Luke 2

А в онези дни излезе заповед от император Август да се направи преброяване на целия свят.

És lőn azokban a napokban, Augusztus császártól parancsolat adaték ki, hogy mind az egész föld összeirattassék.

Това беше първото преброяване, откакто Квириний управляваше Сирия.

Ez az összeírás először akkor történt, mikor Siriában Czirénius volt a helytartó.

И всички отиваха да се записват, всеки в своя град.

Mennek vala azért mindenek, hogy beirattassanak, kiki a maga városába.

Тръгна и Йосиф от Галилея, от град Назарет, за да отиде в Юдея, в града на Давид, който се нарича Витлеем, защото беше от дома и рода на Давид,

Felméne pedig József is Galileából, Názáret városából Júdeába,a Dávid városába, mely Bethlehemnek neveztetik, mivelhogy a Dávid házából és háznépe közül való volt;

и да се запише с Мария, която беше сгодена за него и беше бременна.

Hogy beirattassék Máriával, a ki néki jegyeztetett feleségül, és várandós vala.

И когато бяха там, се навършиха дните й да роди.

És lőn, hogy mikor ott valának, betelének az ő szülésének napjai.

И роди първородния си Син, пови Го и Го положи в ясли, защото в гостилницата нямаше място за тях.

És szülé az ő elsőszülött fiát; és bepólyálá őt, és helyhezteté őt a jászolba, mivelhogy nem vala nékik helyök a vendégfogadó háznál.

А на същото място имаше овчари, които живееха в полето и стояха на нощна стража около стадото си.

Valának pedig pásztorok azon a vidéken, a kik künn a mezőn tanyáztak és vigyáztak éjszakán az ő nyájok mellett.

И Господен ангел застана пред тях и Господната слава ги осия; и те се изплашиха много.

És ímé az Úrnak angyala hozzájok jöve, és az Úrnak dicsősége körülvevé őket: és nagy félelemmel megfélemlének.

Но ангелът им каза: Не се бойте, защото, ето, аз ви благовестявам голяма радост, която ще бъде за целия народ.

És monda az angyal nékik: Ne féljetek, mert ímé hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen:

Защото днес ви се роди в града на Давид Спасител, който е Христос Господ.

Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában.

И това ще ви бъде знакът – ще намерите един Младенец, повит и лежащ в ясли.

Ez pedig néktek a jele: találtok egy kis gyermeket bepólyálva feküdni a jászolban.

И внезапно заедно с ангела се появи едно многобройно небесно войнство, което хвалеше Бога, като казваше:

És hirtelenséggel jelenék az angyallal mennyei seregek sokasága, a kik az Istent dícsérik és ezt mondják vala:

Слава на Бога във висините и на земята мир между хората, в които е Неговото благоволение!

Dicsőség a magasságos *mennyek*ben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jó akarat!

Щом ангелите си отидоха от тях на небето, овчарите си казаха един на друг: Нека отидем сега във Витлеем, за да видим това, което е станало, което Господ ни изяви.

És lőn, hogy mikor elmentek az angyalok ő tőlök a mennybe, mondának a pásztoremberek egymásnak: Menjünk el mind Bethlehemig, és lássuk meg e dolgot, a melyet az Úr megjelentett nékünk.

И дойдоха бързо и намериха Мария и Йосиф, и Младенеца, който лежеше в яслите.

Elmenének azért sietséggel, és megtalálák Máriát és Józsefet, és a kis gyermeket, ki a jászolban fekszik vala.

И като видяха, разказаха онова, което им беше известено за това Дете.

És ezt látván, elhirdeték, a mi nékik a gyermek felől mondatott vala.

И всички, които чуха, се учудиха на това, което овчарите им казаха.

És mindenek, a kik hallák, elcsodálkozának azokon, a miket a pásztorok nékik mondottak.

А Мария спазваше всички тези думи и размишляваше за тях в сърцето си.

Mária pedig mind ez ígéket megtartja, és szívében forgatja vala.

