Luke 22

Elközelgetett pedig a kovásztalan kenyerek ünnepe, mely husvétnak mondatik.
Bližio se Blagdan beskvasnih kruhova zvan Pasha.
És a főpapok és az írástudók keresnek vala módot, hogyan öljék meg őt; mert féltek a néptől.
Glavari svećenički i pismoznanci tražili su kako da Isusa smaknu jer se bojahu naroda.
Beméne pedig a Sátán Júdásba, ki Iskáriótesnek neveztetik, és a tizenkettőnek számából vala;
A Sotona uđe u Judu zvanog Iškariotski koji bijaše iz broja dvanaestorice.
És elmenvén, megbeszélé a főpapokkal és a vezérekkel, mimódon adja őt nékik kezökbe.
On ode i ugovori s glavarima svećeničkim i zapovjednicima kako da im ga preda.
És azok örülének, és megszerződének, hogy pénzt adnak néki;
Oni se povesele i ugovore da će mu dati novca.
Ő pedig megigéré, és keres vala jó alkalmat, hogy őt nékik kezökbe adja zenebona nélkül.
On pristade. Otada je tražio priliku da im ga preda mimo naroda.
Eljöve pedig a kovásztalan kenyerek napja, melyen meg kelle öletni a husvéti báránynak;
Kada dođe Dan beskvasnih kruhova, u koji je trebalo žrtvovati pashu,
És elküldé Pétert és Jánost, mondván: Elmenvén, készítsétek el nékünk a husvéti bárányt, hogy megegyük.
posla Isus Petra i Ivana i reče: "Hajdete, pripravite nam da blagujemo pashu."
Ők pedig mondának néki: Hol akarod, hogy elkészítsük?
Rekoše mu: "Gdje hoćeš da pripravimo?"
És ő monda nékik: Ímé, mikor bementek a városba, szembe jő veletek egy ember, ki egy korsó vizet visz; kövessétek őt abba a házba, a melybe bemegy.
On im reče: "Evo, čim uđete u grad, namjerit ćete se na čovjeka koji nosi krčag vode. Pođite za njim u kuću u koju uniđe
És mondjátok a ház gazdájának: Ezt mondja néked a Mester: Hol van az a szállás, a hol megeszem az én tanítványaimmal a husvéti bárányt?
i recite domaćinu te kuće: 'Učitelj veli: Gdje je svratište u kojem bih blagovao pashu sa svojim učenicima?'
És ő mutat néktek egy nagy vacsoráló helyet, berendezve, ott készítsétek el.
I on će vam pokazati na katu veliko blagovalište prostrto: ondje pripravite."
Elmenvén pedig, úgy találák, a mint mondta nékik; és elkészíték a húsvéti bárányt.
Oni odu, nađu kako im je rekao i priprave pashu.
És mikor eljött az idő, asztalhoz üle, és a tizenkét apostol ő vele egyetembe.
Kada dođe čas, sjede Isus za stol i apostoli s njim.
És monda nékik: Kívánva kívántam a husvéti bárányt megenni veletek, melőtt én szenvednék:
I reče im: "Svom sam dušom čeznuo ovu pashu blagovati s vama prije svoje muke.
Mert mondom néktek, hogy többé nem eszem abból, míglen beteljesedik az Isten országában.
Jer kažem vam, neću je više blagovati dok se ona ne završi u kraljevstvu Božjem."
És *a* pohárt vévén, minekutána hálákat adott, monda: Vegyétek ezt, és osszátok el magatok között:
I uze čašu, zahvali i reče: "Uzmite je i razdijelite među sobom.
Mert mondom néktek, hogy nem iszom a szőlőtőkének gyümölcséből, míglen eljő az Isten országa.
Jer kažem vam, ne, neću više piti od roda trsova dok kraljevstvo Božje ne dođe."
És minekutána a kenyeret vette, hálákat adván megszegé, és adá nékik, mondván: Ez az én testem, mely ti érettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.
I uze kruh, zahvali, razlomi i dade im govoreći: "Ovo je tijelo moje koje se za vas predaje. Ovo činite meni na spomen."
