Luke 22

Bližio se Blagdan beskvasnih kruhova zvan Pasha.

Elközelgetett pedig a kovásztalan kenyerek ünnepe, mely husvétnak mondatik.

Glavari svećenički i pismoznanci tražili su kako da Isusa smaknu jer se bojahu naroda.

És a főpapok és az írástudók keresnek vala módot, hogyan öljék meg őt; mert féltek a néptől.

A Sotona uđe u Judu zvanog Iškariotski koji bijaše iz broja dvanaestorice.

Beméne pedig a Sátán Júdásba, ki Iskáriótesnek neveztetik, és a tizenkettőnek számából vala;

On ode i ugovori s glavarima svećeničkim i zapovjednicima kako da im ga preda.

És elmenvén, megbeszélé a főpapokkal és a vezérekkel, mimódon adja őt nékik kezökbe.

Oni se povesele i ugovore da će mu dati novca.

És azok örülének, és megszerződének, hogy pénzt adnak néki;

On pristade. Otada je tražio priliku da im ga preda mimo naroda.

Ő pedig megigéré, és keres vala jó alkalmat, hogy őt nékik kezökbe adja zenebona nélkül.

Kada dođe Dan beskvasnih kruhova, u koji je trebalo žrtvovati pashu,

Eljöve pedig a kovásztalan kenyerek napja, melyen meg kelle öletni a husvéti báránynak;

posla Isus Petra i Ivana i reče: "Hajdete, pripravite nam da blagujemo pashu."

És elküldé Pétert és Jánost, mondván: Elmenvén, készítsétek el nékünk a husvéti bárányt, hogy megegyük.

Rekoše mu: "Gdje hoćeš da pripravimo?"

Ők pedig mondának néki: Hol akarod, hogy elkészítsük?

On im reče: "Evo, čim uđete u grad, namjerit ćete se na čovjeka koji nosi krčag vode. Pođite za njim u kuću u koju uniđe

És ő monda nékik: Ímé, mikor bementek a városba, szembe jő veletek egy ember, ki egy korsó vizet visz; kövessétek őt abba a házba, a melybe bemegy.

i recite domaćinu te kuće: 'Učitelj veli: Gdje je svratište u kojem bih blagovao pashu sa svojim učenicima?'

És mondjátok a ház gazdájának: Ezt mondja néked a Mester: Hol van az a szállás, a hol megeszem az én tanítványaimmal a husvéti bárányt?

I on će vam pokazati na katu veliko blagovalište prostrto: ondje pripravite."

És ő mutat néktek egy nagy vacsoráló helyet, berendezve, ott készítsétek el.

Oni odu, nađu kako im je rekao i priprave pashu.

Elmenvén pedig, úgy találák, a mint mondta nékik; és elkészíték a húsvéti bárányt.

Kada dođe čas, sjede Isus za stol i apostoli s njim.

És mikor eljött az idő, asztalhoz üle, és a tizenkét apostol ő vele egyetembe.

I reče im: "Svom sam dušom čeznuo ovu pashu blagovati s vama prije svoje muke.

És monda nékik: Kívánva kívántam a husvéti bárányt megenni veletek, melőtt én szenvednék:

Jer kažem vam, neću je više blagovati dok se ona ne završi u kraljevstvu Božjem."

Mert mondom néktek, hogy többé nem eszem abból, míglen beteljesedik az Isten országában.

I uze čašu, zahvali i reče: "Uzmite je i razdijelite među sobom.

És *a* pohárt vévén, minekutána hálákat adott, monda: Vegyétek ezt, és osszátok el magatok között:

Jer kažem vam, ne, neću više piti od roda trsova dok kraljevstvo Božje ne dođe."

Mert mondom néktek, hogy nem iszom a szőlőtőkének gyümölcséből, míglen eljő az Isten országa.

I uze kruh, zahvali, razlomi i dade im govoreći: "Ovo je tijelo moje koje se za vas predaje. Ovo činite meni na spomen."

És minekutána a kenyeret vette, hálákat adván megszegé, és adá nékik, mondván: Ez az én testem, mely ti érettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.

