Psalms 105

Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!

Kiittäkäät Herraa, ja saarnatkaat hänen nimeänsä, julistakaat hänen töitänsä kansain seassa!

Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.

Veisatkaat hänelle, soittakaat hänelle, puhukaat kaikista hänen ihmeistänsä.

Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.

Ylistäkäät hänen pyhää nimeänsä: niiden sydän iloitkaan, jotka etsivät Herraa!

Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.

Kysykäät Herraa ja hänen voimaansa, etsikäät alati hänen kasvojansa!

Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.

Muistakaat hänen ihmeellisiä töitänsä, jotka hän tehnyt on, hänen ihmeitänsä ja hänen sanojansa.

Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!

Te Abrahamin hänen palveliansa siemen, te Jakobin hänen valittunsa lapset.

Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre *kihat* az ő ítélete.

Hänpä on Herra meidän Jumalamme: hän tuomitsee kaikessa maailmassa.

Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;

Hän muistaa liittonsa ijankaikkisesti, sanansa, jonka hän on käskenyt tuhannelle sukukunnalle,

A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.

Jonka hän teki Abrahamin kanssa, ja valansa Isaakin kanssa.

És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,

Ja pani sen Jakobille säädyksi ja Israelille ijankaikkiseksi liitoksi,

Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.

Ja sanoi: sinulle minä annan Kanaanin maan, teidän perimisenne arvan.

Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és *mintegy *zsellérek abban,

Koska heitä vähä ja harvat olivat, ja he olivat muukalaiset siinä,

És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:

Ja vaelsivat kansasta kansaan ja valtakunnasta toiseen kansaan:

Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, *mondván:*

Ei hän sallinut yhdenkään ihmisen heitä vahingoittaa, vaan rankaisi kuninkaat heidän tähtensä.

Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!

Älkäät ruvetko minun voideltuihini, ja älkäät tehkö pahaa minun prophetailleni.

Mikor éhséget idéze elő a földön; *és* a kenyérnek minden botját eltöré,

Ja hän kutsui nälän maan päälle, ja vei kaiken leivän varan pois.

Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;

Hän lähetti miehen heidän eteensä: Joseph myytiin orjaksi.

A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,

He ahdistivat hänen jalkansa jalkapuuhun: hänen ruumiinsa täytyi raudoissa maata,

Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.

Siihenasti että hänen sanansa tuli, ja Herran puhe koetteli hänen.

Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;

Niin lähetti kuningas ja päästi hänen: kansain päämies laski hänen vallallensa,

Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;

Ja asetti hänen huoneensa herraksi, ja kaiken tavaransa haltiaksi,

Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.

Opettamaan päämiehiänsä oman tahtonsa jälkeen, ja vanhimmille viisautta.

És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.

Ja Israel meni Egyptiin, ja Jakob tuli muukalaiseksi Hamin maalle.

És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.

Ja hän antoi kansansa sangen suuresti kasvaa, ja teki heitä väkevämmäksi kuin heidän vihollisensa.

Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, *és * álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.

Hän käänsi heidän sydämensä vihaamaan hänen kansaansa, ja hänen palvelioitansa viekkaudella painamaan alas.

Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.

Hän lähetti palveliansa Moseksen, ja Aaronin, jonka hän valitsi.

Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.

Ne tekivät hänen merkkinsä heidän seassansa, ja hänen ihmeensä Hamin maalla.

Sötétséget bocsátott és elsötétítette *azt, *és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.

Hän antoi pimeyden tulla, ja sen pimeytti; ja ei olleet he hänen sanoillensa kuulemattomat.

Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.

Hän muutti heidän vetensä vereksi ja kuoletti heidän kalansa.

Földjük békáktól hemzsege, *még* a királyuk termeiben *is.*

Heidän maansa kuohutti sammakoita, heidän kuningastensa kammioissa.

Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.

Hän sanoi, niin turilaat ja täit tulivat heidän maansa ääriin.

Adott nékik eső gyanánt jégesőt, *és* lángoló tüzet a földjökre.

Hän antoi rakeet heille sateeksi, tulen liekit heidän maallensa,

És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.

Ja löi heidän viinapuunsa ja fikunapuunsa, ja särki puut heidän maansa äärissä.

Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.

Hän sanoi, niin tulivat epälukuiset paarmat ja vapsaiset,

És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.

Ja ne söivät kaiken ruohon heidän maaltansa, ja ne söivät heidän maansa hedelmän.

És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.

Ja hän löi kaikki esikoiset heidän maallansa, ensimäiset kaikesta heidän voimastansa,

És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.

Ja vei heitä hopialla ja kullalla ulos: ja ei ollut heidän sukukunnissansa yksikään sairas.

Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.

Egypti iloitsi heidän lähtemisestänsä; sillä heidän pelkonsa oli tullut heidän päällensä.

Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze *őket,* és tüzet, hogy világítson éjjel.

Hän levitti pilven verhoksi ja tulen yötä valistamaan.

Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.

He anoivat, niin antoi hän metsäkanat tulla, ja ravitsi heitä taivaan leivällä.

Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.

Hän avasi kallion, niin vesi vuoti, ja virrat juoksivat kuivaa myöten.

Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a *melyet tőn* Ábrahámnak, az ő szolgájának.

Sillä hän muisti pyhän sanansa, jonka hän palveliallensa Abrahamille puhunut oli,

Kihozá azért az ő népét örömmel, *és* az ő választottait vígassággal.

Ja vei kansansa ilolla ulos, ja valittunsa riemulla,

És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.

Ja antoi heille pakanain maan, niin että he kansain hyvyydet omistivat heillensä.

Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!

Että he pitäisivät hänen säätynsä, ja hänen lakinsa kätkisivät, Halleluja!