Job 31

J'avais fait un pacte avec mes yeux, Et je n'aurais pas arrêté mes regards sur une vierge.

Szövetségre léptem szemeimmel, és hajadonra mit sem ügyeltem.

Quelle part Dieu m'eût-il réservée d'en haut? Quel héritage le Tout-Puissant m'eût-il envoyé des cieux?

És mi volt jutalmam Istentől felülről; vagy örökségem a Mindenhatótól a magasságból?

La ruine n'est-elle pas pour le méchant, Et le malheur pour ceux qui commettent l'iniquité?

Avagy nem az istentelent illeti-é romlás, és nem a gonosztevőt-é veszedelem?

Dieu n'a-t-il pas connu mes voies? N'a-t-il pas compté tous mes pas?

Avagy nem láthatta-é utaimat, és nem számlálhatta-é meg lépéseimet?

Si j'ai marché dans le mensonge, Si mon pied a couru vers la fraude,

Ha én csalárdsággal jártam, vagy az én lábam álnokságra sietett:

Que Dieu me pèse dans des balances justes, Et il reconnaîtra mon intégrité!

Az ő igazságának mérlegével mérjen meg engem, és megismeri Isten az én ártatlanságomat!

Si mon pas s'est détourné du droit chemin, Si mon coeur a suivi mes yeux, Si quelque souillure s'est attachée à mes mains,

Ha az én lépésem letért az útról és az én lelkem követte szemeimet, vagy kezeimhez szenny tapadt:

Que je sème et qu'un autre moissonne, Et que mes rejetons soient déracinés!

Hadd vessek én és más egye meg, és tépjék ki az én maradékaimat gyökerestől!

Si mon coeur a été séduit par une femme, Si j'ai fait le guet à la porte de mon prochain,

Ha az én szívem asszony után bomlott, és leselkedtem az én felebarátomnak ajtaján:

Que ma femme tourne la meule pour un autre, Et que d'autres la déshonorent!

Az én feleségem másnak őröljön, és mások hajoljanak rája.

Car c'est un crime, Un forfait que punissent les juges;

Mert gyalázatosság volna ez, és birák elé tartozó bűn.

C'est un feu qui dévore jusqu'à la ruine, Et qui aurait détruit toute ma richesse.

Mert tűz volna ez, a mely pokolig emésztene, és minden jövedelmemet tövestől kiirtaná.

Si j'ai méprisé le droit de mon serviteur ou de ma servante Lorsqu'ils étaient en contestation avec moi,

Ha megvetettem volna igazát az én szolgámnak és szolgálómnak, mikor pert kezdtek ellenem:

Qu'ai-je à faire, quand Dieu se lève? Qu'ai-je à répondre, quand il châtie?

Mi tevő lennék, ha felkelne az Isten, és ha meglátogatna: mit felelnék néki?

Celui qui m'a créé dans le ventre de ma mère ne l'a-t-il pas créé? Le même Dieu ne nous a-t-il pas formés dans le sein maternel?

Nem az teremtette-é őt is, a ki engem teremtett anyám méhében; nem egyugyanaz formált-é bennünket anyánk ölében?

Si j'ai refusé aux pauvres ce qu'ils demandaient, Si j'ai fait languir les yeux de la veuve,

Ha a szegények kivánságát megtagadtam, és az özvegy szemeit epedni engedtem;

Si j'ai mangé seul mon pain, Sans que l'orphelin en ait eu sa part,

És ha falatomat egymagam ettem meg, és az árva abból nem evett;

Moi qui l'ai dès ma jeunesse élevé comme un père, Moi qui dès ma naissance ai soutenu la veuve;

Hiszen ifjúságom óta, mint atyánál nevekedett nálam, és anyámnak méhétől kezdve vezettem őt!

Si j'ai vu le malheureux manquer de vêtements, L'indigent n'avoir point de couverture,

Ha láttam a ruhátlant veszni indulni, és takaró nélkül a szegényt;

Sans que ses reins m'aient béni, Sans qu'il ait été réchauffé par la toison de mes agneaux;

Hogyha nem áldottak engem az ő ágyékai, és az én juhaim gyapjából fel nem melegedett;

Si j'ai levé la main contre l'orphelin, Parce que je me sentais un appui dans les juges;

Ha az árva ellen kezemet felemeltem, mert láttam a kapuban az én segítségemet;

Que mon épaule se détache de sa jointure, Que mon bras tombe et qu'il se brise!