Tako i čašu, pošto večeraše, govoreći: "Ova čaša novi je Savez u mojoj krvi koja se za vas prolijeva."

Hasonlóképen a pohárt is, minekutána vacsorált, ezt mondván: E pohár amaz új szövetség az én véremben, mely ti érettetek kiontatik.

"A evo, ruka mog izdajice sa mnom je na stolu.

De ímé annak a keze, a ki engem elárul, velem van az asztalon.

Sin Čovječji, istina, ide kako je određeno, ali jao čovjeku onomu koji ga predaje."

És az embernek Fia jóllehet, elmegy, mint elvégeztetett: de jaj annak az embernek, a ki által elárultatik!

I oni se počeše ispitivati tko bi od njih mogao takvo što učiniti.

És ők kezdék egymás között kérdezni, vajjon ki lehet az ő közöttük, a ki ezt meg fogja tenni?

Uto nasta među njima prepirka tko bi od njih bio najveći.

Támada pedig köztük versengés is, hogy ki tekinthető köztük nagyobbnak.

A on im reče: "Kraljevi gospoduju svojim narodima i vlastodršci nazivaju sebe dobrotvorima.

Ő pedig monda nékik: A pogányokon uralkodnak az ő királyaik, és a kiknek azokon hatalmuk van, jóltévőknek hivatnak.

Vi nemojte tako! Naprotiv, najveći među vama neka bude kao najmlađi; i predstojnik kao poslužitelj.

De ti nem úgy: hanem a ki legnagyobb köztetek, olyan legyen, mint a ki legkisebb; és a ki fő, mint a ki szolgál.

Ta tko je veći? Koji je za stolom ili koji poslužuje? Zar ne onaj koji je za stolom? A ja sam posred vas kao onaj koji poslužuje."

Mert melyik nagyobb, az-é, a ki asztalnál ül, vagy a ki szolgál? nemde a ki asztalnál ül? De én ti köztetek olyan vagyok, mint a ki szolgál.

"Da, vi ste sa mnom ustrajali u mojim kušnjama.

Ti vagytok pedig azok, kik megmaradtatok én velem az én kísérteteimben;

Ja vam stoga u baštinu predajem kraljevstvo što ga je meni predao moj Otac:

Én azért adok néktek, miképen az én Atyám adott nékem, országot,

da jedete i pijete za mojim stolom u kraljevstvu mojemu i sjedite na prijestoljima sudeći dvanaest plemena Izraelovih."

Hogy egyetek és igyatok az én asztalomon az én országomban, és üljetek királyi székeken, ítélvén az Izráelnek tizenkét nemzetségét.

"Šimune, Šimune, evo Sotona zaiska da vas prorešeta kao pšenicu.

Monda pedig az Úr: Simon! Simon! ímé a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát;

Ali ja sam molio za tebe da ne malakše tvoja vjera. Pa kad k sebi dođeš, učvrsti svoju braću."

De én imádkoztam érted, hogy el ne fogyatkozzék a te hited: te azért idővel megtérvén, a te atyádfiait erősítsed.

Petar mu reče: "Gospodine, s tobom sam spreman i u tamnicu i u smrt."

Ő pedig monda néki: Uram, te veled kész vagyok mind tömlöczre, mind halálra menni!

A Isus će mu: "Kažem ti, Petre, neće se danas oglasiti pijetao dok triput ne zatajiš da me poznaš."

És ő monda: Mondom néked Péter: Ma nem szól addig a kakas, míg te háromszor meg nem tagadod, hogy ismersz engem.

I reče: "Kad sam vas poslao bez kese i bez torbe i bez sandala, je li vam što nedostajalo?" Oni odgovore: "Ništa."

És monda nékik: Mikor elküldtelek benneteket erszény, táska és saru nélkül, volt-é valamiben fogyatkozástok? Ők pedig mondának: Semmiben sem.

