Proverbs 16

Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.
Ihminen aikoo sydämessänsä; vaan Herralta tulee kielen vastaus.
Minden útai tiszták az embernek a maga szemei előtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!
Jokaisen mielestä on hänen tiensä puhdas; mutta Herra tutkistelee sydämet.
Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.
Anna Herran haltuun sinun työs, niin sinun aivoitukses menestyy.
Mindent teremtett az Úr az ő maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.
Herra tekee kaikki itse tähtensä, niin myös jumalattoman pahaksi päiväksi.
Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.
Jokainen ylpiä on Herralle kauhistus, ja ei pääse rankaisematta, ehkä he kaikki yhtä pitäisivät.
Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bűn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.
Laupiuden ja totuuden kautta pahateko sovitetaan, ja Herran pelvolla paha vältetään.
Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.
Jos jonkun tiet ovat Herralle kelvolliset, niin hän myös kääntää hänen vihamiehensä rauhaan.
Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.
Parempi on vähä vanhurskaudessa, kuin suuri saalis vääryydessä.
Az embernek elméje gondolja meg az ő útát; de az Úr igazgatja annak járását.
Ihmisen sydän aikoo tiensä; vaan Herra johdattaa hänen käymisensä.
Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az ő szája.
Ennustus on kuninkaan huulissa: ei hänen suunsa puhu tuomiossa väärin.
Az Úré az igaz mérték és mérőserpenyő, az ő műve minden mérőkő.
Oikia puntari ja vaaka on Herralta, ja kaikki painokivet kukkarossa ovat hänen tekoansa.
Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erősíttetik meg a királyiszék.
Kuninkaan edessä on kauhistus väärin tehdä; sillä vanhurskaudella istuin vahvistetaan.
Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti *a király.*
Oikia neuvo on kuninkaalle otollinen; ja joka oikein puhuu, häntä rakastetaan.
A királynak felgerjedt haragja *olyan, mint* a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.
Kuninkaan viha on kuoleman sanansaattaja; ja viisas mies lepyttää hänen.
A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi eső fellege.
Kuin kuninkaan kasvo on leppyinen, siinä on elämä, ja hänen armonsa on niinkuin hiljainen sade.
Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!
Ota viisautta tykös, sillä se on parempi kultaa: ja saada ymmärrystä on kalliimpi hopiaa.
Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megőrzi az ő útát.
Siviän tiet välttävät pahaa, ja joka sielunsa varjelee, se tiestänsä ottaa vaarin.
A megromlás előtt kevélység *jár,* és az eset előtt felfuvalkodottság.
Joka alennetaan, se ensisti tulee ylpiäksi; ja ylpeys on aina lankeemuksen edellä.
Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.
Parempi on nöyränä olla siveiden kanssa, kuin jakaa suurta saalista ylpeiden kanssa.
A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!
Joka jonkun asian viisaasti alkaa, hän löytää onnen; ja se on autuas, joka luottaa Herraan.
A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.
Toimellinen mies ylistetään viisautensa tähden; ja suloinen puhe lisää oppia.
Életnek kútfeje az értelem *annak,* a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.
Viisaus on elämän lähde hänelle, joka sen saanut on, vaan tyhmäin oppi on hulluus.
A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt.
Viisas sydän puhuu toimellisesti, ja hänen huulensa opettavat hyvin.
Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.
Suloiset sanat ovat mesileipää; ne lohduttavat sielua, ja virvoittavat luut.
Van oly út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége a halálnak úta.
Monella on tie mielestänsä oikia, vaan se johdattaa viimein kuolemaan.
A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az ő szája kényszeríti őt.
Moni tulee suureen vahinkoon oman suunsa kautta.
A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az ő ajkain mintegy égő tűz van;
Jumalatoin ihminen kaivaa onnettomuutta, ja hänen suussansa palaa niinkuin tuli.
A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.
Väärä ihminen saattaa riidan, ja panettelia tekee ruhtinaat eripuraisiksi.
Az erőszakos ember elhiteti az ő felebarátját, és nem jó úton viszi őt.
Viekas ihminen houkuttelee lähimmäistänsä, ja johdattaa hänen pahalle tielle.
A ki behúnyja szemeit, *azért teszi,* hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, *már* véghez vitte a gonoszságot.
Joka silmää iskee, ei se hyvää ajattele, ja joka huuliansa pureskelee, se pahaa matkaan saattaa.
Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.
Harmaat hiukset ovat kunnian kruunu, joka löydetään vanhurskauden tiellä.
Jobb a hosszútűrő az erősnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.
Kärsivällinen on parempi kuin väkevä; ja joka hillitsee mielensä, on parempi, kuin se joka kaupungin voittaa.
Az *ember* kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.
Arpa heitetään syliin, vaan Herralta tulee kaikki sen meno.