Psalms 105

 Tacken HERREN,      åkallen hans namn,  gören hans gärningar kunniga bland folken.

Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!

 Sjungen till hans ära,      lovsägen honom,  talen om alla hans under.

Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.

 Berömmen eder av hans heliga namn;  glädje sig av hjärtat      de som söka HERREN.

Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.

 Frågen efter HERREN och hans makt,  söken hans ansikte beständigt.

Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.

 Tänken på de underbara verk som han har gjort,  på hans under och hans muns domar,

Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.

 I Abrahams, hans tjänares, säd,  I Jakobs barn, hans utvalda.

Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!

 Han är HERREN, vår Gud;  över hela jorden gå hans domar.

Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre *kihat* az ő ítélete.

 Han tänker evinnerligen på sitt förbund,  intill tusen släkten på vad han har stadgat,

Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;

 på det förbund han slöt med Abraham  och på sin ed till Isak.

A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.

 Han fastställde det för Jakob till en stadga,  för Israel till ett evigt förbund;

És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,

 han sade: »Åt dig vill jag giva Kanaans land,  det skall bliva eder arvedels lott.»

Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.

 Då voro de ännu en liten hop,  de voro ringa och främlingar därinne.

Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és *mintegy *zsellérek abban,

 Och de vandrade åstad ifrån folk till folk,  ifrån ett rike bort till ett annat.

És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:

 Han tillstadde ingen att göra dem skada,  han straffade konungar för deras skull:

Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, *mondván:*

 »Kommen icke vid mina smorda,  och gören ej mina profeter något ont.»

Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!

 Och när han bjöd hungersnöd komma över landet  och fördärvade allt deras livsuppehälle,

Mikor éhséget idéze elő a földön; *és* a kenyérnek minden botját eltöré,

 då sände han åstad en man framför dem:  Josef blev såld till träl.

Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;

 Man slog hans fötter i bojor,  i järn fick han ligga fjättrad,

A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,

 till den tid då hans ord uppfylldes,  då HERRENS tal bevisade hans oskuld.

Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.

 Då sände konungen och lät släppa honom lös,  folkens behärskare gav honom fri.

Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;

 Han satte honom till herre över sitt hus,  till att råda över all hans egendom;

Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;

 han skulle binda hans furstar efter sin vilja  och lära hans äldste vishet.

Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.

 Och Israel kom till Egypten,  Jakob blev en gäst i Hams land.

És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.

 Och HERREN gjorde sitt folk mycket fruktsamt  och mäktigare än dess ovänner voro,

És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.

 de vilkas hjärtan han vände till att hata hans folk,  till att lägga onda råd mot hans tjänare.

Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, *és * álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.

 Han sände Mose, sin tjänare,  och Aron, som han hade utvalt.

Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.

 De gjorde hans tecken ibland dem  och under i Hams land.

Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.

 Han sände mörker och lät allt bliva mörkt;  och de stodo icke emot hans ord.

Sötétséget bocsátott és elsötétítette *azt, *és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.

 Han förvandlade deras vatten till blod  och lät så deras fiskar dö.

Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.

 Deras land kom att vimla av paddor,  ända in i deras konungars kamrar.

Földjük békáktól hemzsege, *még* a királyuk termeiben *is.*

 Han bjöd, och flugsvärmar kommo,  mygg i hela deras land.

Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.

 Han gav dem hagel för regn,  eldslågor sände han i deras land.

Adott nékik eső gyanánt jégesőt, *és* lángoló tüzet a földjökre.

 Och han slog deras vinträd och fikonträd  och bröt sönder träden i deras land.

És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.

 Han bjöd, och gräshoppor kommo,  och gräsmaskar i tallös mängd.

Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.

 De åto upp alla örter i deras land,  de åto upp frukten på deras mark.

És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.

 Och han slog allt förstfött i deras land,  förstlingen av all deras kraft.

És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.

 Så förde han dem ut, med silver och guld,  och i hans stammar var ingen som stapplade.

És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.

 Egyptierna gladde sig, när de drogo ut;  ty förskräckelse för Israel hade fallit över dem.

Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.

 Han bredde ut ett moln till skygd,  och en eld för att lysa om natten.

Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze *őket,* és tüzet, hogy világítson éjjel.

 De begärde, då lät han vaktlar komma,  och med bröd från himmelen mättade han dem.

Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.

 Han öppnade klippan, och vatten flödade;  det gick genom öknen såsom en ström.

Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.

 Ty han tänkte på sitt heliga ord,  på sin tjänare Abraham.

Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a *melyet tőn* Ábrahámnak, az ő szolgájának.

 Så förde han ut sitt folk med fröjd,  med jubel dem som han hade utvalt.

Kihozá azért az ő népét örömmel, *és* az ő választottait vígassággal.

 Han gav åt dem hedningarnas länder,  och folkens förvärv fingo de till besittning,

És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.

 för att de skulle hålla hans stadgar  och taga hans lagar i akt.  Halleluja!

Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!