Psalms 106

Dicsérjétek az Urat. Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme.

Halleluja. Kiittäkäät Herraa! sillä hän on hyvä, ja hänen laupiutensa pysyy ijankaikkisesti.

Ki beszélhetné el az Úr nagy tetteit? és jelenthetné ki minden dicsőségét?

Kuka taitaa puhua ulos Herran suurta voimaa, ja ylistää kaikkia hänen kiitettäviä tekojansa?

Boldog, a ki megtartja a törvényt, *és* igazán cselekszik minden időben.

Autuaat ovat, jotka käskyn pitävät ja aina vanhurskauden tekevät.

Emlékezzél reám, Uram, népedhez való jóságodért; jőjj el hozzám szabadításoddal,

Herra, muista minua armos perästä, jonkas kansalles luvannut olet: opi minua sinun autuudellas,

Hogy láthassam választottaidhoz való jóvoltodat, *és* örvendezhessek néped örömében; hogy dicsekedjem a te örökségeddel!

Että minä näkisin valittujes menestyksen, ja iloitsisin kansas ilossa, ja kerskaisin perimises kanssa.

Vétkeztünk atyáinkkal együtt; bűnösök, gonoszok valánk.

Me teimme syntiä meidän isäimme kanssa: me teimme väärin, ja olemme olleet jumalattomat.

Atyáink nem értették meg Égyiptomban csodáidat, nem emlegették meg kegyelmed nagyságát, hanem daczoskodtak a tengernél, a veres tengernél.

Ei meidän isämme tahtoneet ymmärtää Egyptissä sinun ihmeitäs, eikä muistaneet sinun suurta laupiuttas, ja olivat meren tykönä tottelemattomat, Punaisen meren tykönä.

De ő megsegíté őket az ő nevéért, hogy megismertesse a maga erejét.

Kuitenkin autti hän heitä nimensä tähden, niin että hän voimansa osoitti.

Rákiálta a veres tengerre és kiszáradt, s úgy vivé őket a mélységeken, mint egy síkon.

Ja hän uhkasi Punaista merta, niin se kuivui; ja vei heitä syvyyden lävitse, niinkuin korvessa,

És kisegíté őket a gyűlölő kezéből; kimentette őket ellenség kezéből.

Ja vapahti heitä niiden käsistä, joka heitä vihasivat, ja lunasti heitä vihollistensa käsistä.

Szorongatóikat víz borította el, egy sem maradt meg belőlük.

Ja vedet peittivät heidän vainollisensa, niin ettei yksikään eläväksi jäänyt.

És hittek az ő beszédeinek, *és* énekelték az ő dicséretét.

Silloin he uskoivat hänen sanansa, ja veisasivat hänen kiitoksensa.

Hirtelen elfeledék cselekedeteit; nem várák az ő tanácsát!

Mutta he unohtivat pian hänen työnsä, ja ei ottaneet hänen neuvoansa.

Epekedés epeszté őket a pusztában, és próbára tevék Istent a sivatagon.

He kiehuivat himosta korvessa, ja kiusasivat Jumalaa erämaassa.

És megadá nékik, a mit kivántak; és ösztövérséget bocsáta lelkökbe.

Mutta hän antoi heille heidän anomisensa, ja lähetti heille laihuuden heidän himonsa tähden.

És irigységre indulának Mózes ellen a táborban, az Úr szentje, Áron ellen.

Ja he asettuivat Mosesta vastaan leirissä, Aaronia Herran pyhää vastaan.

Megnyilt a föld és elnyelé Dátánt, és beborítá Abirám seregét.

Maa aukeni ja nieli Datanin, ja peitti Abiramin joukon,

És tűz gyulladt fel azok seregében, láng égeté el a gonoszokat.

Ja tuli syttyi heidän joukossansa, ja liekki poltti jumalattomat.

Borjút csináltak a Hóreb alatt, és hajlongtak az öntött bálvány előtt.

He tekivät vasikan Horebissa, ja kumarsivat valettua kuvaa.

Felcserélték az ő dicsőségöket: ökörnek képével, a mely füvet eszik.

Ja he muuttelivat kunniansa härjän muotoon, joka heiniä syö.

Elfeledkezének Istenről, szabadítójokról, a ki nagy dolgokat művelt Égyiptomban,

He unohtivat Jumalan, vapahtajansa, joka oli niin suuria töitä tehnyt Egyptissä,

Csodákat a Khám országában, félelmetes dolgokat a veres tenger mellett.

Ihmeitä Hamin maalla, ja peljättäviä töitä Punaisen meren tykönä.

Gondolta, hogy kipusztítja őket; de Mózes, az ő választottja, elébe állott a résre, hogy elfordítsa haragját, hogy el ne veszítse *őket.*

Ja hän sanoi heitä hukuttavansa, ellei Moses hänen valittunsa olisi seisonut siinä välissä, ja palauttanut hänen vihaansa, ettei hän ratki heitä kadottanut.

És becsmérelték a kivánatos földet, nem hittek az ő igéretének.