И овчарите се върнаха, славещи и хвалещи Бога за всичко, което бяха чули и видели, както им беше казано.

A pásztorok pedig visszatérének, dicsőítvén és dícsérvén az Istent mind azok felől, a miket hallottak és láttak, a mint nékik megmondatott.

И когато се навършиха осем дни и трябваше да обрежат Детето, Му дадоха името Иисус, както беше наречено от ангела, преди да беше заченато в утробата.

És mikor betölt a nyolcz nap, hogy a kis gyermeket körülmetéljék, nevezék az ő nevét Jézusnak, a mint őt az angyal nevezte, mielőtt fogantatott volna anyja méhében.

А след като се навършиха и дните на очистването им според закона на Мойсей, Го занесоха в Ерусалим, за да Го представят пред Господа,

Mikor pedig betöltek *Mária* tisztulásának napjai a Mózes törvénye szerint, felvivék őt Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak.

както е писано в Господния закон, че всяко първородно дете от мъжки пол ще бъде посветено на Господа,

(A mint megiratott az Úr törvényében, hogy: Minden elsőszülött fiú az Úrnak szenteltessék),

и да принесат в жертва ?две гургулици или две гълъбчета“, според казаното в Господния закон.

És hogy áldozatot adjanak, a szerint a mint megmondatott az Úr törvényében: Egy pár gerliczét, vagy két galambfiat.

А в Ерусалим имаше един човек на име Симеон. Този човек беше праведен и благочестив и чакаше Утехата на Израил, и Светият Дух беше на него.

És ímé vala Jeruzsálemben egy ember, a kinek neve Simeon volt, és ez az ember igaz és istenfélő vala, a ki várta az Izráel vigasztalását, és a Szent Lélek vala ő rajta.

На него му беше открито от Светия Дух, че няма да види смърт, докато не види Господния Христос.

És kijelentetett néki a Szent Lélek által, hogy addig halált nem lát, a míg meg nem látja az Úrnak Krisztusát.

И по внушение на Духа той дойде в храма. И когато родителите внесоха Детето Иисус, за да направят за Него според обичая на закона,

És ő a Lélek indításából a templomba méne, és mikor a gyermek Jézust bevivék szülői, hogy ő érette a törvény szokása szerint cselekedjenek,

той Го взе на ръцете си и благослови Бога, като каза:

Akkor ő karjaiba vevé őt, és áldá az Istent, és monda:

Сега, Владетелю, Ти пускаш слугата Си да си отиде в мир, според думата Си.

Mostan bocsátod el, Uram, a te szolgádat, a te beszéded szerint, békességben:

Защото видяха очите ми спасението,

Mert látták az én szemeim a te üdvösségedet,

което си приготвил пред лицето на всички народи;

A melyet készítettél minden népeknek szeme láttára;

светлина, която да просвещава езичниците, и за слава на Твоя народ Израил.

Világosságul a pogányok megvilágosítására, és a te népednek, az Izráelnek dicsőségére.

А баща Му и майка Му се чудеха на това, което се говореше за Него.

József pedig és az ő anyja csodálkozának azokon, a miket ő felőle mondottak.

И Симеон ги благослови и каза на майка Му Мария: Ето, това Дете е поставено за падане и ставане на мнозина в Израил и за белег, против който ще се говори.

És megáldá őket Simeon, és monda Máriának, az ő anyjának: Ímé ez vettetett sokaknak elestére és feltámadására az Izráelben; és jegyül, a kinek *sokan* ellene mondanak;

Да! И на теб самата меч ще прониже душата ти, за да се открият помислите на много сърца.

Sőt a te lelkedet is általhatja az éles tőr; hogy sok szív gondolatai nyilvánvalókká legyenek.

Имаше също и една пророчица Анна, дъщеря на Фануил, от асировото племе. Тя беше в много напреднала възраст и беше живяла с мъжа си седем години след девствеността си,

És vala egy prófétaasszony, Anna, a Fánuel leánya, az Áser nemzetségéből (ez sok időt élt, miután az ő szűzességétől fogva hét esztendeig élt férjével,

а до осемдесет и четири години живееше като вдовица и не се отделяше от храма, като нощем и денем служеше на Бога в пост и молитва.

