Job 31

Ich habe mit meinen Augen einen Bund gemacht, und wie hätte ich auf eine Jungfrau geblickt!

Szövetségre léptem szemeimmel, és hajadonra mit sem ügyeltem.

Denn was wäre das Teil Gottes von oben gewesen, und das Erbe des Allmächtigen aus den Höhen?

És mi volt jutalmam Istentől felülről; vagy örökségem a Mindenhatótól a magasságból?

Ist nicht Verderben für den Ungerechten, und Mißgeschick für die, welche Frevel tun?

Avagy nem az istentelent illeti-é romlás, és nem a gonosztevőt-é veszedelem?

Sieht er nicht meine Wege und zählt alle meine Schritte?

Avagy nem láthatta-é utaimat, és nem számlálhatta-é meg lépéseimet?

Wenn ich mit Falschheit umgegangen bin und mein Fuß dem Truge zugeeilt ist, -

Ha én csalárdsággal jártam, vagy az én lábam álnokságra sietett:

er wäge mich auf der Waage der Gerechtigkeit, und Gott wird meine Unsträflichkeit erkennen, -

Az ő igazságának mérlegével mérjen meg engem, és megismeri Isten az én ártatlanságomat!

wenn mein Schritt von dem Wege abgebogen, und mein Herz meinen Augen gefolgt ist, und an meinen Händen ein Makel kleben blieb:

Ha az én lépésem letért az útról és az én lelkem követte szemeimet, vagy kezeimhez szenny tapadt:

so möge ich säen, und ein anderer essen, und meine Sprößlinge mögen entwurzelt werden!

Hadd vessek én és más egye meg, és tépjék ki az én maradékaimat gyökerestől!

Wenn mein Herz zu einem Weibe verlockt worden ist und ich an der Tür meines Nächsten gelauert habe:

Ha az én szívem asszony után bomlott, és leselkedtem az én felebarátomnak ajtaján:

so möge mein Weib für einen anderen mahlen, und andere mögen sich über sie beugen!

Az én feleségem másnak őröljön, és mások hajoljanak rája.

Denn das ist eine Schandtat, und das eine Missetat für die Richter.

Mert gyalázatosság volna ez, és birák elé tartozó bűn.

Denn ein Feuer ist es, das bis zum Abgrund frißt, und das meinen ganzen Ertrag entwurzeln würde.

Mert tűz volna ez, a mely pokolig emésztene, és minden jövedelmemet tövestől kiirtaná.

Wenn ich das Recht meines Knechtes und meiner Magd mißachtete, als sie mit mir stritten:

Ha megvetettem volna igazát az én szolgámnak és szolgálómnak, mikor pert kezdtek ellenem:

was wollte ich dann tun, wenn Gott sich erhöbe; und wenn er untersuchte, was ihm erwidern?

Mi tevő lennék, ha felkelne az Isten, és ha meglátogatna: mit felelnék néki?

Hat nicht er, der mich im Mutterleibe bereitete, auch ihn bereitet, und hat nicht einer im Schoße uns gebildet?

Nem az teremtette-é őt is, a ki engem teremtett anyám méhében; nem egyugyanaz formált-é bennünket anyánk ölében?

Wenn ich den Armen ihr Begehr versagte, und die Augen der Witwe verschmachten ließ,

Ha a szegények kivánságát megtagadtam, és az özvegy szemeit epedni engedtem;

und aß meinen Bissen allein, so daß der Verwaiste nicht davon gegessen hat-

És ha falatomat egymagam ettem meg, és az árva abból nem evett;

ist er doch von meiner Jugend an bei mir aufgewachsen, wie bei einem Vater, und von meiner Mutter Leibe an habe ich sie geleitet; -

Hiszen ifjúságom óta, mint atyánál nevekedett nálam, és anyámnak méhétől kezdve vezettem őt!

wenn ich jemand umkommen sah aus Mangel an Kleidung, und den Dürftigen ohne Decke,

Ha láttam a ruhátlant veszni indulni, és takaró nélkül a szegényt;

wenn seine Lenden mich nicht gesegnet haben, und er mit der Wolle meiner Lämmer sich nicht erwärmte;

Hogyha nem áldottak engem az ő ágyékai, és az én juhaim gyapjából fel nem melegedett;

wenn ich meine Hand geschwungen über eine Waise, weil ich im Tore meinen Beistand sah:

Ha az árva ellen kezemet felemeltem, mert láttam a kapuban az én segítségemet;

so falle meine Schulter aus ihrem Blatt, und mein Arm werde abgebrochen von der Röhre!