A lapoczkájáról essék ki a vállam, és a forgócsontról szakadjon le karom!

Car les châtiments de Dieu m'épouvantent, Et je ne puis rien devant sa majesté.

Hiszen *úgy* rettegtem Isten csapásától, és fensége előtt tehetetlen valék!

Si j'ai mis dans l'or ma confiance, Si j'ai dit à l'or: Tu es mon espoir;

Ha reménységemet aranyba vetettem, és azt mondtam az olvasztott aranynak: Én bizodalmam!

Si je me suis réjoui de la grandeur de mes biens, De la quantité des richesses que j'avais acquises;

Ha örültem azon, hogy nagy a gazdagságom, és hogy sokat szerzett az én kezem;

Si j'ai regardé le soleil quand il brillait, La lune quand elle s'avançait majestueuse,

Ha néztem a napot, mikor fényesen ragyogott, és a holdat, mikor méltósággal haladt,

Et si mon coeur s'est laissé séduire en secret, Si ma main s'est portée sur ma bouche;

És az én szívem titkon elcsábult, és szájammal megcsókoltam a kezemet:

C'est encore un crime que doivent punir les juges, Et j'aurais renié le Dieu d'en haut!

Ez is biró elé tartozó bűn volna, mert ámítottam volna az Istent oda fent!

Si j'ai été joyeux du malheur de mon ennemi, Si j'ai sauté d'allégresse quand les revers l'ont atteint,

Ha örvendeztem az engem gyűlölőnek nyomorúságán, és ugráltam örömömben, hogy azt baj érte;

Moi qui n'ai pas permis à ma langue de pécher, De demander sa mort avec imprécation;

(De nem engedtem, hogy szájam vétkezzék azzal, hogy átkot kérjek az ő lelkére!)

Si les gens de ma tente ne disaient pas: Où est celui qui n'a pas été rassasié de sa viande?

Ha nem mondták az én sátorom cselédei: Van-é, a ki az ő húsával jól nem lakott?

Si l'étranger passait la nuit dehors, Si je n'ouvrais pas ma porte au voyageur;

(A jövevény nem hált az utczán, ajtóimat az utas előtt megnyitám.)

Si, comme les hommes, j'ai caché mes transgressions, Et renfermé mes iniquités dans mon sein,

Ha emberi módon eltitkoltam vétkemet, keblembe rejtve bűnömet:

Parce que j'avais peur de la multitude, Parce que je craignais le mépris des familles, Me tenant à l'écart et n'osant franchir ma porte...

Bizony akkor tarthatnék a nagy tömegtől, rettegnem kellene nemzetségek megvetésétől; elnémulnék *és* az ajtón sem lépnék ki!

Oh! qui me fera trouver quelqu'un qui m'écoute? Voilà ma défense toute signée: Que le Tout-Puissant me réponde! Qui me donnera la plainte écrite par mon adversaire?

Oh, bárcsak volna valaki, a ki meghallgatna engem! Ímé, ez a végszóm: a Mindenható feleljen meg nékem; és írjon könyvet ellenem az én vádlóm.

Je porterai son écrit sur mon épaule, Je l'attacherai sur mon front comme une couronne;

Bizony én azt a vállamon hordanám, és korona gyanánt a fejemre tenném!

Je lui rendrai compte de tous mes pas, Je m'approcherai de lui comme un prince.

Lépteimnek számát megmondanám néki, mint egy fejedelem, úgy járulnék hozzá!

Si ma terre crie contre moi, Et que ses sillons versent des larmes;

Ha földem ellenem kiáltott és annak barázdái együtt siránkoztak;

Si j'en ai mangé le produit sans l'avoir payée, Et que j'aie attristé l'âme de ses anciens maîtres;

Ha annak termését fizetés nélkül ettem, vagy gazdájának lelkét kioltottam:

Qu'il y croisse des épines au lieu de froment, Et de l'ivraie au lieu d'orge! Fin des paroles de Job.

Búza helyett tövis teremjen és árpa helyett konkoly! Itt végződnek a Jób beszédei.