Job 38

Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélből és monda:
Ja Herra vastasi Jobia tuulispäästä ja sanoi:
Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?
Kuka on se, joka taidossansa niin eksyy ja puhuu niin taitamattomasti?
Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!
Vyötä nyt kupees niin kuin mies: Minä kysyn sinulta, opeta minua.
Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!
Kussas silloin olit, koska minä maan perustin? Ilmoita se, jos sinulla se ymmärrys on.
Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt?
Tiedätkös, kuka hänen määränsä asettanut on? eli kuka on vetänyt ojennusnuoran hänen päällensä?
Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;
Mihinkä ovat hänen jalkansa vajotetut, eli kuka on hänen kulmakivensä laskenut?
Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?
Kuin aamutähdet ynnä minua kiittivät, ja kaikki Jumalan lapset riemuitsivat.
És *kicsoda* zárta el ajtókkal a tengert, a mikor előtünt, az anyaméhből kijött;
Kuka on sulkenut meren ovinensa, koska se ratkesi ja lähti ulos niinkuin äidin kohdusta?
Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt?
Kuin minä puetin sen pilvillä, ja käärin synkeydellä niinkuin kapaloilla;
Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:
Kuin minä estin sen paisumisen säädylläni, ja asetin siihen teljen ja ovet eteen,
És azt mondám: Eddig jőjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!
Ja sanoin: tähän asti pitää sinun tuleman ja ei edemmäksi: tässä pitää sinun korkiat aaltos asettuman.
Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?
Oletkos eläissäs käskenyt aamulle, ja aamuruskolle osoittanut hänen siansa?
Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.
Käsittää maan ääriä, ja puhdistaa siitä jumalattomat.
Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában.
Se pitää muutettaman niinkuin sinetin savi; niin että he tulevat niinkuin vaate.
Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?
Ja jumalattomilta otetaan pois heidän valkeutensa, ja ylpeiden käsivarsi rikotaan.
Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?
Oletkos tullut meren pohjaan, ja vaeltanut syvyyden jälkiä?
Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?
Onko kuoleman ovet koskaan auvenneet etees, eli oletkos nähnyt kuoleman varjon ovet?
Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?
Oletkos ymmärtänyt, kuinka leviä maa on? annas kuulla, tiedätkös kaikki nämät.
Melyik út *visz* oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?
Mikä tie on sinne, kussa valkeus asuu? ja kuka on pimeyden sia?
Hogy visszavinnéd azt az ő határába, és hogy megismernéd lakása útjait.
Ettäs saattaisit hänen rajoillensa ja osaisit polut hänen huoneesensa.
Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!
Tiesitkös, koska sinä syntyvä olit ja kuinka paljo sinulla päiviä olis?
Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-é?
Oletkos siellä ollut, kusta lumi tulee? eli oletkos nähnyt, kusta rakeet tulevat?
A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?
Jotka minä olen tallella pitänyt murhepäivään asti, sodan ja tappeluksen päivään asti.
Melyik út *visz oda,* a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?
Minkä tien kautta valkeus hajoittaa hänensä, ja itätuuli tuulee maan päälle?
Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak útat?
Kuka on sadekuurolle jakanut juoksunsa, ja pitkäisen valkialle ja jylinälle hänen tiensä?
Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;
Niin että se sataa senkin maan päälle, jossa ei ketään ole, korvessa, jossa ei yhtään ihmistä ole;
Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?
Että se täyttäis erämaan ja korven, ja saattais ruohot vihottamaan.
Van-é atyja az esőnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?
Onko sateella isää? eli kuka on synnyttänyt kasteen pisarat?
Kinek méhéből jött elő a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?
Kenen kohdusta jää on tullut? ja kuka on härmän synnyttänyt taivaan alla?
*Miként* rejtőznek el a vizek mintegy kő *alá,* és *mint* zárul be a mély vizek színe?
Vedet kätkevät itsensä niinkuin kivi, ja syvyydet päältä kiinnitetään.
Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?
Taidatkos sitoa Seulaisen siteet, eli päästää Kointähden siteet?
A hajnalcsillagot előhozhatod-é az ő idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?
Taidatkos tuoda taivaan merkit edes aikanansa, eli johdattaa Otavan lastensa kanssa?
Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?
Tiedätkös, kuinka taivas hallitaan? eli taidatkos hänen hallituksensa toimittaa maan päällä?
Felemelheted-é szavadat a felhőig, hogy a vizeknek bősége beborítson téged?
Taidatkos korottaa äänes ylös pilviin, että veden paljous sinun peittäis?
Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?
Taidatkos lähettää pitkäisen leimaukset matkaan menemään ja sanomaan sinulle: tässä me olemme?
Ki helyezett bölcseséget a setét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?
Kuka on asettanut taidon salaisuuteen eli kuka on ajatukselle antanut toimen?
Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlőit;
Kuka on niin taitava, että hän pilvet lukea taitaa? ja kuka taitaa tukita vesitydyt taivaassa?
Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?
Kuin tomu kastuu ja juoksee yhteen, ja kokkareet ryhtyvät toinen toiseensa.
Taidatkos jalopeuralle antaa hänen saaliinsa ajaaksensa takaa? ja ravita nuoret jalopeurat?
Niin että he makaavat sioillansa, ja lepäävät luolissansa, joissa he väijyvät.
Kuka valmistaa kaarneelle ruan, kuin hänen poikansa huutavat Jumalaa, ja ei he tietä eksyksissä, kussa heidän ruokansa on?