стоя при нея около три месеца, се върна у дома си.

Marada pedig Mária Erzsébettel mintegy három hónapig; azután haza tére.

А на Елисавета се навърши времето да роди и тя роди син.

Erzsébetnek pedig betelék az ő szülésének ideje, és szűle fiat.

И когато съседите и роднините й чуха, че Господ показал към нея велика милост, се радваха заедно с нея.

És meghallák az ő szomszédai és rokonai, hogy az Úr nagy kegyelmességet cselekedett ő vele; és együtt örülének vele.

И на осмия ден дойдоха, за да обрежат детенцето и щяха да го нарекат Захария, по името на баща му.

És lőn nyolczad napon, eljövének, hogy körülmetéljék a gyermeket; és az ő atyja nevéről Zakariásnak akarák őt nevezni.

Но майка му в отговор каза: Не, той ще се нарече Йоан.

És felelvén az ő anyja, monda: Nem; hanem Jánosnak neveztessék.

А те й рекоха: Няма никой в рода ти, който да се нарича с това име.

És mondának néki: Senki sincs a te rokonságodban, a ki ezen a néven neveztetnék.

Тогава запитаха баща му със знаци как би искал той да го нарекат.

És intének az ő atyjának, hogy minek akarja neveztetni?

А той поиска дъсчица и написа: Йоан Е името му. И те всички се зачудиха.

Az pedig táblát kérvén, ezt írá, mondván: János a neve. És elcsodálkozának mindnyájan.

И веднага устата му се отвори и езикът му се развърза, и той проговори, и благославяше Бога.

És feloldódék az ő szája és nyelve azonnal, és szóla, áldván az Istent.

И страх обзе всичките им съседи; и за всичко това се говореше по цялата хълмиста земя на Юдея.

És félelem szállott minden ő szomszédaikra; és Júdeának egész hegyes tartományában elhirdettetének mind e dolgok.

И всички, които чуха това, го пазеха в сърцата си, казвайки: Какво ли ще бъде това дете? И ръката на Господа беше с него.

És szívökre vevék mindenek, a kik hallák, mondván: Vajjon mi lesz e gyermekből? És az Úrnak keze vala ő vele.

Тогава баща му Захария се изпълни със Свети Дух и пророкува, казвайки:

És Zakariás, az ő atyja beteljesedék Szent Lélekkel, és prófétála mondván:

Благословен Господ, Израилевият Бог, защото посети Своя народ и извърши изкупление за него.

Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta és megváltotta az ő népét,

И въздигна рог на спасение за нас в дома на слугата Си Давид,

És felemelte az üdvösségnek szarvát nékünk az ő gyermekének, Dávidnak házában,

както е говорил чрез устата на светите Си пророци от вековете,

A mint szólott az ő szent prófétáinak szája által, kik eleitől fogva voltak,

спасение от неприятелите ни и от ръката на всички, които ни мразят;

Hogy a mi ellenségeinktől megszabadít, és mindazoknak kezéből, a kik minket gyűlölnek;

да покаже милост към бащите ни и да си спомни Своя свят завет,

Hogy irgalmasságot cselekedjék a mi atyáinkkal, és megemlékezzék az ő szent szövetségéről,

клетвата, с която се закле на баща ни Авраам:

Az esküvésről, a melylyel megesküdt Ábrahámnak, a mi atyánknak, hogy ő megadja nékünk,

да ни даде, на нас, които сме освободени от ръката на неприятелите ни, да Му служим без страх,

Hogy megszabadulván a mi ellenségeink kezéből, félelem nélkül szolgáljunk néki.

в святост и правда пред Него през всичките си дни.

Szentségben és igazságban ő előtte a mi életünknek minden napjaiban.

Да! И ти, детенце, пророк на Всевишния ще се наречеш; защото ще вървиш пред лицето на Господа, за да приготвиш пътищата за Него,

Te pedig kis gyermek, a magasságos *Isten* prófétájának hivattatol; mert az Úr előtt jársz, hogy az ő útait megkészítsed;

за да дадеш на Неговия народ да познае спасение чрез прощаване на греховете им,

És az üdvösség ismeretére megtanítsad az ő népét, a bűnöknek bocsánatjában.

поради милосърдието на нашия Бог, с което ни посети Зора отгоре,

A mi Istenünk nagy irgalmasságáért, a melylyel meglátogatott minket a naptámadat a magasságból,

за да осияе седящите в тъмнина и в сянка на смъртта; и да насочи краката ни в пътя на мира.

Hogy megjelenjék azoknak, a kik a sötétségben és a halálnak árnyékában ülnek; hogy igazgassa a mi lábainkat a békességnek útjára!

А детето растеше и укрепваше по дух; и беше в пустините до деня, когато се яви на Израил.

A kis gyermek pedig nevekedik és erősödik vala lélekben; és a pusztában vala mind ama napig, a melyen megmutatta magát az Izráelnek.