Hasonlóképen a pohárt is, minekutána vacsorált, ezt mondván: E pohár amaz új szövetség az én véremben, mely ti érettetek kiontatik.
Tako i čašu, pošto večeraše, govoreći: "Ova čaša novi je Savez u mojoj krvi koja se za vas prolijeva."
De ímé annak a keze, a ki engem elárul, velem van az asztalon.
"A evo, ruka mog izdajice sa mnom je na stolu.
És az embernek Fia jóllehet, elmegy, mint elvégeztetett: de jaj annak az embernek, a ki által elárultatik!
Sin Čovječji, istina, ide kako je određeno, ali jao čovjeku onomu koji ga predaje."
És ők kezdék egymás között kérdezni, vajjon ki lehet az ő közöttük, a ki ezt meg fogja tenni?
I oni se počeše ispitivati tko bi od njih mogao takvo što učiniti.
Támada pedig köztük versengés is, hogy ki tekinthető köztük nagyobbnak.
Uto nasta među njima prepirka tko bi od njih bio najveći.
Ő pedig monda nékik: A pogányokon uralkodnak az ő királyaik, és a kiknek azokon hatalmuk van, jóltévőknek hivatnak.
A on im reče: "Kraljevi gospoduju svojim narodima i vlastodršci nazivaju sebe dobrotvorima.
De ti nem úgy: hanem a ki legnagyobb köztetek, olyan legyen, mint a ki legkisebb; és a ki fő, mint a ki szolgál.
Vi nemojte tako! Naprotiv, najveći među vama neka bude kao najmlađi; i predstojnik kao poslužitelj.
Mert melyik nagyobb, az-é, a ki asztalnál ül, vagy a ki szolgál? nemde a ki asztalnál ül? De én ti köztetek olyan vagyok, mint a ki szolgál.
Ta tko je veći? Koji je za stolom ili koji poslužuje? Zar ne onaj koji je za stolom? A ja sam posred vas kao onaj koji poslužuje."
Ti vagytok pedig azok, kik megmaradtatok én velem az én kísérteteimben;
"Da, vi ste sa mnom ustrajali u mojim kušnjama.
Én azért adok néktek, miképen az én Atyám adott nékem, országot,
Ja vam stoga u baštinu predajem kraljevstvo što ga je meni predao moj Otac:
Hogy egyetek és igyatok az én asztalomon az én országomban, és üljetek királyi székeken, ítélvén az Izráelnek tizenkét nemzetségét.
da jedete i pijete za mojim stolom u kraljevstvu mojemu i sjedite na prijestoljima sudeći dvanaest plemena Izraelovih."
Monda pedig az Úr: Simon! Simon! ímé a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát;
"Šimune, Šimune, evo Sotona zaiska da vas prorešeta kao pšenicu.
De én imádkoztam érted, hogy el ne fogyatkozzék a te hited: te azért idővel megtérvén, a te atyádfiait erősítsed.
Ali ja sam molio za tebe da ne malakše tvoja vjera. Pa kad k sebi dođeš, učvrsti svoju braću."
Ő pedig monda néki: Uram, te veled kész vagyok mind tömlöczre, mind halálra menni!
Petar mu reče: "Gospodine, s tobom sam spreman i u tamnicu i u smrt."
És ő monda: Mondom néked Péter: Ma nem szól addig a kakas, míg te háromszor meg nem tagadod, hogy ismersz engem.
A Isus će mu: "Kažem ti, Petre, neće se danas oglasiti pijetao dok triput ne zatajiš da me poznaš."
És monda nékik: Mikor elküldtelek benneteket erszény, táska és saru nélkül, volt-é valamiben fogyatkozástok? Ők pedig mondának: Semmiben sem.
I reče: "Kad sam vas poslao bez kese i bez torbe i bez sandala, je li vam što nedostajalo?" Oni odgovore: "Ništa."
Monda azért nékik: De most, a kinek erszénye van elővegye, hasonlóképen a táskát; és a kinek nincs, adja el felső ruháját, és vegyen szablyát.
