Job 38

Then the LORD answered Job out of the whirlwind, and said,

Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélből és monda:

Who is this that darkeneth counsel by words without knowledge?

Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?

Gird up now thy loins like a man; for I will demand of thee, and answer thou me.

Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!

Where wast thou when I laid the foundations of the earth? declare, if thou hast understanding.

Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!

Who hath laid the measures thereof, if thou knowest? or who hath stretched the line upon it?

Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt?

Whereupon are the foundations thereof fastened? or who laid the corner stone thereof;

Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;

When the morning stars sang together, and all the sons of God shouted for joy?

Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?

Or who shut up the sea with doors, when it brake forth, as if it had issued out of the womb?

És *kicsoda* zárta el ajtókkal a tengert, a mikor előtünt, az anyaméhből kijött;

When I made the cloud the garment thereof, and thick darkness a swaddlingband for it,

Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt?

And brake up for it my decreed place, and set bars and doors,

Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:

And said, Hitherto shalt thou come, but no further: and here shall thy proud waves be stayed?

És azt mondám: Eddig jőjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!

Hast thou commanded the morning since thy days; and caused the dayspring to know his place;

Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?

That it might take hold of the ends of the earth, that the wicked might be shaken out of it?

Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.

It is turned as clay to the seal; and they stand as a garment.

Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában.

And from the wicked their light is withholden, and the high arm shall be broken.

Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?

Hast thou entered into the springs of the sea? or hast thou walked in the search of the depth?

Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?

Have the gates of death been opened unto thee? or hast thou seen the doors of the shadow of death?

Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?

Hast thou perceived the breadth of the earth? declare if thou knowest it all.

Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?

Where is the way where light dwelleth? and as for darkness, where is the place thereof,

Melyik út *visz* oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?

That thou shouldest take it to the bound thereof, and that thou shouldest know the paths to the house thereof?

Hogy visszavinnéd azt az ő határába, és hogy megismernéd lakása útjait.

Knowest thou it, because thou wast then born? or because the number of thy days is great?

Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!

Hast thou entered into the treasures of the snow? or hast thou seen the treasures of the hail,

Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-é?

Which I have reserved against the time of trouble, against the day of battle and war?

A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?

By what way is the light parted, which scattereth the east wind upon the earth?

Melyik út *visz oda,* a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?

Who hath divided a watercourse for the overflowing of waters, or a way for the lightning of thunder;

Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak útat?

To cause it to rain on the earth, where no man is; on the wilderness, wherein there is no man;

Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;

To satisfy the desolate and waste ground; and to cause the bud of the tender herb to spring forth?

Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?

Hath the rain a father? or who hath begotten the drops of dew?

Van-é atyja az esőnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?

Out of whose womb came the ice? and the hoary frost of heaven, who hath gendered it?

Kinek méhéből jött elő a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?

The waters are hid as with a stone, and the face of the deep is frozen.

*Miként* rejtőznek el a vizek mintegy kő *alá,* és *mint* zárul be a mély vizek színe?

Canst thou bind the sweet influences of Pleiades, or loose the bands of Orion?

Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?

Canst thou bring forth Mazzaroth in his season? or canst thou guide Arcturus with his sons?

A hajnalcsillagot előhozhatod-é az ő idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?

Knowest thou the ordinances of heaven? canst thou set the dominion thereof in the earth?

Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?

Canst thou lift up thy voice to the clouds, that abundance of waters may cover thee?

Felemelheted-é szavadat a felhőig, hogy a vizeknek bősége beborítson téged?

Canst thou send lightnings, that they may go, and say unto thee, Here we are?

Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?

Who hath put wisdom in the inward parts? or who hath given understanding to the heart?

Ki helyezett bölcseséget a setét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?

Who can number the clouds in wisdom? or who can stay the bottles of heaven,

Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlőit;

When the dust groweth into hardness, and the clods cleave fast together?

Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?

Wilt thou hunt the prey for the lion? or fill the appetite of the young lions,

When they couch in their dens, and abide in the covert to lie in wait?

Who provideth for the raven his food? when his young ones cry unto God, they wander for lack of meat.