Proverbs 6

Fiam! ha kezes lettél a te barátodért, *és* kezedet adván, kötelezted magadat másért:
Poikani, jos sinää takaat lähimmäises, niin sinä olet kiinnittänyt kätes muukalaiseen.
Szádnak beszédei által estél tőrbe, megfogattattál a te szádnak beszédivel.
Sinun sanoissas olet sinä paulaan istunut: sinä olet saavutettu puheissas.
Ezt míveld azért fiam, és mentsd ki magadat, mert a te felebarátodnak kezébe jutottál; eredj, alázd meg magadat, és kényszerítsd felebarátodat.
ee siis, poikani, näin: pelasta itses: sillä olet tullut lähimmäises käsiin: joudu, nöyryytä itses ja vaadi lähimmäistäs.
Még álmot se engedj szemeidnek, se szunnyadást szemöldökidnek,
Älä anna silmilles unta, eikä silmälautas torkkua.
Szabadítsd ki magadat, mint a zerge a *vadász* kezéből, és mint a madár a madarásznak kezéből.
Kirvoita itses niinkuin metsävuohi pois käsistä, niinkuin lintu pyytäjänsä käsistä.
Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő útait, és légy bölcs!
Mene laiska myyriäisen tykö, katso hänen menoansa ja opi.
A kinek nincs vezére, igazgatója, vagy ura,
Vaikka ei hänelläyhtään hallitsiaa, teettäjää ja isäntää ole,
Nyárban szerzi meg az ő kenyerét, aratáskor gyűjti eledelét.
Kuitenkin valmistaa hän elatuksensa suvella, ja koo ruokansa eloaikana.
Oh te rest, meddig fekszel? mikor kelsz fel a te álmodból?
Kuinka kauan sinä laiska makaat? koskas nouset unesta?
Még egy kis álom, még egy kis szunnyadás, még egy kis kéz-összefonás, hogy pihenjek;
Makaa vielä vähä, ota vielä unta päähäs; laske kätes vähä yhteen, ettäs vielä levätä voisit;
Így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szűkölködésed, mint a paizsos férfiú!
Niin köyhyys äkisti tulee päälles niinkuin matkamies, ja vaivaisuus niinkuin varustettu mies.
Haszontalan ember, hamis férfiú, a ki álnok szájjal jár,
Jumalatoin ihminen, vahingollinen mies, kävelee suunsa vääryydellä,
A ki hunyorgat szemeivel; lábaival is szól, és ujjaival jelt ád.
Iskee silmää, nyhtää jalvoillansa, kokottelee sormillansa.
Álnokság van az ő szívében, gonoszt forral minden időben, háborúságot indít.
Vääryys on hänen sydämessänsä, ja aikoo pahaa: hän saattaa riidat matkaan.
Annakokáért hirtelen eljő az ő nyomorúsága, gyorsan megrontatik, s nem lesz gyógyulása.
Sentähden tulee pikaisesti hänen kadotuksensa, ja hän äkisti muserretaan rikki, niin ettei hänellä yhtään parannusta ole.
E hat dolgot gyűlöli az Úr, és hét dolog útálat az ő lelkének:
Kuusi on, joita Herra vihaa, ja seitsemää kauhistuu hänen sielunsa:
A kevély szemek, a hazug nyelv, és az ártatlan vért ontó kezek,
Ylpiät silmät, petollinen kieli, kädet, jotka vuodattavat viatonta verta;
Az álnok gondolatokat forraló elme, a gonoszra sietséggel futó lábak,
Sydän, joka vahingollisia ajattelee, jalat, jotka ovat nopsat pahuuteen juoksemaan;
A hazugságlehelő hamis tanú, és a ki szerez háborúságokat az atyafiak között!
Väärä todistaja, joka valheita tuottaa, ja se, joka saattaa riidan veljesten välille.
Őrizd meg, fiam, atyád parancsolatját, és anyád tanítását el ne hagyd.
Poikani, pidä isäs käskyt, ja älä hylkää äitis lakia.
Kösd azokat szívedre mindenkor, fűzd a nyakadba.
Sido ne alati yhteen sydämes päälle, ja ripusta ne kaulaas.
Valahová mégysz, vezérel téged, mikor aluszol, őriz téged, mikor felserkensz, beszélget te veled.
Koskas vaellat, niin ne johdattavat sinua; koskas lepäät, niin he varjelevat sinua; koskas heräät, niin he puhuttelevat sinua.
Mert szövétnek a parancsolat, és a tudomány világosság, és életnek úta a tanító-feddések.
Sillä käsky on niinkuin kynttilä, ja laki niinkuin valkeus, ja opin kuritus elämän tie,
Hogy a gonosz asszonytól téged megőrizzenek, az idegen asszony nyelvének hizelkedésétől.
Ettäs varjeltaisiin pahasta vaimosta, ja muukalaisen makiasta kielestä.
Ne kivánd az ő szépségét szivedben, és meg ne fogjon téged szemöldökeivel;
Älä himoitse sydämessäs hänen kauneuttansa, ettes vieteltäisi hänen silmäinsä kiillosta.
Mert a parázna asszony miatt *jut az ember* egy darab kenyérre, és *más* férfi felesége drága életet vadász!
Sillä portto saattaa leivältä pois; mutta aviovaimo saattaa kauniin elämän.
Vehet-é valaki tüzet az ő kebelébe, hogy ruhái meg ne égnének?
Taitaako joku kätkeä tulen poveensa, ettei hänen vaattensa pala?
Vagy járhat-é valaki elevenszénen, hogy lábai meg ne égnének?
Eli taitaako joku hiilten päällä kävellä, ettei hän jalkojansa polta?
Így van, valaki bemegy felebarátjának feleségéhez, nem marad büntetlen, valaki illeti azt!
Niin sille tapahtuu, joka lähimmäisensä vaimoa lähentelee; ei se pääse rankaisematta, joka häneen ryhtyy.
Nem útálják meg a lopót, ha lop az ő kivánságának betöltésére, mikor éhezik;
Ei se ole varkaalle niin suuri häpiä, jos hän varastaa henkensä piteeksi, koska nälkä on:
És ha rajta kapatik, hétannyit kell adnia, az ő házának minden marháját érette adhatja;
Jos hän käsitetään, antaa hän sen seitsemänkertaisesti jälleen, ja kaiken huoneensa saadun;
A ki pedig asszonynyal paráználkodik, bolond; a ki magát el akarja veszteni, az cselekszi ezt!
Mutta joka vaimon janssa huoruuteen lankee, se on tyhmä, ja joka sielunsa kadottaa tahtoo, se niin tekee.
Vereséget és gyalázatot nyer, és az ő gyalázatja el nem töröltetik.
Rangaistus ja häpiä tulee hänen päällensä, ja hänen häväistyksensä ei pyyhitä pois.
Mert a féltékenység a férfiú haragja, és nem cselekszik kegyelmességgel a bosszúállásnak napján.
Sillä miehen vihalla on kiivaus: ei hän säästä häntä koston päivänä:
Nem gondol semmi váltsággal, nem nyugszik meg rajta, még ha nagy sok ajándékot adsz is néki.
Ei hän lukua pidä sovittajasta, eikä ota lahjoja, vaikka paljon antaisit.