Nato će im: "No sada tko ima kesu, neka je uzme! Isto tako i torbu! A koji nema, neka proda svoju haljinu i neka kupi sebi mač
Mert mondom néktek, hogy még ennek az írásnak be kell teljesülni rajtam, hogy: És a gonoszok közé számláltatott. Mert a mik reám vonatkoznak is, elvégeztetnek.
jer kažem vam, ono što je napisano treba se ispuniti na meni: Među zlikovce bi ubrojen. Uistinu, sve što se odnosi na mene ispunja se."
Azok pedig mondának: Uram, ímé van itt két szablya. Ő pedig monda: Elég.
Oni mu rekoše: "Gospodine, evo ovdje dva mača!" Reče im: "Dosta je!"
És kimenvén, méne az ő szokása szerint az Olajfák hegyére; követék pedig őt az ő tanítványai is.
Tada iziđe te se po običaju zaputi na Maslinsku goru. Za njim pođoše i njegovi učenici.
És mikor ott a helyen vala, monda nékik: Imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek.
Kada dođe onamo, reče im: "Molite da ne padnete u napast!"
És ő eltávozék tőlök mintegy kőhajításnyira; és térdre esvén, imádkozék,
I otrgnu se od njih koliko bi se kamenom dobacilo, pade na koljena pa se molio:
Mondván: Atyám, ha akarod, távoztasd el tőlem e pohárt; mindazáltal ne az én akaratom, hanem a tiéd legyen!
"Oče! Ako hoćeš, otkloni ovu čašu od mene. Ali ne moja volja, nego tvoja neka bude!"
És angyal jelenék meg néki mennyből, erősítvén őt.
A ukaza mu se anđeo s neba koji ga ohrabri. A kad je bio u smrtnoj muci, usrdnije se molio.
És haláltusában lévén, buzgóságosabban imádkozék; és az ő verítéke olyan vala, mint a nagy vércseppek, melyek a földre hullanak.
I bijaše znoj njegov kao kaplje krvi koje su padale na zemlju.
És minekutána fölkelt az imádkozástól, az ő tanítványaihoz menvén, aludva találá őket a szomorúság miatt,
Usta od molitve, dođe učenicima i nađe ih snene od žalosti
És monda nékik: Mit alusztok? Keljetek fel és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek.
pa im reče: "Što spavate? Ustanite! Molite da ne padnete u napast!"
És mikor még beszéle, ímé sokaság *jöve,* melynek az méne előtte, a ki Júdásnak neveztetik, egy a tizenkettő közül: és közelgete Jézushoz, hogy őt megcsókolja.
Dok je on još govorio, eto svjetine, a pred njom jedan od dvanaestorice, zvani Juda. On se približi Isusu da ga poljubi.
Jézus pedig monda néki: Júdás, csókkal árulod el az embernek Fiát?
Isus mu reče: "Juda, poljupcem Sina Čovječjeg predaješ?"
Látván pedig azok, a kik ő körülötte *valának,* a mi következik, mondának néki: Uram, vágjuk-é őket fegyverrel?
A oni oko njega, vidjevši što se zbiva, rekoše: "Gospodine, da udarimo mačem?"
És közülök valaki megvágá a főpap szolgáját, és levágá annak jobb fülét.
I jedan od njih udari slugu velikoga svećenika i odsiječe mu desno uho.
Felelvén pedig Jézus, monda: Elég eddig. És illetvén annak fülét, meggyógyítá azt.
Isus odgovori: "Pustite! Dosta!" Onda se dotače uha i zacijeli ga.
Monda pedig Jézus azoknak, a kik ő hozzá mentek, a főpapoknak, a templom tisztjeinek és a véneknek: Mint valami latorra, úgy jöttetek szablyákkal és fustélyokkal?
Nato Isus reče onima koji se digoše na nj, glavarima svećeničkim, zapovjednicima hramskim i starješinama: "Kao na razbojnika iziđoste s mačevima i toljagama!
Mikor minden nap veletek voltam a templomban, a ti kezeiteket nem vetétek én reám; de ez a ti órátok, és a sötétségnek hatalma.
Danomice bijah s vama u Hramu i ne digoste ruke na me. No ovo je vaš čas i vlast Tmina."
Megfogván azért őt, elvezeték, és elvivék a főpap házába. Péter pedig követi vala távol.
Uhvatiše ga dakle, odvedoše i uvedoše u dom velikoga svećenika. Petar je išao za njim izdaleka.
És mikor tüzet gerjesztettek az udvar közepén, és ők együtt leültek, Péter is leüle ő velök.
A posred dvorišta naložiše vatru i posjedaše uokolo. Među njih sjedne Petar.
És meglátván őt egy szolgálóleány, a mint a világosságnál ült, szemeit reá vetvén, monda: Ez is ő vele vala!
Ugleda ga neka sluškinja gdje sjedi kraj vatre, oštro ga pogleda i reče: "I ovaj bijaše s njim!"
Ő pedig megtagadá őt, mondván: Asszony, nem ismerem őt!
A on zanijeka: "Ne znam ga, ženo!"
És egy kevéssel azután más látván őt, monda: Te is azok közül való vagy! Péter pedig monda: Ember, nem vagyok!
Malo zatim opazi ga netko drugi i reče: "I ti si od njih!" A Petar reče: "Čovječe, nisam!"
És úgy egy óra mulva más valaki erősíté, mondván: Bizony ez is vele vala: mert Galileából való is.
I nakon otprilike jedne ure drugi neki navaljivaše: "Doista, i ovaj bijaše s njim! Ta Galilejac je!"
Monda pedig Péter: Ember, nem tudom, mit mondasz! És azonnal, mikor ő még beszélt, megszólalt a kakas.
A Petar će: "Čovječe, ne znam što govoriš!" I umah, dok je on još govorio, oglasi se pijetao.
És hátra fordulván az Úr, tekinte Péterre. És megemlékezék Péter az Úr szaváról, a mint néki mondta: Mielőtt a kakas szól, háromszor megtagadsz engem.
Gospodin se obazre i upre pogled u Petra, a Petar se spomenu riječi Gospodinove, kako mu ono reče: "Prije nego se danas pijetao oglasi, zatajit ćeš me tri puta."
És kimenvén Péter, keservesen síra.
I iziđe te gorko zaplaka.
És azok a férfiak, a kik fogva tarták Jézust, csúfolják vala, vervén őt.
A ljudi koji su Isusa čuvali udarajući ga poigravali se njime
És *szemeit* betakarván, arczul csapdosák őt, és kérdezék őt, mondván: Prófétáld meg ki az, a ki téged vere?
i zastirući mu lice, zapitkivali ga: "Proreci tko te udario!"
És sok egyéb dolgot mondának néki, szidalmazván őt.
I mnogim se drugim pogrdama nabacivali na nj.
És a mint nappal lett, egybegyűle a nép véneinek tanácsa, főpapok és írástudók: és vivék őt az ő gyülekezetükbe,
A kad se razdanilo, sabra se starješinstvo narodno, glavari svećenički i pismoznanci te ga dovedoše pred svoje Vijeće
Mondván: Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nékünk. Monda pedig nékik: Ha mondom néktek, nem hiszitek:
i rekoše: "Ako si ti Krist, reci nam!" A on će im: "Ako vam reknem, nećete vjerovati;
De ha kérdezlek is, nem feleltek nékem, sem el nem bocsátotok.
ako vas zapitam, nećete odgovoriti.
Mostantól fogva ül az embernek Fia az Isten hatalmának jobbja felől.
No od sada će Sin Čovječji sjedjeti zdesna Sile Božje."
Mondának pedig mindnyájan: Te vagy tehát az Isten Fia? Ő pedig monda nékik: Ti mondjátok, hogy én vagyok!
Nato svi rekoše: "Ti si, dakle, Sin Božji!" On im reče: "Vi velite! Ja jesam!"
Azok pedig mondának: Mi szükségünk van még bizonyságra? Hiszen mi magunk hallottuk az ő szájából.
Nato će oni: "Što nam još svjedočanstvo treba? Ta sami smo čuli iz njegovih usta!"