II Samuel 22

Davide rivolse all’Eterno le parole di questo cantico quando l’Eterno l’ebbe riscosso dalla mano di tutti i suoi nemici e dalla mano di Saul. Egli disse:

Dávid pedig ezt az éneket mondotta az Úrnak azon a napon, mikor az Úr megszabadítá őt minden ellenségeinek kezéből, és a Saul kezéből.

"L’Eterno è la mia ròcca, la mia fortezza, il mio liberatore;

És monda: Az Úr az én kősziklám és kőváram, és szabadítóm nékem.

l’Iddio ch’è la mia rupe, in cui mi rifugio, il mio scudo, il mio potente salvatore, il mio alto ricetto, il mio asilo. O mio salvatore, tu mi salvi dalla violenza!

Az Isten az én erősségem, ő benne bízom én. Paizsom nékem ő s idvességemnek szarva, erősségem és oltalmam. Az én idvezítőm, ki megszabadítasz az erőszakosságtól.

Io invocai l’Eterno ch’è degno d’ogni lode, e fui salvato dai miei nemici.

Az Úrhoz kiáltok, a ki dícséretreméltó; És megszabadulok ellenségeimtől.

Le onde della morte m’avean circondato e i torrenti della distruzione m’aveano spaventato.

Mert halál hullámai vettek engem körül, Az istentelenség árjai rettentettek engem;

I legami del soggiorno de’ morti m’aveano attorniato, i lacci della morte m’aveano còlto.

A pokol kötelei vettek körül, S a halál tőrei estek reám.

Nella mia distretta invocai l’Eterno, e gridai al mio Dio. Egli udì la mia voce dal suo tempio, e il mio grido pervenne ai suoi orecchi.

Szükségemben az Urat hívtam, S az én Istenemhez kiáltottam: És meghallá lakóhelyéről szavamat, S kiáltásom eljutott füleibe.

Allora la terra fu scossa e tremò i fondamenti de’ cieli furono smossi e scrollati, perch’egli era acceso d’ira.

Akkor rengett és remegett a föld, Az égnek fundamentumai inogtak, És megrendülének, mert haragudott Ő.

Un fumo saliva dalle sue nari; un fuoco consumante gli usciva dalla bocca, e ne procedevano carboni accesi.

Füst szállt fel orrából, És emésztő tűz szájából, Izzószén gerjedt belőle.

Egli abbassò i cieli e discese, avendo sotto i piedi una densa caligine.

Lehajtá az eget és leszállt, És homály volt lábai alatt.

Cavalcava sopra un cherubino e volava ed appariva sulle ali del vento.

A Khérubon ment és röpült, És a szelek szárnyain tünt fel.

Avea posto intorno a sé, come un padiglione, le tenebre, le raccolte d’acque, le dense nubi de’ cieli.

Sötétségből maga körül sátrakat emelt, Esőhullást, sürű felhőket.

Dallo splendore che lo precedeva, si sprigionavano carboni accesi.

Az előtte levő fényességből Izzó szenek gerjedének.

L’Eterno tuonò dai cieli e l’Altissimo diè fuori la sua voce.

És dörgött az égből az Úr, És a Magasságos hangot adott.

Avventò saette, e disperse i nemici; lanciò folgori, e li mise in rotta.

Ellövé nyilait és szétszórta azokat, Villámot, és összekeverte azokat.

Allora apparve il letto del mare, e i fondamenti del mondo furono scoperti allo sgridare dell’Eterno, al soffio del vento delle sue nari.

És meglátszottak a tenger örvényei, S a világ fundamentumai felszínre kerültek, Az Úrnak feddésétől, Orra leheletének fúvásától.

Egli distese dall’alto la mano mi prese, mi trasse fuori dalle grandi acque.

Lenyúlt a magasságból és felvett engem, S a mélységes vizekből kihúzott engem.

Mi riscosse dal mio potente nemico, da quelli che mi odiavano; perch’eran più forti di me.

Hatalmas ellenségimtől megszabadított engem; Gyűlölőimtől, kik hatalmasabbak valának nálam.

Essi m’eran piombati addosso nel dì della mia calamità, ma l’Eterno fu il mio sostegno.

Reámtörtek nyomorúságom napján, De az Úr gyámolóm volt nékem.

Egli mi trasse fuori al largo, mi liberò perché mi gradisce.

Tágas helyre vitt ki engem, Kiragadott, mert jóakaróm nékem.

L’Eterno mi ha retribuito secondo la mia giustizia, mi ha reso secondo la purità dello mie mani,

Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, Kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem.

poiché ho osservato le vie dell’Eterno e non mi sono empiamente sviato dal mio Dio.

Mert megőriztem az Úrnak utait, S gonoszul nem szakadtam el Istenemtől.

Poiché ho tenuto tutte le sue leggi davanti a me, e non mi sono allontanato dai suoi statuti.

Mert ítéletei mind előttem vannak, S rendeléseitől nem távoztam el.

E sono stato integro verso di lui, e mi son guardato dalla mia iniquità.

Tökéletes voltam előtte, s őrizkedtem rosszaságomtól.

Ond’è che l’Eterno m’ha reso secondo la mia giustizia, secondo la mia purità nel suo cospetto.

Ezért megfizet nékem az Úr igazságom szerint, Szemei előtt való tisztaságom szerint.

