Job 38

Så svarede HERREN Job ud fra Stormvejret og sagde:
Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélből és monda:
"Hvem fordunkler mit Råd med Ord, som er uden Mening?
Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?
Omgjord som en Mand dine Lænder, jeg vil spørge, og du skal lære mig!
Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!
Hvor var du, da jeg grundede Jorden? Sig frem, om du har nogen Indsigt!
Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!
Hvem bestemte dens Mål - du kender det jo - hvem spændte Målesnor ud derover?
Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt?
Hvorpå blev dens Støtter sænket, hvem lagde dens Hjørnesten,
Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;
mens Morgenstjernerne jubled til Hobe, og alle Gudssønner råbte af Glæde?
Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?
Hvem stængte for Havet med Porte, dengang det brusende udgik af Moders Skød,
És *kicsoda* zárta el ajtókkal a tengert, a mikor előtünt, az anyaméhből kijött;
dengang jeg gav det Skyen til Klædning og Tågemulm til Svøb,
Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt?
dengang jeg brød det en Grænse og indsatte Portslå og Døre
Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:
og sagde: "Hertil og ikke længer! Her standse dine stolte Vover!"
És azt mondám: Eddig jőjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!
Har du nogen Sinde kaldt Morgenen frem, ladet Morgenrøden vide sit Sted,
Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?
så den greb om Jordens Flige og gudløse rystedes bort,
Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.
så den dannedes til som Ler under Segl, fik Farve, som var den en Klædning?
Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában.
De gudløses Lys toges fra dem, den løftede Arm blev knust.
Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?
Har du mon været ved Havets Kilder, har du mon vandret på Dybets Bund?
Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?
Mon Dødens Porte har vist sig for dig, skued du Mulmets Porte?
Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?
Så du ud over Jordens Vidder? Sig frem, om du ved, hvor stor den er!
Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?
Hvor er Vejen til Lysets Bolig, og hvor har Mørket mon hjemme,
Melyik út *visz* oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?
så du kunde hente det til dets Rige og bringe det hen på Vej til dets Bolig?
Hogy visszavinnéd azt az ő határába, és hogy megismernéd lakása útjait.
Du ved det, du blev jo født dengang, dine Dages Tal er jo stort!
Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!
Har du været, hvor Sneen gemmes, og skuet, hvor Hagelen vogtes,
Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-é?
den, jeg gemmer til Trængselens Tid, til Kampens og Krigens Dag?
A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?
Hvor er Vejen did, hvor Lyset deler sig, hvor Østenvinden spreder sig ud over Jorden?
Melyik út *visz oda,* a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?
Hvem åbnede Regnen en Rende og Tordenens Lyn en Vej
Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak útat?
for at væde folketomt Land, Ørkenen, hvor ingen bor,
Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;
for at kvæge Øde og Ødemark og fremkalde Urter i Ørkenen?
Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?
Har Regnen mon en Fader, hvem avlede Duggens Dråber?
Van-é atyja az esőnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?
Af hvilket Skød kom Isen vel frem, hvem fødte mon Himlens Rim?
Kinek méhéből jött elő a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?
Vandet størkner som Sten, Dybets Flade trækker sig sammen.
*Miként* rejtőznek el a vizek mintegy kő *alá,* és *mint* zárul be a mély vizek színe?
Knytter du Syvstjernens Bånd, kan du løse Orions Lænker?
Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?
Lader du Aftenstjemen gå op i Tide, leder du Bjørnen med Unger?
A hajnalcsillagot előhozhatod-é az ő idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?
Kender du Himmelens Love, fastsætter du dens Magt over Jorden?
Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?
Kan du løfte Røsten til Sky, så Vandskyl adlyder dig?
Felemelheted-é szavadat a felhőig, hogy a vizeknek bősége beborítson téged?
Sender du Lynene ud, så de går, og svarer de dig: "Her er vi!"
Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?
Hvem lagde Visdom i sorte Skyer, hvem gav Luftsynet Kløgt?
Ki helyezett bölcseséget a setét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?
Hvem er så viis, at han tæller Skyerne, hvem hælder Himmelens Vandsække om,
Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlőit;
når Jorden ligger i Ælte, og Leret klumper sig sammen?
Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?
Jager du Rov til Løvinden, stiller du Ungløvers hunger,
når de dukker sig i deres Huler; ligger på Lur i Krat?
Hvem skaffer Ravnen Æde, når Ungerne skriger til Gud og flakker om uden Føde?