Ja he katsoivat sen ihanan maan ylön, eikä uskoneet hänen sanaansa,

És morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára.

Ja napisivat majoissansa, eikä olleet kuuliaiset Herran äänelle.

De ő felemelé kezét reájok, hogy lesújtsa őket a pusztában;

Ja hän nosti kätensä heitä vastaan, maahan lyödäksensä heitä korvessa,

S hogy a pogányok közé dobja magvaikat, és szétszórja őket a tartományokban.

Ja heittääksensä heidän siemenensä pakanain sekaan, ja hajoittaaksensa heitä maakuntiin.

Majd hozzácsapódtak a Baál-Peorhoz, és ették a holtak áldozatait.

Ja he ryhtyivät BaalPeoriin, ja söivät kuolleiden (epäjumalain) uhreista,

És felingerelték cselekedeteikkel, és zúdult reájok a csapás.

Ja vihoittivat hänen töillänsä; niin tuli myös rangaistus heidän sekaansa.

Ekkor felállott Fineás és ítélt; és a csapásnak vége lőn.

Niin Pinehas astui edes, ja lepytti asian, ja rangaistus lakkasi.

És igazságul tulajdoníttaték néki firól-fira mindörökké.

Ja se luettiin hänelle vanhurskaudeksi, suvusta sukuun ijankaikkisesti.

Megharagíták a Meribáh vizeinél is, és baja támadt Mózesnek miattok,

Ja vihoittivat hänen riitaveden tykönä ja tapahtui Mosekselle pahoin heidän tähtensä;

Mert megkeseríték az ő szívét, és gondatlanul szólt ajkaival.

Sillä he saattivat hänen sydämensä murheelliseksi, niin että hän sanoissansa eksyi.

Nem irtották ki a népeket sem, a mint utasította őket az Úr.

Ei he hukuttaneet pakanoita, niinkuin Herra heille käskenyt oli,

Sőt összeelegyedtek a pogányokkal, és eltanulták cselekedeteiket.

Vaan sekaantuivat pakanain sekaan, ja oppivat heidän töitänsä,

És tisztelték azoknak bálványait, és tőrré levének azok reájok.

Ja palvelivat heidän epäjumaliansa; ja ne tulivat heille paulaksi.

És feláldozák fiaikat és leányaikat az ördögöknek,

Ja he uhrasivat poikansa ja tyttärensä perkeleille,

És ártatlan vért ontának: fiaik és leányaik vérét, a kiket Kanaán bálványainak áldoztak, és megfertőzteték a föld öldökléssel.

Ja vuodattivat viattoman veren, poikainsa ja tyttäriensä veren, jotka he uhrasivat Kanaanealaisten epäjumalille, niin että maa veren vioilla turmeltiin,

És tisztátalanokká lőnek cselekedeteikben, és paráznákká tetteikben.

Ja saastuttivat itsensä omissa töissänsä, ja tekivät huorin teoissansa.

De felgyúlt az Úr haragja népe ellen, és megútálta az ő örökségét.

Niin julmistui Herran viha kansansa päälle, ja hän kauhistui perimistänsä,

És odaadá őket pogányok kezébe, és gyűlölőik uralkodtak rajtok.

Ja hylkäsi ne pakanain käsiin, että ne vallitsivat heitä, jotka heitä vihasivat.

És sanyargatták őket ellenségeik, és görnyedtek azoknak hatalma alatt!

Ja heidän vihollisensa ahdistivat heitä, ja he painettiin heidän kätensä alle.

Számtalanszor megmentette őket, de ők felháboríták szándékaikkal, és mélyebben merültek bűneikbe.

Hän monesti heitä pelasti; mutta he vihoittivat hänen neuvoillansa, ja he painettiin alas pahain tekoinsa tähden.

De reájok tekintett a nyomorúság napján, mikor meghallgatá rimánkodásukat;

Ja hän näki heidän tuskansa, kuin hän heidän valituksensa kuuli,

És megemlékezett velök kötött szövetségéről, és nagy kegyelmessége szerint megengesztelődék.

Ja muisti liittonsa, jonka hän heidän kanssansa tehnyt oli, ja katui sitä suuresta laupiudestansa,

És könyörületességre indítá irántok mindazokat, a kik őket fogva elvivék.

Ja antoi heidän löytää armon kaikkein edessä, jotka heitä vanginneet olivat.

Segíts meg minket, Urunk Istenünk, és gyűjts össze minket a pogányok közül, hogy dicsőítsük a te szent nevedet, és dicsekedjünk a te dicséreteddel.

Auta meitä, Herra meidän Jumalamme, ja kokoa meitä pakanoista, että kiittäisimme sinun pyhää nimeäs, ja kehuisimme sinun kiitostas.

Áldott legyen az Úr, Izráel Istene örökkön örökké, és minden nép mondja: Ámen. Dicsérjétek az Urat.

Kiitetty olkoon Herra Israelin Jumala, ijankaikkisuudesta niin ijankaikkisuuteen: ja sanokaan kaikki kansa: Amen, Halleluja!