Nato će im: "No sada tko ima kesu, neka je uzme! Isto tako i torbu! A koji nema, neka proda svoju haljinu i neka kupi sebi mač

Monda azért nékik: De most, a kinek erszénye van elővegye, hasonlóképen a táskát; és a kinek nincs, adja el felső ruháját, és vegyen szablyát.

jer kažem vam, ono što je napisano treba se ispuniti na meni: Među zlikovce bi ubrojen. Uistinu, sve što se odnosi na mene ispunja se."

Mert mondom néktek, hogy még ennek az írásnak be kell teljesülni rajtam, hogy: És a gonoszok közé számláltatott. Mert a mik reám vonatkoznak is, elvégeztetnek.

Oni mu rekoše: "Gospodine, evo ovdje dva mača!" Reče im: "Dosta je!"

Azok pedig mondának: Uram, ímé van itt két szablya. Ő pedig monda: Elég.

Tada iziđe te se po običaju zaputi na Maslinsku goru. Za njim pođoše i njegovi učenici.

És kimenvén, méne az ő szokása szerint az Olajfák hegyére; követék pedig őt az ő tanítványai is.

Kada dođe onamo, reče im: "Molite da ne padnete u napast!"

És mikor ott a helyen vala, monda nékik: Imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek.

I otrgnu se od njih koliko bi se kamenom dobacilo, pade na koljena pa se molio:

És ő eltávozék tőlök mintegy kőhajításnyira; és térdre esvén, imádkozék,

"Oče! Ako hoćeš, otkloni ovu čašu od mene. Ali ne moja volja, nego tvoja neka bude!"

Mondván: Atyám, ha akarod, távoztasd el tőlem e pohárt; mindazáltal ne az én akaratom, hanem a tiéd legyen!

A ukaza mu se anđeo s neba koji ga ohrabri. A kad je bio u smrtnoj muci, usrdnije se molio.

És angyal jelenék meg néki mennyből, erősítvén őt.

I bijaše znoj njegov kao kaplje krvi koje su padale na zemlju.

És haláltusában lévén, buzgóságosabban imádkozék; és az ő verítéke olyan vala, mint a nagy vércseppek, melyek a földre hullanak.

Usta od molitve, dođe učenicima i nađe ih snene od žalosti

És minekutána fölkelt az imádkozástól, az ő tanítványaihoz menvén, aludva találá őket a szomorúság miatt,

pa im reče: "Što spavate? Ustanite! Molite da ne padnete u napast!"

És monda nékik: Mit alusztok? Keljetek fel és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek.

Dok je on još govorio, eto svjetine, a pred njom jedan od dvanaestorice, zvani Juda. On se približi Isusu da ga poljubi.

És mikor még beszéle, ímé sokaság *jöve,* melynek az méne előtte, a ki Júdásnak neveztetik, egy a tizenkettő közül: és közelgete Jézushoz, hogy őt megcsókolja.

Isus mu reče: "Juda, poljupcem Sina Čovječjeg predaješ?"

Jézus pedig monda néki: Júdás, csókkal árulod el az embernek Fiát?

A oni oko njega, vidjevši što se zbiva, rekoše: "Gospodine, da udarimo mačem?"

Látván pedig azok, a kik ő körülötte *valának,* a mi következik, mondának néki: Uram, vágjuk-é őket fegyverrel?

I jedan od njih udari slugu velikoga svećenika i odsiječe mu desno uho.

És közülök valaki megvágá a főpap szolgáját, és levágá annak jobb fülét.

Isus odgovori: "Pustite! Dosta!" Onda se dotače uha i zacijeli ga.

Felelvén pedig Jézus, monda: Elég eddig. És illetvén annak fülét, meggyógyítá azt.

Nato Isus reče onima koji se digoše na nj, glavarima svećeničkim, zapovjednicima hramskim i starješinama: "Kao na razbojnika iziđoste s mačevima i toljagama!

Monda pedig Jézus azoknak, a kik ő hozzá mentek, a főpapoknak, a templom tisztjeinek és a véneknek: Mint valami latorra, úgy jöttetek szablyákkal és fustélyokkal?

Danomice bijah s vama u Hramu i ne digoste ruke na me. No ovo je vaš čas i vlast Tmina."

Mikor minden nap veletek voltam a templomban, a ti kezeiteket nem vetétek én reám; de ez a ti órátok, és a sötétségnek hatalma.

Uhvatiše ga dakle, odvedoše i uvedoše u dom velikoga svećenika. Petar je išao za njim izdaleka.

Megfogván azért őt, elvezeték, és elvivék a főpap házába. Péter pedig követi vala távol.

A posred dvorišta naložiše vatru i posjedaše uokolo. Među njih sjedne Petar.

És mikor tüzet gerjesztettek az udvar közepén, és ők együtt leültek, Péter is leüle ő velök.

Ugleda ga neka sluškinja gdje sjedi kraj vatre, oštro ga pogleda i reče: "I ovaj bijaše s njim!"

És meglátván őt egy szolgálóleány, a mint a világosságnál ült, szemeit reá vetvén, monda: Ez is ő vele vala!

A on zanijeka: "Ne znam ga, ženo!"

Ő pedig megtagadá őt, mondván: Asszony, nem ismerem őt!

Malo zatim opazi ga netko drugi i reče: "I ti si od njih!" A Petar reče: "Čovječe, nisam!"

És egy kevéssel azután más látván őt, monda: Te is azok közül való vagy! Péter pedig monda: Ember, nem vagyok!

I nakon otprilike jedne ure drugi neki navaljivaše: "Doista, i ovaj bijaše s njim! Ta Galilejac je!"

És úgy egy óra mulva más valaki erősíté, mondván: Bizony ez is vele vala: mert Galileából való is.

A Petar će: "Čovječe, ne znam što govoriš!" I umah, dok je on još govorio, oglasi se pijetao.

Monda pedig Péter: Ember, nem tudom, mit mondasz! És azonnal, mikor ő még beszélt, megszólalt a kakas.

Gospodin se obazre i upre pogled u Petra, a Petar se spomenu riječi Gospodinove, kako mu ono reče: "Prije nego se danas pijetao oglasi, zatajit ćeš me tri puta."

És hátra fordulván az Úr, tekinte Péterre. És megemlékezék Péter az Úr szaváról, a mint néki mondta: Mielőtt a kakas szól, háromszor megtagadsz engem.

I iziđe te gorko zaplaka.

És kimenvén Péter, keservesen síra.

A ljudi koji su Isusa čuvali udarajući ga poigravali se njime

És azok a férfiak, a kik fogva tarták Jézust, csúfolják vala, vervén őt.

i zastirući mu lice, zapitkivali ga: "Proreci tko te udario!"

És *szemeit* betakarván, arczul csapdosák őt, és kérdezék őt, mondván: Prófétáld meg ki az, a ki téged vere?

I mnogim se drugim pogrdama nabacivali na nj.

És sok egyéb dolgot mondának néki, szidalmazván őt.

A kad se razdanilo, sabra se starješinstvo narodno, glavari svećenički i pismoznanci te ga dovedoše pred svoje Vijeće

És a mint nappal lett, egybegyűle a nép véneinek tanácsa, főpapok és írástudók: és vivék őt az ő gyülekezetükbe,

i rekoše: "Ako si ti Krist, reci nam!" A on će im: "Ako vam reknem, nećete vjerovati;

Mondván: Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nékünk. Monda pedig nékik: Ha mondom néktek, nem hiszitek:

ako vas zapitam, nećete odgovoriti.

De ha kérdezlek is, nem feleltek nékem, sem el nem bocsátotok.

No od sada će Sin Čovječji sjedjeti zdesna Sile Božje."

Mostantól fogva ül az embernek Fia az Isten hatalmának jobbja felől.

Nato svi rekoše: "Ti si, dakle, Sin Božji!" On im reče: "Vi velite! Ja jesam!"

Mondának pedig mindnyájan: Te vagy tehát az Isten Fia? Ő pedig monda nékik: Ti mondjátok, hogy én vagyok!

Nato će oni: "Što nam još svjedočanstvo treba? Ta sami smo čuli iz njegovih usta!"

Azok pedig mondának: Mi szükségünk van még bizonyságra? Hiszen mi magunk hallottuk az ő szájából.