II Samuel 22

David upravi Jahvi riječi ove pjesme u dan kad ga je Jahve izbavio iz ruku svih njegovih neprijatelja i iz ruke Šaulove.

Dávid pedig ezt az éneket mondotta az Úrnak azon a napon, mikor az Úr megszabadítá őt minden ellenségeinek kezéből, és a Saul kezéből.

Pjevao je: "Jahve, hridino moja, utvrdo moja, spase moj;

És monda: Az Úr az én kősziklám és kőváram, és szabadítóm nékem.

Bože moj, pećino moja kojoj se utječem, štite moj, spasenje moje, tvrđavo moja! Ti me izbavljaš od nasilja.

Az Isten az én erősségem, ő benne bízom én. Paizsom nékem ő s idvességemnek szarva, erősségem és oltalmam. Az én idvezítőm, ki megszabadítasz az erőszakosságtól.

Zazvat ću Jahvu hvale predostojna i od dušmana bit ću izbavljen.

Az Úrhoz kiáltok, a ki dícséretreméltó; És megszabadulok ellenségeimtől.

Valovi smrti okružiše mene, prestraviše me bujice pogubne,

Mert halál hullámai vettek engem körül, Az istentelenség árjai rettentettek engem;

Užad Podzemlja sputiše me, smrtonosne zamke padoše na me:

A pokol kötelei vettek körül, S a halál tőrei estek reám.

u nevolji zazvah Jahvu i Bogu svome zavapih. Iz svog Doma zov mi začu, i vapaj moj mu do ušiju doprije.

Szükségemben az Urat hívtam, S az én Istenemhez kiáltottam: És meghallá lakóhelyéről szavamat, S kiáltásom eljutott füleibe.

I zemlja se potrese i uzdrhta, uzdrmaše se temelji nebesa, pokrenuše se, jer On gnjevom planu.

Akkor rengett és remegett a föld, Az égnek fundamentumai inogtak, És megrendülének, mert haragudott Ő.

Iz nosnica mu dim se diže, iz usta mu oganj liznu, ugljevlje živo od njega plamsa.

Füst szállt fel orrából, És emésztő tűz szájából, Izzószén gerjedt belőle.

On nagnu nebesa i siđe, pod nogama oblaci mu mračni.

Lehajtá az eget és leszállt, És homály volt lábai alatt.

Na keruba stade i poletje; na krilima vjetra zaplovi.

A Khérubon ment és röpült, És a szelek szárnyain tünt fel.

Ogrnu se mrakom kao koprenom, prekri se tamnim vodama i oblacima tmastim,

Sötétségből maga körül sátrakat emelt, Esőhullást, sürű felhőket.

od bljeska pred licem njegovim užga se ugljevlje plameno.

Az előtte levő fényességből Izzó szenek gerjedének.

Jahve s neba zagrmje, Svevišnjega glas se ori.

És dörgött az égből az Úr, És a Magasságos hangot adott.

Odape strijele i dušmane rasu, izbaci munje i na zemlju ih obori.

Ellövé nyilait és szétszórta azokat, Villámot, és összekeverte azokat.

Morska dna se pokazaše, i temelji svijeta postaše goli od strašne prijetnje Jahvine, od olujna daha gnjeva njegova.

És meglátszottak a tenger örvényei, S a világ fundamentumai felszínre kerültek, Az Úrnak feddésétől, Orra leheletének fúvásától.

On pruži s neba ruku i mene prihvati, iz silnih voda on me izbavi.

Lenyúlt a magasságból és felvett engem, S a mélységes vizekből kihúzott engem.

Od protivnika moćnog mene oslobodi, od dušmana mojih jačih od mene.

Hatalmas ellenségimtől megszabadított engem; Gyűlölőimtől, kik hatalmasabbak valának nálam.

Navališe na me u dan zlosretni, ali me Jahve zaštiti,

Reámtörtek nyomorúságom napján, De az Úr gyámolóm volt nékem.

na polje prostrano izvede me, spasi me jer sam mu mio.

Tágas helyre vitt ki engem, Kiragadott, mert jóakaróm nékem.

Po pravednosti mojoj Jahve mi uzvrati, po čistoći ruku mojih on me nagradi,

Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, Kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem.

jer čuvah putove Jahvine, od Boga se svoga ne udaljih.

Mert megőriztem az Úrnak utait, S gonoszul nem szakadtam el Istenemtől.

Odredbe njegove sve su mi pred očima, zapovijedi njegove nisam odbacio,

Mert ítéletei mind előttem vannak, S rendeléseitől nem távoztam el.

do srži odan njemu sam bio, čuvam se grijeha svakoga.

Tökéletes voltam előtte, s őrizkedtem rosszaságomtól.

Jahve mi po pravdi mojoj vrati, čistoću ruku mojih vidje.

Ezért megfizet nékem az Úr igazságom szerint, Szemei előtt való tisztaságom szerint.

