Psalms 105

Kiittäkäät Herraa, ja saarnatkaat hänen nimeänsä, julistakaat hänen töitänsä kansain seassa!

Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!

Veisatkaat hänelle, soittakaat hänelle, puhukaat kaikista hänen ihmeistänsä.

Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.

Ylistäkäät hänen pyhää nimeänsä: niiden sydän iloitkaan, jotka etsivät Herraa!

Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.

Kysykäät Herraa ja hänen voimaansa, etsikäät alati hänen kasvojansa!

Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.

Muistakaat hänen ihmeellisiä töitänsä, jotka hän tehnyt on, hänen ihmeitänsä ja hänen sanojansa.

Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.

Te Abrahamin hänen palveliansa siemen, te Jakobin hänen valittunsa lapset.

Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!

Hänpä on Herra meidän Jumalamme: hän tuomitsee kaikessa maailmassa.

Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre *kihat* az ő ítélete.

Hän muistaa liittonsa ijankaikkisesti, sanansa, jonka hän on käskenyt tuhannelle sukukunnalle,

Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;

Jonka hän teki Abrahamin kanssa, ja valansa Isaakin kanssa.

A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.

Ja pani sen Jakobille säädyksi ja Israelille ijankaikkiseksi liitoksi,

És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,

Ja sanoi: sinulle minä annan Kanaanin maan, teidän perimisenne arvan.

Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.

Koska heitä vähä ja harvat olivat, ja he olivat muukalaiset siinä,

Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és *mintegy *zsellérek abban,

Ja vaelsivat kansasta kansaan ja valtakunnasta toiseen kansaan:

És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:

Ei hän sallinut yhdenkään ihmisen heitä vahingoittaa, vaan rankaisi kuninkaat heidän tähtensä.

Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, *mondván:*

Älkäät ruvetko minun voideltuihini, ja älkäät tehkö pahaa minun prophetailleni.

Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!

Ja hän kutsui nälän maan päälle, ja vei kaiken leivän varan pois.

Mikor éhséget idéze elő a földön; *és* a kenyérnek minden botját eltöré,

Hän lähetti miehen heidän eteensä: Joseph myytiin orjaksi.

Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;

He ahdistivat hänen jalkansa jalkapuuhun: hänen ruumiinsa täytyi raudoissa maata,

A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,

Siihenasti että hänen sanansa tuli, ja Herran puhe koetteli hänen.

Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.

Niin lähetti kuningas ja päästi hänen: kansain päämies laski hänen vallallensa,

Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;

Ja asetti hänen huoneensa herraksi, ja kaiken tavaransa haltiaksi,

Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;

Opettamaan päämiehiänsä oman tahtonsa jälkeen, ja vanhimmille viisautta.

Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.

Ja Israel meni Egyptiin, ja Jakob tuli muukalaiseksi Hamin maalle.

És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.

Ja hän antoi kansansa sangen suuresti kasvaa, ja teki heitä väkevämmäksi kuin heidän vihollisensa.

És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.

Hän käänsi heidän sydämensä vihaamaan hänen kansaansa, ja hänen palvelioitansa viekkaudella painamaan alas.

Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, *és * álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.

Hän lähetti palveliansa Moseksen, ja Aaronin, jonka hän valitsi.

Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.

Ne tekivät hänen merkkinsä heidän seassansa, ja hänen ihmeensä Hamin maalla.

Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.

Hän antoi pimeyden tulla, ja sen pimeytti; ja ei olleet he hänen sanoillensa kuulemattomat.

Sötétséget bocsátott és elsötétítette *azt, *és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.

Hän muutti heidän vetensä vereksi ja kuoletti heidän kalansa.

Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.

Heidän maansa kuohutti sammakoita, heidän kuningastensa kammioissa.

Földjük békáktól hemzsege, *még* a királyuk termeiben *is.*

Hän sanoi, niin turilaat ja täit tulivat heidän maansa ääriin.

Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.

Hän antoi rakeet heille sateeksi, tulen liekit heidän maallensa,

Adott nékik eső gyanánt jégesőt, *és* lángoló tüzet a földjökre.

Ja löi heidän viinapuunsa ja fikunapuunsa, ja särki puut heidän maansa äärissä.

És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.

Hän sanoi, niin tulivat epälukuiset paarmat ja vapsaiset,

Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.

Ja ne söivät kaiken ruohon heidän maaltansa, ja ne söivät heidän maansa hedelmän.

És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.

Ja hän löi kaikki esikoiset heidän maallansa, ensimäiset kaikesta heidän voimastansa,

És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.

Ja vei heitä hopialla ja kullalla ulos: ja ei ollut heidän sukukunnissansa yksikään sairas.

És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.

Egypti iloitsi heidän lähtemisestänsä; sillä heidän pelkonsa oli tullut heidän päällensä.

Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.

Hän levitti pilven verhoksi ja tulen yötä valistamaan.

Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze *őket,* és tüzet, hogy világítson éjjel.

He anoivat, niin antoi hän metsäkanat tulla, ja ravitsi heitä taivaan leivällä.

Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.

Hän avasi kallion, niin vesi vuoti, ja virrat juoksivat kuivaa myöten.

Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.

Sillä hän muisti pyhän sanansa, jonka hän palveliallensa Abrahamille puhunut oli,

Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a *melyet tőn* Ábrahámnak, az ő szolgájának.

Ja vei kansansa ilolla ulos, ja valittunsa riemulla,

Kihozá azért az ő népét örömmel, *és* az ő választottait vígassággal.

Ja antoi heille pakanain maan, niin että he kansain hyvyydet omistivat heillensä.

És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.

Että he pitäisivät hänen säätynsä, ja hänen lakinsa kätkisivät, Halleluja!

Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!