Psalms 73

En psalm av Asaf.  Sannerligen, Gud är god mot Israel,  mot dem som hava rena hjärtan.

Aszáf zsoltára. Bizony jó Izráelhez az Isten, azokhoz, a kik tiszta szívűek.

 Men jag hade så när stapplat med mina fötter,  mina steg voro nära att slinta;

De én?! Már-már meghanyatlottak lábaim; és kis híjja, hogy lépteim el nem iszamodtak.

 ty jag upptändes av avund mot de övermodiga,  när jag såg att det gick dem väl i deras ogudaktighet.

Mert irígykedtem a kevélyekre, látván a gonoszok jó szerencséjét.

 Ty fria ifrån vedermödor äro de till sin död,  och deras hull är frodigt.

Mert halálukig nincsenek kínjaik, és az ő erejök állandó.

 De komma icke i olycka såsom andra dödliga  och varda icke plågade såsom andra människor.

A halandók nyomorúságában nincs részök, és az emberekkel nem ostoroztatnak.

 Därför är högmod deras halsprydnad,  våld den klädnad som höljer dem.

Ezért nyakuknak ékessége kevélység, ruha gyanánt erőszak borítja őket.

 Ur fetma skåda deras ögon fram,  deras hjärtans inbillningar hava intet mått.

A kövérség miatt kinn ülnek az ő szemeik, elméjök gondolatjai csaponganak.

 De håna och tala förtryck i sin ondska;  med höga åthävor tala de.

Gúnyolódnak és gonoszságot szólnak; elnyomásról beszélnek fennhéjázással.

 Med sin mun stiga de upp i himmelen,  och deras tunga far fram på jorden;

Az égre tátogatják szájokat, és nyelvök eljárja a földet.

 därför vänder sig deras folk till dem  och super så in vattnet i fulla drag.

Azért fordul az ő népe ide, hogy tele *pohár* vizet szürcsölnek;

 Och de säga: »Huru skulle Gud kunna veta det?  Skulle sådan kunskap finnas hos den Högste?»

És mondják: Mint tudhatná ezt az Isten, s van-é a Magasságosban értelem?

 Ja, så är det med de ogudaktiga;  det går dem alltid väl, och de växa i makt.

Ímé, ezek gonoszok, és örök biztonságban vagyont gyűjtenek!

 Sannerligen, förgäves bevarade jag mitt hjärta rent  och tvådde mina händer i oskuld;

Bizony hiába tartottam én tisztán szívemet, és mostam ártatlanságban kezeimet;

 jag vart dock plågad hela dagen,  och var morgon kom tuktan över mig.

Mert nyomorgattatom minden napon, és ostoroztatom minden reggel!

 Om jag hade sagt: »Så vill jag lära»,  då hade jag svikit dina barns släkte.

Ha azt mondom: Ilyen módon szólok: Ímé, a te fiaid nemzedékét árulom el.

 När jag nu tänkte efter för att begripa detta,  syntes det mig alltför svårt,

Gondolkodom, hogy ezt megérthessem; de nehéz dolog ez szemeimben.

 till dess jag trängde in i Guds heliga rådslut  och aktade på dess ände.

Mígnem bemenék az Isten szent helyébe: megértém azoknak sorsát.

 Sannerligen, på slipprig mark ställer du dem,  du störtar dem ned i fördärv.

Bizony síkos földön helyezted el őket; pusztaságokra vetetted ki őket.

 Huru varda de ej till intet i ett ögonblick!  De förgås och få en ände med förskräckelse.

Mind elpusztulnak egy szempillantásban! Elvesznek, elenyésznek a rettegéstől.

 Såsom det är med en dröm, när man vaknar, o Herre,  så aktar du dem för intet, såsom skuggbilder, när du vaknar.

Mint álmot, ha felserkenünk: te Uram, ha felserkensz, *úgy *veted meg képöket.

 När mitt hjärta förbittrades  och jag kände styng i mitt inre,

Hogyha keseregne szívem, és háborognának veséim:

 då var jag oförnuftig och förstod intet;  såsom ett oskäligt djur var jag inför dig.

Akkor balgatag és tudatlan volnék én, oktalan állat volnék te irántad.

 Dock förbliver jag städse hos dig;  du håller mig vid min högra hand.

De én mindenkor veled vagyok, te fogod az én jobb kezemet.

 Du skall leda mig efter ditt råd  och sedan upptaga mig med ära.

Tanácsoddal igazgatsz engem, és azután dicsőségbe fogadsz be engem.

 Vem har jag i himmelen utom dig!  Och när jag har dig, då frågar jag efter intet på jorden.

Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm e földön!

 Om än min kropp och min själ försmäkta,  så är dock Gud mitt hjärtas klippa  och min del evinnerligen.

Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kősziklája és az én örökségem te vagy, oh Isten, mindörökké!

 Ty se, de som hava vikit bort ifrån dig skola förgås;  du förgör var och en som trolöst avfaller från dig.

Mert ímé, a kik eltávoznak tőled, elvesznek; mind kiirtod azokat, a kik elhajolnak tőled.

 Men jag har min glädje i att hålla mig intill Gud;  jag söker min tillflykt hos Herren, HERREN,  för att kunna förtälja alla dina gärningar.

De én? Isten közelsége oly igen jó nékem. Az Úr Istenben vetem reménységemet, hogy hirdessem minden te cselekedetedet.