Proverbs 15

Az engedelmes felelet elfordítja a harag felgerjedését; a megbántó beszéd pedig támaszt haragot.

A bölcsek nyelve beszél jó tudományt: a tudatlanoknak száján pedig bolondság buzog ki.

Minden helyeken *vannak* az Úrnak szemei, nézvén a jókat és gonoszokat.

A nyelv szelídsége életnek fája; az abban való hamisság pedig a léleknek gyötrelme.

A bolond megútálja az ő atyjának tanítását; a ki pedig megbecsüli a dorgálást, igen eszes.

Az igaznak házában nagy kincs van; az istentelennek jövedelmében pedig háborúság.

A bölcseknek ajkaik hintegetnek tudományt; a bolondoknak pedig elméje nem helyes.

Az istentelenek áldozatja gyűlölséges az Úrnak; az igazak könyörgése pedig kedves néki.

Utálat az Úrnál az istentelennek úta; azt pedig, a ki követi az igazságot, szereti.

Gonosz dorgálás *jő* arra, a ki útját elhagyja; a ki gyűlöli a fenyítéket, meghal.

A sír és a pokol az Úr előtt vannak; mennyivel inkább az emberek szíve.

Nem szereti a csúfoló a feddést, *és* a bölcsekhez nem megy.

A vidám elme megvidámítja az orczát; de a szívnek bánatja miatt a lélek megszomorodik.

Az eszesnek elméje keresi a tudományt; a tudatlanok szája pedig legel bolondságot.

Minden napjai a szegénynek nyomorúságosak; a vidám elméjűnek pedig szüntelen lakodalma *van.*

Jobb a kevés az Úrnak félelmével, mint a temérdek kincs, a hol háborúság van.

Jobb a paréjnak étele, a hol szeretet van, mint a hízlalt ökör, a hol van gyűlölség.

A haragos férfiú szerez háborúságot; a hosszútűrő pedig lecsendesíti a háborgást.

A restnek útja olyan, mint a tövises sövény; az igazaknak pedig útja megegyengetett.

A bölcs fiú örvendezteti az atyját; a bolond ember pedig megútálja az anyját.

A bolondság öröme az esztelennek; de az értelmes férfiú igazán jár.

Hiábavalók lesznek a gondolatok, mikor nincs tanács; de a tanácsosok sokaságában előmennek.

Öröme van az embernek szája feleletében; és az idejében *mondott* beszéd, oh mely igen jó!

Az életnek úta felfelé van az értelmes ember számára, hogy eltávozzék a pokoltól, mely aláfelé van.

A kevélyeknek házát kiszakgatja az Úr; megerősíti pedig az özvegynek határát.

Útálatosak az Úrnak a gonosz gondolatok; de kedvesek a tiszta beszédek.

Megháborítja az ő házát, a ki követi a telhetetlenséget; a ki pedig gyűlöli az ajándékokat, él az.

Az igaznak elméje meggondolja, mit szóljon; az istenteleneknek pedig szája ontja a gonoszt.

Messze *van* az Úr az istentelenektől; az igazaknak pedig könyörgését meghallgatja.

A szemek világa megvidámítja a szívet; a jó hír megerősíti a csontokat.

A mely fül hallgatja az életnek dorgálását, a bölcsek között lakik.

A ki elvonja magát az erkölcsi tanítástól, megútálja az ő lelkét; a ki pedig hallgatja a feddést, értelmet szerez.

Az Úrnak félelme a bölcseségnek tudománya, és a tisztességnek előtte jár az alázatosság.