És ez mintegy nyolczvannégy esztendős özvegy vala), a ki nem távozék el a templomból, hanem bőjtölésekkel és imádkozásokkal szolgál vala éjjel és nappal.

И тя, като се приближи в същия час, благодареше на Бога и говореше за Него на всички, които очакваха избавление в Ерусалим.

Ez is ugyanazon órában oda állván, hálát adott az Úrnak, és szóla ő felőle mindeneknek, a kik Jeruzsálemben a váltságot várták.

И когато извършиха всичко, което беше според Господния закон, се върнаха в Галилея, в града си Назарет.

És mikor mindent elvégeztek az Úr törvénye szerint, visszatérének Galileába, az ő városukba, Názáretbe.

А Детето растеше, укрепваше и се изпълваше с мъдрост; и Божията благодат бе на Него.

A kis gyermek pedig növekedék, és erősödék lélekben, teljesedve bölcsességgel; és az Istennek kegyelme vala ő rajta.

И родителите Му ходеха всяка година в Ерусалим за празника на Пасхата.

Az ő szülei pedig évenként feljártak Jeruzsálembe a húsvét ünnepére.

А когато Той беше на дванадесет години, те отидоха в Ерусалим на празника според обичая.

És mikor tizenkét esztendős lett, fölmenének Jeruzsálembe az ünnep szokása szerint;

Но като изкараха дните и се връщаха, Момчето Иисус остана в Ерусалим, без да знаят родителите Му.

És mikor eltelének a napok, mikor ők visszatérének, a gyermek Jézus visszamarada Jeruzsálemben; és nem vevék észre sem József, sem az ő anyja;

А те, понеже мислеха, че Той е с дружината, изминаха един ден път, като Го търсеха между роднините и познатите си.

Hanem azt gondolván, hogy az úti társaságban van, egy napi járó földet menének, és keresék őt a rokonok és az ismerősök között;

И като не Го намериха, се върнаха в Ерусалим и Го търсеха.

És mikor nem találák őt, visszamenének Jeruzsálembe, hogy megkeressék.

И след три дни Го намериха в храма, седнал между законоучителите, да ги слуша и да им задава въпроси.

És lőn, hogy harmadnapra megtalálták őt a templomban, a doktorok között ülve, a mint őket hallgatta, és kérdezgette őket.

И всички, които Го слушаха, се чудеха на разума Му и на отговорите Му.

És mindnyájan, a kik őt hallgatták, elálmélkodának az ő értelmén és az ő feleletein.

И когато Го видяха, те се смутиха; и майка Му Му каза: Синко, защо постъпи така с нас? Ето, баща Ти и аз се измъчихме да Те търсим.

És meglátván őt, elcsodálkozának, és monda néki az ő anyja: Fiam, miért cselekedted ezt velünk? Ímé atyád és én nagy bánattal kerestünk téged.

А Той им каза: Защо да Ме търсите? Не знаете ли, че трябва да съм в това, което е на Моя Отец?

Ő pedig monda nékik: Mi dolog, hogy engem kerestetek? Avagy nem tudjátok-é, hogy nékem azokban kell foglalatosnak lennem, a melyek az én Atyámnak dolgai?

А те не разбраха думата, която им каза.

De ők nem érték e beszédet, a mit ő nékik szóla.

И Той тръгна надолу с тях и дойде в Назарет, и им се покоряваше. А майка Му пазеше всички тези думи в сърцето си.

És aláméne velök, és méne Názáretbe; és engedelmes vala nékik. És az ő anyja szívében tartá mind ezeket a dolgokat.

И Иисус напредваше в мъдрост, в ръст и благоволение пред Бога и хората.

Jézus pedig gyarapodék bölcsességben és testének állapotjában, és az Isten és emberek előtt való kedvességben.