Job 38

Тоді відповів Господь Йову із бурі й сказав:
Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélből és monda:
Хто то такий, що затемнює раду словами без розуму?
Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?
Підпережи но ти стегна свої, як мужчина, а Я буду питати тебе, ти ж Мені поясни!
Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!
Де ти був, коли землю основував Я? Розкажи, якщо маєш знання!
Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!
Хто основи її положив, чи ти знаєш? Або хто розтягнув по ній шнура?
Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt?
У що підстави її позапущувані, або хто поклав камінь наріжний її,
Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;
коли разом співали всі зорі поранні та радісний окрик здіймали всі Божі сини?
Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?
І хто море воротами загородив, як воно виступало, немов би з утроби виходило,
És *kicsoda* zárta el ajtókkal a tengert, a mikor előtünt, az anyaméhből kijött;
коли хмари поклав Я за одіж йому, а імлу за його пелюшки,
Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt?
і призначив йому Я границю Свою та поставив засува й ворота,
Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:
і сказав: Аж досі ти дійдеш, не далі, і тут ось межа твоїх хвиль гордовитих?
És azt mondám: Eddig jőjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!
Чи за своїх днів ти наказував ранкові? Чи досвітній зорі показав її місце,
Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?
щоб хапалась за кінці землі та посипались з неї безбожні?
Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.
Земля змінюється, мов та глина печатки, і стають, немов одіж, вони!
Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában.
І нехай від безбожних їх світло відійметься, а високе рамено зламається!
Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?
Чи ти сходив коли аж до морських джерел, і чи ти переходжувався дном безодні?
Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?
Чи для тебе відкриті були брами смерти, і чи бачив ти брами смертельної тіні?
Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?
Чи широкість землі ти оглянув? Розкажи, якщо знаєш це все!
Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?
Де та дорога, що світло на ній пробуває? А темрява де її місце,
Melyik út *visz* oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?
щоб узяти її до границі її, і щоб знати стежки її дому?
Hogy visszavinnéd azt az ő határába, és hogy megismernéd lakása útjait.
Знаєш ти, бо тоді народився ж ти був, і велике число твоїх днів!
Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!
Чи доходив коли ти до схованок снігу, і схованки граду ти бачив,
Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-é?
які Я тримаю на час лихоліття, на день бою й війни?
A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?
Якою дорогою ділиться вітер, розпорошується по землі вітерець?
Melyik út *visz oda,* a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?
Хто для зливи протоку провів, а для громовиці дорогу,
Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak útat?
щоб дощити на землю безлюдну, на пустиню, в якій чоловіка нема,
Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;
щоб пустиню та пущу насичувати, і щоб забезпечити вихід траві?
Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?
Чи є батько в доща, чи хто краплі роси породив?
Van-é atyja az esőnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?
Із чиєї утроби лід вийшов, а іній небесний хто його породив?
Kinek méhéből jött elő a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?
Як камінь, тужавіють води, а поверхня безодні ховається.
*Miként* rejtőznek el a vizek mintegy kő *alá,* és *mint* zárul be a mély vizek színe?
Чи зв'яжеш ти зав'язки Волосожару, чи розв'яжеш віжки в Оріона?
Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?
Чи виведеш часу свого Зодіяка, чи Воза з синами його попровадиш?
A hajnalcsillagot előhozhatod-é az ő idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?
Чи ти знаєш устави небес? Чи ти покладеш на землі їхню владу?
Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?
Чи підіймеш свій голос до хмар, і багато води тебе вкриє?
Felemelheted-é szavadat a felhőig, hogy a vizeknek bősége beborítson téged?
Чи блискавки ти посилаєш, і підуть вони, й тобі скажуть Ось ми?
Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?
Хто мудрість вкладає людині в нутро? Або хто дає серцеві розум?
Ki helyezett bölcseséget a setét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?
Хто мудрістю хмари зрахує, і хто може затримати небесні посуди,
Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlőit;
коли порох зливається в зливки, а кавалки злипаються?
Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?
Чи здобич левиці ти зловиш, і заспокоїш життя левчуків,
як вони по леговищах туляться, на чатах сидять по кущах?
Хто готує для крука поживу його, як до Бога кричать його діти, як без їжі блукають вони?