Psalms 107

[] RAB’be şükredin, çünkü O iyidir, Sevgisi sonsuzdur.
Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme.
Böyle desin RAB’bin kurtardıkları, Düşman pençesinden özgür kıldıkları,
*Ezt* mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből;
Doğudan, batıdan, kuzeyden, güneyden, Bütün ülkelerden topladıkları.
És a kiket összegyűjtött a *különböző* földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől.
Issız çöllerde dolaştılar, Yerleşecekleri kente giden bir yol bulamadılar.
Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.
Aç, susuz, Sefil oldular.
Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.
O zaman sıkıntı içinde RAB’be yakardılar, RAB kurtardı onları dertlerinden.
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket.
Yerleşecekleri bir kente varıncaya dek, Onlara doğru yolda öncülük etti.
És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.
Şükretsinler RAB’be sevgisi için, İnsanlar yararına yaptığı harikalar için.
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember*ek* fiai iránt való csodadolgaiért,
Çünkü O susamış canın susuzluğunu giderir, Aç canı iyiliklerle doyurur.
Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!
Zincire vurulmuş, acıyla kıvranan tutsaklar, Karanlıkta, zifiri karanlıkta oturmuştu.
A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;
Çünkü Tanrı’nın buyruklarına karşı çıkmışlardı, Küçümsemişlerdi Yüceler Yücesi’nin öğüdünü.
Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;
Ağır işlerle hayatı onlara zehir etti, Çöktüler, yardım eden olmadı.
Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.
O zaman sıkıntı içinde RAB’be yakardılar, RAB kurtardı onları dertlerinden;
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket.
Çıkardı karanlıktan, zifiri karanlıktan, Kopardı zincirlerini.
Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.
Şükretsinler RAB’be sevgisi için, İnsanlar yararına yaptığı harikalar için!
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember*ek* fiai iránt való csodadolgaiért,
Çünkü tunç kapıları kırdı, Demir kapı kollarını parçaladı O.
Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!
Cezalarını buldu aptallar, Suçları, isyanları yüzünden.
A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak.
İğrenir olmuşlardı bütün yemeklerden, Ölümün kapılarına yaklaşmışlardı.
Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének.
O zaman sıkıntı içinde RAB’be yakardılar, RAB kurtardı onları dertlerinden.
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket.
Sözünü gönderip iyileştirdi onları, Kurtardı ölüm çukurundan.
Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből.
Şükretsinler RAB’be sevgisi için, İnsanlar yararına yaptığı harikalar için!
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember*ek* fiai iránt való csodadolgaiért,
Şükran kurbanları sunsunlar Ve sevinç çığlıklarıyla duyursunlar O’nun yaptıklarını!
És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel!
Gemilerle denize açılanlar, Okyanuslarda iş yapanlar,
A kik hajókon tengerre szállnak, *és* a nagy vizeken kalmárkodnak,
RAB’bin işlerini, Derinliklerde yaptığı harikaları gördüler.
Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.
Çünkü O buyurunca şiddetli bir fırtına koptu, Dalgalar şaha kalktı.
Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.
Göklere yükselip diplere indi gemiler, Sıkıntıdan canları burunlarına geldi gemicilerin,
Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.
Sarhoş gibi sallanıp sendelediler, Ustalıkları işe yaramadı.
Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.
O zaman sıkıntı içinde RAB’be yakardılar, RAB kurtardı onları dertlerinden.
De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket.
Fırtınayı limanlığa çevirdi, Yatıştı dalgalar;
Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.
Rahatlayınca sevindiler, Diledikleri limana götürdü RAB onları.
És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára.
Şükretsinler RAB’be sevgisi için, İnsanlar yararına yaptığı harikalar için!
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember*ek* fiai iránt való csodadolgaiért!
Yüceltsinler O’nu halk topluluğunda, Övgüler sunsunlar ileri gelenlerin toplantısında.
És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!
Irmakları çöle çevirir, Pınarları kurak toprağa,
Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;
Verimli toprağı çorak alana, Orada yaşayanların kötülüğü yüzünden.
Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.
Çölü su birikintisine çevirir, Kuru toprağı pınara.
Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.
Açları yerleştirir oraya; Oturacak bir kent kursunlar,
És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek.
Tarlalar ekip bağlar diksinler, Bol ürün alsınlar diye.
És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.
RAB’bin kutsamasıyla, Çoğaldılar alabildiğine, Eksiltmedi hayvanlarını.
És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.
Sonra azaldılar, alçaldılar, Baskı, sıkıntı ve acı yüzünden.
De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt.
[] RAB rezalet saçtı soylular üzerine, Yolu izi belirsiz bir çölde dolaştırdı onları.
Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben.
Ama yoksulu sefaletten kurtardı, Davar sürüsü gibi çoğalttı ailelerini.
De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.
Doğru insanlar görüp sevinecek, Kötülerse ağzını kapayacak.
Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját.
Aklı olan bunları göz önünde tutsun, RAB’bin sevgisini dikkate alsın.
A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!