II Samuel 22

Dávid pedig ezt az éneket mondotta az Úrnak azon a napon, mikor az Úr megszabadítá őt minden ellenségeinek kezéből, és a Saul kezéből.

Davide rivolse all’Eterno le parole di questo cantico quando l’Eterno l’ebbe riscosso dalla mano di tutti i suoi nemici e dalla mano di Saul. Egli disse:

És monda: Az Úr az én kősziklám és kőváram, és szabadítóm nékem.

"L’Eterno è la mia ròcca, la mia fortezza, il mio liberatore;

Az Isten az én erősségem, ő benne bízom én. Paizsom nékem ő s idvességemnek szarva, erősségem és oltalmam. Az én idvezítőm, ki megszabadítasz az erőszakosságtól.

l’Iddio ch’è la mia rupe, in cui mi rifugio, il mio scudo, il mio potente salvatore, il mio alto ricetto, il mio asilo. O mio salvatore, tu mi salvi dalla violenza!

Az Úrhoz kiáltok, a ki dícséretreméltó; És megszabadulok ellenségeimtől.

Io invocai l’Eterno ch’è degno d’ogni lode, e fui salvato dai miei nemici.

Mert halál hullámai vettek engem körül, Az istentelenség árjai rettentettek engem;

Le onde della morte m’avean circondato e i torrenti della distruzione m’aveano spaventato.

A pokol kötelei vettek körül, S a halál tőrei estek reám.

I legami del soggiorno de’ morti m’aveano attorniato, i lacci della morte m’aveano còlto.

Szükségemben az Urat hívtam, S az én Istenemhez kiáltottam: És meghallá lakóhelyéről szavamat, S kiáltásom eljutott füleibe.

Nella mia distretta invocai l’Eterno, e gridai al mio Dio. Egli udì la mia voce dal suo tempio, e il mio grido pervenne ai suoi orecchi.

Akkor rengett és remegett a föld, Az égnek fundamentumai inogtak, És megrendülének, mert haragudott Ő.

Allora la terra fu scossa e tremò i fondamenti de’ cieli furono smossi e scrollati, perch’egli era acceso d’ira.

Füst szállt fel orrából, És emésztő tűz szájából, Izzószén gerjedt belőle.

Un fumo saliva dalle sue nari; un fuoco consumante gli usciva dalla bocca, e ne procedevano carboni accesi.

Lehajtá az eget és leszállt, És homály volt lábai alatt.

Egli abbassò i cieli e discese, avendo sotto i piedi una densa caligine.

A Khérubon ment és röpült, És a szelek szárnyain tünt fel.

Cavalcava sopra un cherubino e volava ed appariva sulle ali del vento.

Sötétségből maga körül sátrakat emelt, Esőhullást, sürű felhőket.

Avea posto intorno a sé, come un padiglione, le tenebre, le raccolte d’acque, le dense nubi de’ cieli.

Az előtte levő fényességből Izzó szenek gerjedének.

Dallo splendore che lo precedeva, si sprigionavano carboni accesi.

És dörgött az égből az Úr, És a Magasságos hangot adott.

L’Eterno tuonò dai cieli e l’Altissimo diè fuori la sua voce.

Ellövé nyilait és szétszórta azokat, Villámot, és összekeverte azokat.

Avventò saette, e disperse i nemici; lanciò folgori, e li mise in rotta.

És meglátszottak a tenger örvényei, S a világ fundamentumai felszínre kerültek, Az Úrnak feddésétől, Orra leheletének fúvásától.

Allora apparve il letto del mare, e i fondamenti del mondo furono scoperti allo sgridare dell’Eterno, al soffio del vento delle sue nari.

Lenyúlt a magasságból és felvett engem, S a mélységes vizekből kihúzott engem.

Egli distese dall’alto la mano mi prese, mi trasse fuori dalle grandi acque.

Hatalmas ellenségimtől megszabadított engem; Gyűlölőimtől, kik hatalmasabbak valának nálam.

Mi riscosse dal mio potente nemico, da quelli che mi odiavano; perch’eran più forti di me.

Reámtörtek nyomorúságom napján, De az Úr gyámolóm volt nékem.

Essi m’eran piombati addosso nel dì della mia calamità, ma l’Eterno fu il mio sostegno.

Tágas helyre vitt ki engem, Kiragadott, mert jóakaróm nékem.

Egli mi trasse fuori al largo, mi liberò perché mi gradisce.

Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, Kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem.

L’Eterno mi ha retribuito secondo la mia giustizia, mi ha reso secondo la purità dello mie mani,

Mert megőriztem az Úrnak utait, S gonoszul nem szakadtam el Istenemtől.

poiché ho osservato le vie dell’Eterno e non mi sono empiamente sviato dal mio Dio.

Mert ítéletei mind előttem vannak, S rendeléseitől nem távoztam el.

Poiché ho tenuto tutte le sue leggi davanti a me, e non mi sono allontanato dai suoi statuti.

Tökéletes voltam előtte, s őrizkedtem rosszaságomtól.

E sono stato integro verso di lui, e mi son guardato dalla mia iniquità.

Ezért megfizet nékem az Úr igazságom szerint, Szemei előtt való tisztaságom szerint.

Ond’è che l’Eterno m’ha reso secondo la mia giustizia, secondo la mia purità nel suo cospetto.

