Psalms 107

 Tacken HERREN, ty han är god,  ty hans nåd varar evinnerligen.
Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme.
 Så säge HERRENS förlossade,  de som han har förlossat ur nöden,
*Ezt* mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből;
 de som han har församlat ifrån länderna,  från öster och från väster,  från norr och från havssidan.
És a kiket összegyűjtött a *különböző* földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől.
 De irrade omkring i öknen på öde stigar,  de funno ingen stad där de kunde bo;
Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.
 de hungrade och törstade,  deras själ försmäktade i dem.
Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.
 Men de ropade till HERREN i sin nöd,  och han räddade dem ur deras trångmål.
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket.
 Och han ledde dem på en rätt väg,  så att de kommo till en stad där de kunde bo.
És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.
 De må tacka HERREN för hans nåd  och för hans under med människors barn,
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember*ek* fiai iránt való csodadolgaiért,
 att han mättade den försmäktande själen  och uppfyllde den hungrande själen med sitt goda.
Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!
 De sutto i mörker och dödsskugga,  fångna i elände och järnbojor,
A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;
 därför att de hade varit gensträviga mot Guds ord  och hade föraktat den Högstes råd.
Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;
 Han kuvade deras hjärtan med olycka;  de kommo på fall och hade ingen hjälpare.
Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.
 Men de ropade till HERREN i sin nöd,  och han frälste dem ur deras trångmål;
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket.
 han förde dem ut ur mörkret och dödsskuggan,  och deras bojor slet han sönder.
Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.
 De må tacka HERREN för hans nåd  och för hans under med människors barn,
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember*ek* fiai iránt való csodadolgaiért,
 att han krossade kopparportarna  och bröt sönder järnbommarna.
Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!
 De voro oförnuftiga, ty de vandrade i överträdelse,  och blevo nu plågade för sina missgärningars skull;
A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak.
 deras själ vämjdes vid all mat,  och de voro nära dödens portar.
Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének.
 Men de ropade till HERREN i sin nöd,  och han frälste dem ur deras trångmål.
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket.
 Han sände sitt ord och botade dem  och räddade dem från graven.
Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből.
 De må tacka HERREN för hans nåd  och för hans under med människors barn;
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember*ek* fiai iránt való csodadolgaiért,
 de må offra lovets offer  och förtälja hans verk med jubel.
És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel!
 De foro på havet med skepp  och drevo sin handel på stora vatten;
A kik hajókon tengerre szállnak, *és* a nagy vizeken kalmárkodnak,
 där fingo de se HERRENS gärningar  och hans under på havsdjupet.
Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.
 Med sitt ord uppväckte han stormvinden,  så att den hävde upp dess böljor.
Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.
 De foro upp mot himmelen, ned i djupen;  deras själ upplöstes av ångest.
Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.
 De raglade och stapplade såsom druckna,  och all deras vishet blev till intet.
Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.
 Men de ropade till HERREN i sin nöd,  och han förde dem ut ur deras trångmål.
De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket.
 Han förbytte stormen i lugn,  så att böljorna omkring dem tystnade.
Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.
 Och de blevo glada att det vart stilla,  och han förde dem till den hamn dit de ville.
És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára.
 De må tacka HERREN för hans nåd  och för hans under med människors barn;
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember*ek* fiai iránt való csodadolgaiért!
 de må upphöja honom i folkets församling  och lova honom där de äldste sitta.
És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!
 Han gjorde strömmar till öken,  källsprång till torr mark,
Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;
 bördigt land till salthed,  för dess inbyggares ondskas skull.
Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.
 Han gjorde öknen till en vattenrik sjö  och torrt land till källsprång.
Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.
 Och han lät de hungrande bo där,  och de byggde en stad där de kunde bo.
És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek.
 De besådde åkrar och planterade vingårdar,  som gåvo dem sin frukt i avkastning.
És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.
 Han välsignade dem, och de förökades storligen,  och deras boskapshjordar lät han icke förminskas.
És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.
 Väl blevo de sedan ringa och nedböjda,  i det olycka och bedrövelse tryckte dem,
De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt.
 men han som utgjuter förakt över furstar  och låter dem irra omkring i väglösa ödemarker,
Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben.
 han upphöjde då den fattige ur eländet  och lät släkterna växa till såsom fårhjordar.
De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.
 De redliga se det och glädja sig,  och all orättfärdighet måste tillsluta sin mun.
Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját.
 Den som är vis, han akte härpå  och besinne HERRENS nådegärningar.
A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!