Proverbs 6

HIJO mío, si salieres fiador por tu amigo, Si tocaste tu mano por el extraño,

Fiam! ha kezes lettél a te barátodért, *és* kezedet adván, kötelezted magadat másért:

Enlazado eres con las palabras de tu boca, Y preso con las razones de tu boca.

Szádnak beszédei által estél tőrbe, megfogattattál a te szádnak beszédivel.

Haz esto ahora, hijo mío, y líbrate, Ya que has caído en la mano de tu prójimo: Ve, humíllate, y asegúrate de tu amigo.

Ezt míveld azért fiam, és mentsd ki magadat, mert a te felebarátodnak kezébe jutottál; eredj, alázd meg magadat, és kényszerítsd felebarátodat.

No des sueño á tus ojos, Ni á tus párpados adormecimiento.

Még álmot se engedj szemeidnek, se szunnyadást szemöldökidnek,

Escápate como el corzo de la mano del cazador, Y como el ave de la mano del parancero.

Szabadítsd ki magadat, mint a zerge a *vadász* kezéből, és mint a madár a madarásznak kezéből.

Ve á la hormiga, oh perezoso Mira sus caminos, y sé sabio;

Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő útait, és légy bölcs!

La cual no teniendo capitán, Ni gobernador, ni señor,

A kinek nincs vezére, igazgatója, vagy ura,

Prepara en el verano su comida Y allega en el tiempo de la siega su mantenimiento.

Nyárban szerzi meg az ő kenyerét, aratáskor gyűjti eledelét.

Perezoso, ¿hasta cuándo has de dormir? ¿Cuándo te levantarás de tu sueño?

Oh te rest, meddig fekszel? mikor kelsz fel a te álmodból?

Un poco de sueño, un poco de dormitar, Y cruzar por un poco las manos para reposo:

Még egy kis álom, még egy kis szunnyadás, még egy kis kéz-összefonás, hogy pihenjek;

Así vendrá tu necesidad como caminante, Y tu pobreza como hombre de escudo.

Így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szűkölködésed, mint a paizsos férfiú!

El hombre malo, el hombre depravado, Anda en perversidad de boca;

Haszontalan ember, hamis férfiú, a ki álnok szájjal jár,

Guiña de sus ojos, habla con sus pies, Indica con sus dedos;

A ki hunyorgat szemeivel; lábaival is szól, és ujjaival jelt ád.

Perversidades hay en su corazón, anda pensando mal en todo tiempo; Enciende rencillas.

Álnokság van az ő szívében, gonoszt forral minden időben, háborúságot indít.

Por tanto su calamidad vendrá de repente; Súbitamente será quebrantado, y no habrá remedio.

Annakokáért hirtelen eljő az ő nyomorúsága, gyorsan megrontatik, s nem lesz gyógyulása.

Seis cosas aborrece JEHOVÁ, Y aun siete abomina su alma:

E hat dolgot gyűlöli az Úr, és hét dolog útálat az ő lelkének:

Los ojos altivos, la lengua mentirosa, Las manos derramadoras de sangre inocente,

A kevély szemek, a hazug nyelv, és az ártatlan vért ontó kezek,

El corazón que maquina pensamientos inicuos, Los pies presurosos para correr al mal,

Az álnok gondolatokat forraló elme, a gonoszra sietséggel futó lábak,

El testigo falso que habla mentiras, Y el que enciende rencillas entre los hermanos.

A hazugságlehelő hamis tanú, és a ki szerez háborúságokat az atyafiak között!

Guarda, hijo mío, el mandamiento de tu padre, Y no dejes la enseñanza de tu madre:

Őrizd meg, fiam, atyád parancsolatját, és anyád tanítását el ne hagyd.

Átalos siempre en tu corazón, Enlázalos á tu cuello.

Kösd azokat szívedre mindenkor, fűzd a nyakadba.

Te guiarán cuando anduvieres; cuando durmieres te guardarán; Hablarán contigo cuando despertares.

Valahová mégysz, vezérel téged, mikor aluszol, őriz téged, mikor felserkensz, beszélget te veled.

Porque el mandamiento es antorcha, y la enseñanza luz; Y camino de vida las reprensiones de la enseñanza:

Mert szövétnek a parancsolat, és a tudomány világosság, és életnek úta a tanító-feddések.

Para que te guarden de la mala mujer, De la blandura de la lengua de la extraña.

Hogy a gonosz asszonytól téged megőrizzenek, az idegen asszony nyelvének hizelkedésétől.

No codicies su hermosura en tu corazón, Ni ella te prenda con sus ojos:

Ne kivánd az ő szépségét szivedben, és meg ne fogjon téged szemöldökeivel;

Porque á causa de la mujer ramera es reducido el hombre á un bocado de pan; Y la mujer caza la preciosa alma del varón.

Mert a parázna asszony miatt *jut az ember* egy darab kenyérre, és *más* férfi felesége drága életet vadász!

¿Tomará el hombre fuego en su seno, Sin que sus vestidos se quemen?

Vehet-é valaki tüzet az ő kebelébe, hogy ruhái meg ne égnének?

¿Andará el hombre sobre las brasas, Sin que sus pies se abrasen?

Vagy járhat-é valaki elevenszénen, hogy lábai meg ne égnének?

Así el que entrare á la mujer de su prójimo; No será sin culpa cualquiera que la tocare.

Így van, valaki bemegy felebarátjának feleségéhez, nem marad büntetlen, valaki illeti azt!

No tienen en poco al ladrón, cuando hurtare Para saciar su alma teniendo hambre:

Nem útálják meg a lopót, ha lop az ő kivánságának betöltésére, mikor éhezik;

Empero tomado, paga las setenas, Da toda la sustancia de su casa.

És ha rajta kapatik, hétannyit kell adnia, az ő házának minden marháját érette adhatja;

Mas el que comete adulterio con la mujer, es falto de entendimiento: Corrompe su alma el que tal hace.

A ki pedig asszonynyal paráználkodik, bolond; a ki magát el akarja veszteni, az cselekszi ezt!

Plaga y vergüenza hallará; Y su afrenta nunca será raída.

Vereséget és gyalázatot nyer, és az ő gyalázatja el nem töröltetik.

Porque los celos son el furor del hombre, Y no perdonará en el día de la venganza.

Mert a féltékenység a férfiú haragja, és nem cselekszik kegyelmességgel a bosszúállásnak napján.

No tendrá respeto á ninguna redención; Ni querrá perdonar, aunque multipliques los dones.

Nem gondol semmi váltsággal, nem nyugszik meg rajta, még ha nagy sok ajándékot adsz is néki.