Az irgalmashoz irgalmas vagy, A tökéletes vitézhez tökéletes vagy.

Tu ti mostri pietoso verso il pio, integro verso l’uomo integro;

A tisztához tiszta vagy, A visszáshoz pedig visszás.

ti mostri puro col puro e ti mostri astuto col perverso;

Segítesz a nyomorult népen, Szemeiddel pedig megalázod a felfuvalkodottakat.

tu salvi la gente afflitta, e il tuo sguardo si ferma sugli alteri, per abbassarli.

Mert te vagy az én szövétnekem, Uram, S az Úr megvilágosítja az én sötétségemet.

Sì, tu sei la mia lampada, o Eterno, e l’Eterno illumina le mie tenebre.

Mert veled harczi seregen is átfutok, Az én Istenemmel kőfalon is átugrom.

Con te io assalgo tutta una schiera, col mio Dio salgo sulle mura.

Az Istennek útja tökéletes; Az Úrnak beszéde tiszta; Paizsa ő mindeneknek, a kik ő benne bíznak.

La via di Dio è perfetta, la parola dell’Eterno è purgata col fuoco. Egli è lo scudo di tutti quelli che sperano in lui.

Mert kicsoda volna Isten az Úron kivül? S kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?

Poiché chi è Dio fuor del l’Eterno? E chi è Ròcca fuor del nostro Dio?

Isten az én erős kőváram, Ki vezérli az igaznak útját.

Iddio è la mia potente fortezza, e rende la mia via perfetta.

Lábait olyanná teszi, mint a szarvasé, S magas helyekre állít engem.

Egli rende i miei piedi simili a quelli delle cerve e mi rende saldo sui miei alti luoghi.

Kezeimet harczra tanítja, Hogy az érczív karjaim által törik el.

Egli ammaestra le mie mani alla battaglia e le mie braccia tendono un arco di rame.

Idvességednek paizsát adtad nékem, S kegyelmed nagygyá tett engem.

Tu m’hai anche dato lo scudo della tua salvezza, e la tua benignità m’ha fatto grande.

Lépéseimet kiszélesítetted alattam. És bokáim meg nem tántorodtak.

Tu hai allargato la via ai miei passi; e i miei piedi non hanno vacillato.

Üldözöm ellenségeimet és elpusztítom őket, Nem térek vissza, míg meg nem semmisítem őket.

Io ho inseguito i miei nemici e li ho distrutti, e non son tornato addietro prima d’averli annientati.

Megsemmisítem, eltiprom őket, hogy fel nem kelhetnek, Lábaim alatt hullanak el.

Li ho annientati, schiacciati; e non son risorti; son caduti sotto i miei piedi.

Mert te erővel öveztél fel engem a harczra, Lenyomtad azokat, kik ellenem támadtak.

Tu m’hai cinto di forza per la guerra, tu hai fatto piegare sotto di me i miei avversari;

Megadtad, hogy ellenségeim hátat fordítottak nékem, Gyülölőim, a kiket elpusztítottam én,

hai fatto voltar le spalle davanti a me ai miei nemici, a quelli che m’odiavano, ed io li ho distrutti.

Felnéztek, de nem volt, ki megszabadítsa, Az Úrhoz, de nem felelt nékik.

Hanno guardato, ma non vi fu chi li salvasse; han gridato all’Eterno, ma egli non rispose loro;

Szétmorzsolom őket, mint a föld porát, Összezúzom, mint az utcza sarát, széttaposom őket.

io li ho tritati come polvere della terra, li ho pestati, calpestati, come il fango delle strade.

Megmentettél népemnek pártoskodásaitól, Népeknek fejéül tartasz fenn engemet, *Oly* nép szolgál nékem, melyet nem ismertem.

Tu m’hai liberato dalle dissensioni del mio popolo, m’hai conservato capo di nazioni; un popolo che non conoscevo m’è stato sottoposto.

Idegen fiak hizelkednek nékem, S *egy* hallásra engedelmeskednek,

I figli degli stranieri m’hanno reso omaggio, al solo udir parlare di me, m’hanno prestato ubbidienza.

Idegen fiak elcsüggednek, S váraikból reszketve jőnek elő.

I figli degli stranieri son venuti meno, sono usciti tremanti dai loro ripari.

Él az Úr és áldott az én kősziklám. Magasztaltassék az Isten, idvességem kősziklája.

Viva l’Eterno! Sia benedetta la mia ròcca! e sia esaltato Iddio, la ròcca della mia salvezza!

Isten az, ki bosszút áll értem, S alám hajtja a népeket.

l’Iddio che fa la mia vendetta, e mi sottomette i popoli,

Ki megment engem ellenségeimtől, Te magasztalsz fel engem az ellenem támadók fölött, S az erőszakos embertől megszabadítasz engem.

che mi trae dalle mani dei miei nemici. Sì, tu mi sollevi sopra i miei avversari mi riscuoti dall’uomo violento.

Dícsérlek azért téged, Uram, a pogányok között, S nevednek dícséretet éneklek.

Perciò, o Eterno, ti loderò fra le nazioni, e salmeggerò al tuo nome.

Nagy segítséget ad az ő királyának, Irgalmasságot cselekszik felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké!

Grandi liberazioni egli accorda al suo re, ed usa benignità verso il suo unto, verso Davide e la sua progenie in perpetuo".