A lapoczkájáról essék ki a vállam, és a forgócsontról szakadjon le karom!

Denn das Verderben Gottes war mir ein Schrecken, und vor seiner Erhabenheit vermochte ich nichts.

Hiszen *úgy* rettegtem Isten csapásától, és fensége előtt tehetetlen valék!

Wenn ich das Gold zu meiner Zuversicht gestellt, und zu dem feinen Golde gesagt habe: Mein Vertrauen! -

Ha reménységemet aranyba vetettem, és azt mondtam az olvasztott aranynak: Én bizodalmam!

wenn ich mich freute, daß mein Vermögen groß war, und daß meine Hand Ansehnliches erworben hatte;

Ha örültem azon, hogy nagy a gazdagságom, és hogy sokat szerzett az én kezem;

wenn ich die Sonne sah, wie sie glänzte, und den Mond in Pracht dahinwandeln,

Ha néztem a napot, mikor fényesen ragyogott, és a holdat, mikor méltósággal haladt,

und mein Herz im Geheimen verführt wurde und mein Mund meine Hand geküßt hat:

És az én szívem titkon elcsábult, és szájammal megcsókoltam a kezemet:

auch das wäre eine gerichtlich zu strafende Missetat; denn Gott droben würde ich verleugnet haben.

Ez is biró elé tartozó bűn volna, mert ámítottam volna az Istent oda fent!

Wenn ich mich freute über das Unglück meines Hassers und aufjauchzte, als Böses ihn traf-

Ha örvendeztem az engem gyűlölőnek nyomorúságán, és ugráltam örömömben, hogy azt baj érte;

nie habe ich ja meinem Gaumen erlaubt, zu sündigen, durch einen Fluch seine Seele zu fordern; -

(De nem engedtem, hogy szájam vétkezzék azzal, hogy átkot kérjek az ő lelkére!)

wenn die Leute meines Zeltes nicht gesagt haben: Wer wäre nicht von dem Fleische seines Schlachtviehes satt geworden! -

Ha nem mondták az én sátorom cselédei: Van-é, a ki az ő húsával jól nem lakott?

der Fremdling übernachtete nicht draußen, ich öffnete dem Wanderer meine Tür;

(A jövevény nem hált az utczán, ajtóimat az utas előtt megnyitám.)

wenn ich, wie Adam, meine Übertretungen zugedeckt habe, verbergend in meinem Busen meine Missetat,

Ha emberi módon eltitkoltam vétkemet, keblembe rejtve bűnömet:

weil ich mich fürchtete vor der großen Menge, und die Verachtung der Familien mich erschreckte, so daß ich mich still hielt, nicht zur Türe hinausging…

Bizony akkor tarthatnék a nagy tömegtől, rettegnem kellene nemzetségek megvetésétől; elnémulnék *és* az ajtón sem lépnék ki!

O daß ich einen hätte, der auf mich hörte, -hier ist meine Unterschrift; der Allmächtige antworte mir! -und die Klageschrift, welche mein Gegner geschrieben!

Oh, bárcsak volna valaki, a ki meghallgatna engem! Ímé, ez a végszóm: a Mindenható feleljen meg nékem; és írjon könyvet ellenem az én vádlóm.

Würde ich sie nicht auf meiner Schulter tragen, sie mir umbinden als Krone?

Bizony én azt a vállamon hordanám, és korona gyanánt a fejemre tenném!

Ich würde ihm kundtun die Zahl meiner Schritte, würde ihm nahen wie ein Fürst.

Lépteimnek számát megmondanám néki, mint egy fejedelem, úgy járulnék hozzá!

Wenn mein Acker über mich schreit, und seine Furchen allesamt weinen;

Ha földem ellenem kiáltott és annak barázdái együtt siránkoztak;

wenn ich seinen Ertrag ohne Zahlung verzehrt habe, und die Seele seiner Besitzer aushauchen ließ:

Ha annak termését fizetés nélkül ettem, vagy gazdájának lelkét kioltottam:

so mögen Dornen statt Weizen, und Unkraut statt Gerste hervorkommen! Die Worte Hiobs sind zu Ende.

Búza helyett tövis teremjen és árpa helyett konkoly! Itt végződnek a Jób beszédei.