S prijateljem ti si prijatelj, poštenu poštenjem uzvraćaš.

Az irgalmashoz irgalmas vagy, A tökéletes vitézhez tökéletes vagy.

S čovjekom čistim ti si čist, a lukavca izigravaš,

A tisztához tiszta vagy, A visszáshoz pedig visszás.

jer narodu poniženu spasenje donosiš a ponižavaš oči ohole.

Segítesz a nyomorult népen, Szemeiddel pedig megalázod a felfuvalkodottakat.

Jahve, ti moju svjetiljku užižeš, Bože, tminu moju obasjavaš:

Mert te vagy az én szövétnekem, Uram, S az Úr megvilágosítja az én sötétségemet.

s tobom udaram na čete dušmanske, s Bogom svojim preskačem zidine.

Mert veled harczi seregen is átfutok, Az én Istenemmel kőfalon is átugrom.

Savršeni su puti Gospodnji, i riječ je Jahvina ognjem kušana. on je štit svima, samo on, koji se k njemu utječu.

Az Istennek útja tökéletes; Az Úrnak beszéde tiszta; Paizsa ő mindeneknek, a kik ő benne bíznak.

Jer tko je Bog osim Jahve? Tko li je hridina osim Boga našega?

Mert kicsoda volna Isten az Úron kivül? S kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?

Taj Bog me snagom opasuje, stere mi put besprijekoran.

Isten az én erős kőváram, Ki vezérli az igaznak útját.

Noge mi dade brze ko u košute i postavi me na visine sigurne,

Lábait olyanná teszi, mint a szarvasé, S magas helyekre állít engem.

ruke mi za borbu uvježba i mišice da luk mjedeni napinju.

Kezeimet harczra tanítja, Hogy az érczív karjaim által törik el.

Daješ mi štit svoj koji spasava, tvoja me brižljivost uzvisi.

Idvességednek paizsát adtad nékem, S kegyelmed nagygyá tett engem.

Pouzdanje daješ mom koraku, i noge mi više ne posrću.

Lépéseimet kiszélesítetted alattam. És bokáim meg nem tántorodtak.

Pognah svoje dušmane i dostigoh, i ne vratih se dok ih ne uništih.

Üldözöm ellenségeimet és elpusztítom őket, Nem térek vissza, míg meg nem semmisítem őket.

Obaram ih, ne mogu se dići, padaju, pod nogama mi leže.

Megsemmisítem, eltiprom őket, hogy fel nem kelhetnek, Lábaim alatt hullanak el.

Ti me opasa snagom za borbu, a protivnike moje meni podloži.

Mert te erővel öveztél fel engem a harczra, Lenyomtad azokat, kik ellenem támadtak.

Ti dušmane moje u bijeg natjera, i rasprših one koji su me mrzili.

Megadtad, hogy ellenségeim hátat fordítottak nékem, Gyülölőim, a kiket elpusztítottam én,

Vapiju u pomoć, nikog da pomogne, vapiju Jahvi - ne odaziva se.

Felnéztek, de nem volt, ki megszabadítsa, Az Úrhoz, de nem felelt nékik.

Smrvih ih kao prah na vjetru, zgazih ih ko blato na putu.

Szétmorzsolom őket, mint a föld porát, Összezúzom, mint az utcza sarát, széttaposom őket.

Ti me §izbavÄi od bune u mom narodu, postavi me glavarom pogana, puk koji ne poznavah služi mi.

Megmentettél népemnek pártoskodásaitól, Népeknek fejéül tartasz fenn engemet, *Oly* nép szolgál nékem, melyet nem ismertem.

Svaki moj šapat pokorno on sluša. Sinovi tuđinci meni laskaju,

Idegen fiak hizelkednek nékem, S *egy* hallásra engedelmeskednek,

sinovi tuđinski gube srčanost izlaze dršćuć iz svojih utvrda.

Idegen fiak elcsüggednek, S váraikból reszketve jőnek elő.

Živio Jahve! Blagoslovljena hridina moja! Neka se uzvisi Bog, spasenje moje!

Él az Úr és áldott az én kősziklám. Magasztaltassék az Isten, idvességem kősziklája.

Bog koji mi daje osvetu i narode meni pokorava.

Isten az, ki bosszút áll értem, S alám hajtja a népeket.

Od dušmana me mojih izbavljaš i nad protivnike me moje izdižeš, ti mene od čovjeka silnika spasavaš.

Ki megment engem ellenségeimtől, Te magasztalsz fel engem az ellenem támadók fölött, S az erőszakos embertől megszabadítasz engem.

Zato te slavim, Jahve, među pucima i psalam pjevam tvome Imenu:

Dícsérlek azért téged, Uram, a pogányok között, S nevednek dícséretet éneklek.

umnožio si pobjede kralju svojemu, pomazaniku svome milost si iskazao, Davidu i potomstvu njegovu navijeke."

Nagy segítséget ad az ő királyának, Irgalmasságot cselekszik felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké!