Psalms 106

[] Övgüler sunun, RAB’be! RAB’be şükredin, çünkü O iyidir, Sevgisi sonsuzdur.

Dicsérjétek az Urat. Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme.

RAB’bin büyük işlerini kim anlatabilir, Kim O’na yeterince övgü sunabilir?

Ki beszélhetné el az Úr nagy tetteit? és jelenthetné ki minden dicsőségét?

Ne mutlu adalete uyanlara, Sürekli doğru olanı yapanlara!

Boldog, a ki megtartja a törvényt, *és* igazán cselekszik minden időben.

Ya RAB, halkına lütfettiğinde anımsa beni, Onları kurtardığında ilgilen benimle.

Emlékezzél reám, Uram, népedhez való jóságodért; jőjj el hozzám szabadításoddal,

Öyle ki, seçtiklerinin gönencini göreyim, Ulusunun sevincini, Kendi halkının kıvancını paylaşayım.

Hogy láthassam választottaidhoz való jóvoltodat, *és* örvendezhessek néped örömében; hogy dicsekedjem a te örökségeddel!

Atalarımız gibi biz de günah işledik, Suç işledik, kötülük ettik.

Vétkeztünk atyáinkkal együtt; bűnösök, gonoszok valánk.

[] Atalarımız Mısır’dayken Yaptığın harikaları anlamadı, Çok kez gösterdiğin sevgiyi anımsamadı, Denizde, Kamış Denizi’nde başkaldırdılar.

Atyáink nem értették meg Égyiptomban csodáidat, nem emlegették meg kegyelmed nagyságát, hanem daczoskodtak a tengernél, a veres tengernél.

Buna karşın RAB gücünü göstermek için, Adı uğruna kurtardı onları.

De ő megsegíté őket az ő nevéért, hogy megismertesse a maga erejét.

[] Kamış Denizi’ni azarladı, kurudu deniz, Yürüdüler enginde O’nun öncülüğünde, Çölde yürür gibi.

Rákiálta a veres tengerre és kiszáradt, s úgy vivé őket a mélységeken, mint egy síkon.

Kendilerinden nefret edenlerin elinden aldı onları, Düşmanlarının pençesinden kurtardı.

És kisegíté őket a gyűlölő kezéből; kimentette őket ellenség kezéből.

Sular yuttu hasımlarını, Hiçbiri kurtulmadı.

Szorongatóikat víz borította el, egy sem maradt meg belőlük.

[] O zaman atalarımız O’nun sözlerine inandılar, Ezgiler söyleyerek O’nu övdüler.

És hittek az ő beszédeinek, *és* énekelték az ő dicséretét.

Ne var ki, RAB’bin yaptıklarını çabucak unuttular, Öğüt vermesini beklemediler.

Hirtelen elfeledék cselekedeteit; nem várák az ő tanácsát!

[] Özlemle kıvrandılar çölde, Tanrı’yı denediler ıssız yerlerde.

Epekedés epeszté őket a pusztában, és próbára tevék Istent a sivatagon.

Tanrı onlara istediklerini verdi, Ama üzerlerine yıpratıcı bir hastalık gönderdi.

És megadá nékik, a mit kivántak; és ösztövérséget bocsáta lelkökbe.

[] Onlar ordugahlarında Musa’yı, RAB’bin kutsal kulu Harun’u kıskanınca,

És irigységre indulának Mózes ellen a táborban, az Úr szentje, Áron ellen.

Yer yarıldı ve Datan’ı yuttu, Aviram’la yandaşlarının üzerine kapandı.

Megnyilt a föld és elnyelé Dátánt, és beborítá Abirám seregét.

Ateş kavurdu onları izleyenleri, Alev yaktı kötüleri.

És tűz gyulladt fel azok seregében, láng égeté el a gonoszokat.

[] Bir buzağı heykeli yaptılar Horev’de, Dökme bir puta tapındılar.

Borjút csináltak a Hóreb alatt, és hajlongtak az öntött bálvány előtt.

Tanrı’nın yüceliğini, Ot yiyen öküz putuna değiştirdiler.

Felcserélték az ő dicsőségöket: ökörnek képével, a mely füvet eszik.

Unuttular kendilerini kurtaran Tanrı’yı, Mısır’da yaptığı büyük işleri,

Elfeledkezének Istenről, szabadítójokról, a ki nagy dolgokat művelt Égyiptomban,

Ham ülkesinde yarattığı harikaları, Kamış Denizi kıyısında yaptığı müthiş işleri.

Csodákat a Khám országában, félelmetes dolgokat a veres tenger mellett.

Bu yüzden onları yok edeceğini söyledi Tanrı, Ama seçkin kulu Musa O’nun önündeki gedikte durarak, Yok edici öfkesinden vazgeçirdi O’nu.

Gondolta, hogy kipusztítja őket; de Mózes, az ő választottja, elébe állott a résre, hogy elfordítsa haragját, hogy el ne veszítse *őket.*

[] Ardından hor gördüler güzelim ülkeyi, Tanrı’nın verdiği söze inanmadılar.

És becsmérelték a kivánatos földet, nem hittek az ő igéretének.

Çadırlarında söylendiler, Dinlemediler RAB’bin sesini.

És morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára.

[] Bu yüzden RAB elini kaldırdı Ve çölde onları yere sereceğine, Soylarını ulusların arasına saçacağına, Onları öteki ülkelere dağıtacağına ant içti.

De ő felemelé kezét reájok, hogy lesújtsa őket a pusztában;

[] Bu yüzden RAB elini kaldırdı Ve çölde onları yere sereceğine, Soylarını ulusların arasına saçacağına, Onları öteki ülkelere dağıtacağına ant içti.

S hogy a pogányok közé dobja magvaikat, és szétszórja őket a tartományokban.

[] Sonra Baal-Peor’a bel bağladılar, Ölülere sunulan kurbanları yediler.

Majd hozzácsapódtak a Baál-Peorhoz, és ették a holtak áldozatait.

Öfkelendirdiler RAB’bi yaptıklarıyla, Salgın hastalık çıktı aralarında.

És felingerelték cselekedeteikkel, és zúdult reájok a csapás.

Ama Pinehas kalkıp araya girdi, Felaketi önledi.

Ekkor felállott Fineás és ítélt; és a csapásnak vége lőn.

Bu doğruluk sayıldı ona, Kuşaklar boyu, sonsuza dek sürecek bu.

És igazságul tulajdoníttaték néki firól-fira mindörökké.

[] Yine RAB’bi öfkelendirdiler Meriva suları yanında, Musa’nın başına dert açıldı onlar yüzünden;

Megharagíták a Meribáh vizeinél is, és baja támadt Mózesnek miattok,

Çünkü onu sinirlendirdiler, O da düşünmeden konuştu.

Mert megkeseríték az ő szívét, és gondatlanul szólt ajkaival.

[] RAB’bin onlara buyurduğu gibi Yok etmediler halkları,

Nem irtották ki a népeket sem, a mint utasította őket az Úr.

Tersine öteki uluslara karıştılar, Onların törelerini öğrendiler.

Sőt összeelegyedtek a pogányokkal, és eltanulták cselekedeteiket.

Putlarına taptılar, Bu da onlara tuzak oldu.

És tisztelték azoknak bálványait, és tőrré levének azok reájok.

[] Oğullarını, kızlarını Cinlere kurban ettiler.

És feláldozák fiaikat és leányaikat az ördögöknek,

[] Kenan putlarına kurban olsun diye Oğullarının, kızlarının kanını, Suçsuzların kanını döktüler; Ülke onların kanıyla kirlendi.

És ártatlan vért ontának: fiaik és leányaik vérét, a kiket Kanaán bálványainak áldoztak, és megfertőzteték a föld öldökléssel.

Böylece yaptıklarıyla kirli sayıldılar, Vefasız duruma düştüler töreleriyle.

És tisztátalanokká lőnek cselekedeteikben, és paráznákká tetteikben.

[] RAB’bin öfkesi parladı halkına karşı, Tiksindi kendi halkından.

De felgyúlt az Úr haragja népe ellen, és megútálta az ő örökségét.

Onları ulusların eline teslim etti. Onlardan nefret edenler onlara egemen oldu.

És odaadá őket pogányok kezébe, és gyűlölőik uralkodtak rajtok.

Düşmanları onları ezdi, Boyun eğdirdi hepsine.

És sanyargatták őket ellenségeik, és görnyedtek azoknak hatalma alatt!

RAB onları birçok kez kurtardı, Ama akılları fikirleri başkaldırmaktaydı Ve alçaltıldılar suçları yüzünden.

Számtalanszor megmentette őket, de ők felháboríták szándékaikkal, és mélyebben merültek bűneikbe.

RAB yine de ilgilendi sıkıntılarıyla Yakarışlarını duyunca.

De reájok tekintett a nyomorúság napján, mikor meghallgatá rimánkodásukat;

Antlaşmasını anımsadı onlar uğruna, Eşsiz sevgisinden ötürü vazgeçti yapacaklarından.

És megemlékezett velök kötött szövetségéről, és nagy kegyelmessége szerint megengesztelődék.

Merhamet koydu onları tutsak alanların yüreğine.

És könyörületességre indítá irántok mindazokat, a kik őket fogva elvivék.

[] Kurtar bizi, ey Tanrımız RAB, Topla bizi ulusların arasından. Kutsal adına şükredelim, Yüceliğinle övünelim.

Segíts meg minket, Urunk Istenünk, és gyűjts össze minket a pogányok közül, hogy dicsőítsük a te szent nevedet, és dicsekedjünk a te dicséreteddel.

Öncesizlikten sonsuza dek, İsrail’in Tanrısı RAB’be övgüler olsun! Bütün halk, “Amin!” desin. RAB’be övgüler olsun!

Áldott legyen az Úr, Izráel Istene örökkön örökké, és minden nép mondja: Ámen. Dicsérjétek az Urat.