Proverbs 16

Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.
All’uomo, i disegni del cuore; ma la risposta della lingua vien dall’Eterno.
Minden útai tiszták az embernek a maga szemei előtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!
Tutte le vie dell’uomo a lui sembran pure, ma l’Eterno pesa gli spiriti.
Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.
Rimetti le cose tue nell’Eterno, e i tuoi disegni avran buona riuscita.
Mindent teremtett az Úr az ő maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.
L’Eterno ha fatto ogni cosa per uno scopo; anche l’empio, per il dì della sventura.
Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.
Chi è altero d’animo è in abominio all’Eterno; certo è che non rimarrà impunito.
Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bűn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.
Con la bontà e con la fedeltà l’iniquità si espia, e col timor dell’Eterno si evita il male.
Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.
Quando l’Eterno gradisce le vie d’un uomo, riconcilia con lui anche i nemici.
Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.
Meglio poco con giustizia, che grandi entrate senza equità.
Az embernek elméje gondolja meg az ő útát; de az Úr igazgatja annak járását.
Il cuor dell’uomo medita la sua via, ma l’Eterno dirige i suoi passi.
Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az ő szája.
Sulle labbra del re sta una sentenza divina; quando pronunzia il giudizio la sua bocca non erra.
Az Úré az igaz mérték és mérőserpenyő, az ő műve minden mérőkő.
La stadera e le bilance giuste appartengono all’Eterno, tutti i pesi del sacchetto son opera sua.
Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erősíttetik meg a királyiszék.
I re hanno orrore di fare il male, perché il trono è reso stabile con la giustizia.
Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti *a király.*
Le labbra giuste sono gradite ai re; essi amano chi parla rettamente.
A királynak felgerjedt haragja *olyan, mint* a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.
Ira del re vuol dire messaggeri di morte, ma l’uomo savio la placherà.
A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi eső fellege.
La serenità del volto del re dà la vita, e il suo favore è come nube di pioggia primaverile.
Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!
L’acquisto della sapienza oh quanto è migliore di quello dell’oro, e l’acquisto dell’intelligenza preferibile a quel dell’argento!
Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megőrzi az ő útát.
La strada maestra dell’uomo retto è evitare il male; chi bada alla sua via preserva l’anima sua.
A megromlás előtt kevélység *jár,* és az eset előtt felfuvalkodottság.
La superbia precede la rovina, e l’alterezza dello spirito precede la caduta.
Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.
Meglio esser umile di spirito coi miseri, che spartir la preda coi superbi.
A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!
Chi presta attenzione alla Parola se ne troverà bene, e beato colui che confida nell’Eterno!
A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.
Il savio di cuore è chiamato intelligente, e la dolcezza delle labbra aumenta il sapere.
Életnek kútfeje az értelem *annak,* a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.
Il senno, per chi lo possiede, è fonte di vita, ma la stoltezza è il castigo degli stolti.
A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt.
Il cuore del savio gli rende assennata la bocca, e aumenta il sapere sulle sue labbra.
Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.
Le parole soavi sono un favo di miele: dolcezza all’anima, salute al corpo.
Van oly út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége a halálnak úta.
V’è tal via che all’uomo par diritta, ma finisce col menare alla morte.
A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az ő szája kényszeríti őt.
La fame del lavoratore lavora per lui, perché la sua bocca lo stimola.
A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az ő ajkain mintegy égő tűz van;
L’uomo cattivo va scavando ad altri del male, sulle sue labbra c’è come un fuoco divorante.
A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.
L’uomo perverso semina contese, e il maldicente disunisce gli amici migliori.
Az erőszakos ember elhiteti az ő felebarátját, és nem jó úton viszi őt.
L’uomo violento trascina il compagno, e lo mena per una via non buona.
A ki behúnyja szemeit, *azért teszi,* hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, *már* véghez vitte a gonoszságot.
Chi chiude gli occhi per macchinar cose perverse, chi si morde le labbra, ha già compiuto il male.
Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.
I capelli bianchi sono una corona d’onore; la si trova sulla via della giustizia.
Jobb a hosszútűrő az erősnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.
Chi è lento all’ira val più del prode guerriero; chi padroneggia sé stesso val più di chi espugna città.
Az *ember* kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.
Si gettan le sorti nel grembo, ma ogni decisione vien dall’Eterno.