Tu ti mostri pietoso verso il pio, integro verso l’uomo integro;

Az irgalmashoz irgalmas vagy, A tökéletes vitézhez tökéletes vagy.

ti mostri puro col puro e ti mostri astuto col perverso;

A tisztához tiszta vagy, A visszáshoz pedig visszás.

tu salvi la gente afflitta, e il tuo sguardo si ferma sugli alteri, per abbassarli.

Segítesz a nyomorult népen, Szemeiddel pedig megalázod a felfuvalkodottakat.

Sì, tu sei la mia lampada, o Eterno, e l’Eterno illumina le mie tenebre.

Mert te vagy az én szövétnekem, Uram, S az Úr megvilágosítja az én sötétségemet.

Con te io assalgo tutta una schiera, col mio Dio salgo sulle mura.

Mert veled harczi seregen is átfutok, Az én Istenemmel kőfalon is átugrom.

La via di Dio è perfetta, la parola dell’Eterno è purgata col fuoco. Egli è lo scudo di tutti quelli che sperano in lui.

Az Istennek útja tökéletes; Az Úrnak beszéde tiszta; Paizsa ő mindeneknek, a kik ő benne bíznak.

Poiché chi è Dio fuor del l’Eterno? E chi è Ròcca fuor del nostro Dio?

Mert kicsoda volna Isten az Úron kivül? S kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?

Iddio è la mia potente fortezza, e rende la mia via perfetta.

Isten az én erős kőváram, Ki vezérli az igaznak útját.

Egli rende i miei piedi simili a quelli delle cerve e mi rende saldo sui miei alti luoghi.

Lábait olyanná teszi, mint a szarvasé, S magas helyekre állít engem.

Egli ammaestra le mie mani alla battaglia e le mie braccia tendono un arco di rame.

Kezeimet harczra tanítja, Hogy az érczív karjaim által törik el.

Tu m’hai anche dato lo scudo della tua salvezza, e la tua benignità m’ha fatto grande.

Idvességednek paizsát adtad nékem, S kegyelmed nagygyá tett engem.

Tu hai allargato la via ai miei passi; e i miei piedi non hanno vacillato.

Lépéseimet kiszélesítetted alattam. És bokáim meg nem tántorodtak.

Io ho inseguito i miei nemici e li ho distrutti, e non son tornato addietro prima d’averli annientati.

Üldözöm ellenségeimet és elpusztítom őket, Nem térek vissza, míg meg nem semmisítem őket.

Li ho annientati, schiacciati; e non son risorti; son caduti sotto i miei piedi.

Megsemmisítem, eltiprom őket, hogy fel nem kelhetnek, Lábaim alatt hullanak el.

Tu m’hai cinto di forza per la guerra, tu hai fatto piegare sotto di me i miei avversari;

Mert te erővel öveztél fel engem a harczra, Lenyomtad azokat, kik ellenem támadtak.

hai fatto voltar le spalle davanti a me ai miei nemici, a quelli che m’odiavano, ed io li ho distrutti.

Megadtad, hogy ellenségeim hátat fordítottak nékem, Gyülölőim, a kiket elpusztítottam én,

Hanno guardato, ma non vi fu chi li salvasse; han gridato all’Eterno, ma egli non rispose loro;

Felnéztek, de nem volt, ki megszabadítsa, Az Úrhoz, de nem felelt nékik.

io li ho tritati come polvere della terra, li ho pestati, calpestati, come il fango delle strade.

Szétmorzsolom őket, mint a föld porát, Összezúzom, mint az utcza sarát, széttaposom őket.

Tu m’hai liberato dalle dissensioni del mio popolo, m’hai conservato capo di nazioni; un popolo che non conoscevo m’è stato sottoposto.

Megmentettél népemnek pártoskodásaitól, Népeknek fejéül tartasz fenn engemet, *Oly* nép szolgál nékem, melyet nem ismertem.

I figli degli stranieri m’hanno reso omaggio, al solo udir parlare di me, m’hanno prestato ubbidienza.

Idegen fiak hizelkednek nékem, S *egy* hallásra engedelmeskednek,

I figli degli stranieri son venuti meno, sono usciti tremanti dai loro ripari.

Idegen fiak elcsüggednek, S váraikból reszketve jőnek elő.

Viva l’Eterno! Sia benedetta la mia ròcca! e sia esaltato Iddio, la ròcca della mia salvezza!

Él az Úr és áldott az én kősziklám. Magasztaltassék az Isten, idvességem kősziklája.

l’Iddio che fa la mia vendetta, e mi sottomette i popoli,

Isten az, ki bosszút áll értem, S alám hajtja a népeket.

che mi trae dalle mani dei miei nemici. Sì, tu mi sollevi sopra i miei avversari mi riscuoti dall’uomo violento.

Ki megment engem ellenségeimtől, Te magasztalsz fel engem az ellenem támadók fölött, S az erőszakos embertől megszabadítasz engem.

Perciò, o Eterno, ti loderò fra le nazioni, e salmeggerò al tuo nome.

Dícsérlek azért téged, Uram, a pogányok között, S nevednek dícséretet éneklek.

Grandi liberazioni egli accorda al suo re, ed usa benignità verso il suo unto, verso Davide e la sua progenie in perpetuo".

Nagy segítséget ad az ő királyának, Irgalmasságot cselekszik felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké!