Job 39

Vadászol-é prédát a nőstény oroszlánnak, és az oroszlánkölykök éhségét kielégíted-é;

numquid nosti tempus partus hibicum in petris vel parturientes cervas observasti

Mikor meglapulnak tanyáikon, *és* a bokrok közt lesben vesztegelnek?

dinumerasti menses conceptus earum et scisti tempus partus earum

Ki szerez a hollónak eledelt, mikor a fiai Istenhez kiáltoznak; kóvályognak, mert nincs mit enniök?

incurvantur ad fetum et pariunt et rugitus emittunt

Tudod-é a kőszáli zergék ellésének idejét; megvigyáztad-é a szarvasok fajzását?

separantur filii earum pergunt ad pastum egrediuntur et non revertuntur ad eas

Megszámláltad-é a hónapokat, a meddig vemhesek; tudod-é az ellésök idejét?

quis dimisit onagrum liberum et vincula eius quis solvit

*Csak* összegörnyednek, elszülik magzataikat, vajudásaiktól megszabadulnak.

cui dedi in solitudine domum et tabernacula eius in terra salsuginis

Fiaik meggyarapodnak, a legelőn nagyranőnek, elszélednek és nem térnek vissza hozzájok.

contemnit multitudinem civitatis clamorem exactoris non audit

Ki bocsátotta szabadon a vadszamarat, ki oldozta el e szamárnak kötelét,

circumspicit montes pascuae suae et virentia quaeque perquirit

A melynek házául a pusztát rendelém, és lakóhelyéül a sósföldet?

numquid volet rinoceros servire tibi aut morabitur ad praesepe tuum

Kineveti a városbeli sokadalmat, nem hallja a hajtsár kiáltozását.

numquid alligabis rinocerota ad arandum loro tuo aut confringet glebas vallium post te

A hegyeken szedeget, az ő legelőjén mindenféle zöld *gazt* felkeres.

numquid fiduciam habebis in magna fortitudine eius et derelinques ei labores tuos

Akar-é szolgálni néked a bölény? Avagy meghál-é a te jászolodnál?

numquid credes ei quoniam reddat sementem tibi et aream tuam congreget

Oda kötheted a bölényt a barázdához kötelénél fogva? Vajjon boronálja-é a völgyeket utánad?

pinna strutionum similis est pinnis herodii et accipitris

Bízhatol-é benne, mivelhogy nagy az ereje, és munkádat hagyhatod-é reá?

quando derelinquit in terra ova sua tu forsitan in pulvere calefacis ea

Hiszed-é róla, hogy vetésedet behordja, és szérűdre betakarítja?

obliviscitur quod pes conculcet ea aut bestiae agri conterant

Vígan *leng* a struczmadár szárnya: vajjon az eszterág szárnya és tollazata-é az?

duratur ad filios suos quasi non sint sui frustra laboravit nullo timore cogente

Hiszen a földön hagyja tojásait, és a porral költeti ki!

privavit enim eam Deus sapientia nec dedit illi intellegentiam

És elfeledi, hogy a láb eltiporhatja, és a mezei vad eltaposhatja azokat.

cum tempus fuerit in altum alas erigit deridet equitem et ascensorem eius

Fiaival oly keményen bánik, mintha nem is övéi volnának; ha fáradsága kárba vész, nem bánja;

numquid praebebis equo fortitudinem aut circumdabis collo eius hinnitum

Mert Isten a bölcseséget elfeledtette vele, értelmet pedig nem adott néki.

numquid suscitabis eum quasi lucustas gloria narium eius terror

De hogyha néki ereszkedik, kineveti a lovat és lovagját.

terram ungula fodit exultat audacter in occursum pergit armatis

Te adsz-é erőt a lónak, avagy a nyakát sörénynyel te ruházod-é fel?

contemnit pavorem nec cedit gladio

Felugraszthatod-é, mint a sáskát? Tüsszögése dicső, félelmetes!

super ipsum sonabit faretra vibrabit hasta et clypeus

*Lábai* vermet ásnak, örvend erejének, a fegyver elé rohan.

fervens et fremens sorbet terram nec reputat tubae sonare clangorem

Neveti a félelmet; nem remeg, nem fordul meg a fegyver elől;

ubi audierit bucinam dicet va procul odoratur bellum exhortationem ducum et ululatum exercitus

Csörög rajta a tegez, ragyog a kopja és a dárda:

numquid per sapientiam tuam plumescit accipiter expandens alas suas ad austrum

Tombolva, nyihogva kapálja a földet, és nem áll veszteg, ha trombita zeng.

aut ad praeceptum tuum elevabitur aquila et in arduis ponet nidum suum

A trombitaszóra nyerítéssel felel; messziről megneszeli az ütközetet, a vezérek lármáját és a csatazajt.

in petris manet et in praeruptis silicibus commoratur atque inaccessis rupibus

A te értelmed miatt van-é, hogy az ölyv repül, *és* kiterjeszti szárnyait dél felé?

inde contemplatur escam et de longe oculi eius prospiciunt

A te rendelésedre száll-é fent a sas, és rakja-é fészkét a magasban? * (Job 39:31) A kősziklán lakik és tanyázik, a sziklák párkányain és bércztetőkön. * * (Job 39:32) Onnét kémlel enni való után, messzire ellátnak szemei. * *terem.* * * * (Job 39:34) Szóla továbbá az Úr Jóbnak, és monda: * * (Job 39:35) A ki pert kezd a Mindenhatóval, czáfolja meg, és a ki az Istennel feddődik, feleljen néki! * * (Job 39:36) És szóla Jób az Úrnak, és monda: * * (Job 39:37) Ímé, én parányi vagyok, mit feleljek néked? Kezemet a szájamra teszem. * * (Job 39:38) Egyszer szóltam, de már nem szólok, avagy kétszer, de nem teszem többé! *

pulli eius lambent sanguinem et ubicumque cadaver fuerit statim adest