Psalms 107

Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme.

ALABAD á JEHOVÁ, porque es bueno; Porque para siempre es su misericordia.

*Ezt* mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből;

Digan lo los redimidos de JEHOVÁ, Los que ha redimido del poder del enemigo,

És a kiket összegyűjtött a *különböző* földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől.

Y los ha congregado de las tierras, Del oriente y del occidente, Del aquilón y de la mar.

Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.

Anduvieron perdidos por el desierto, por la soledad sin camino, No hallando ciudad de población.

Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.

Hambrientos y sedientos, Su alma desfallecía en ellos.

De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket.

Habiendo empero clamado á JEHOVÁ en su angustia, Librólos de sus aflicciones:

És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.

Y dirigiólos por camino derecho, Para que viniesen á ciudad de población.

Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember*ek* fiai iránt való csodadolgaiért,

Alaben la misericordia de JEHOVÁ, Y sus maravillas para con los hijos de los hombres.

Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!

Porque sació al alma menesterosa, Y llenó de bien al alma hambrienta.

A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;

Los que moraban en tinieblas y sombra de muerte, Aprisionados en aflicción y en hierros;

Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;

Por cuanto fueron rebeldes á las palabras de JEHOVÁ, Y aborrecieron el consejo del Altísimo.

Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.

Por lo que quebrantó él con trabajo sus corazones, Cayeron y no hubo quien los ayudase;

De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket.

Luego que clamaron á JEHOVÁ en su angustia, Librólos de sus aflicciones.

Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.

Sacólos de las tinieblas y de la sombra de muerte, Y rompió sus prisiones.

Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember*ek* fiai iránt való csodadolgaiért,

Alaben la misericordia de JEHOVÁ, Y sus maravillas para con los hijos de los hombres.

Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!

Porque quebrantó las puertas de bronce, Y desmenuzó los cerrojos de hierro.

A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak.

Los insensatos, á causa del camino de su rebelión Y á causa de sus maldades, fueron afligidos.

Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének.

Su alma abominó toda vianda, Y llegaron hasta las puertas de la muerte.

De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket.

Mas clamaron á JEHOVÁ en su angustia, Y salvólos de sus aflicciones.

Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből.

Envió su palabra, y curólos, Y librólos de su ruina.

Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember*ek* fiai iránt való csodadolgaiért,

Alaben la misericordia de JEHOVÁ, Y sus maravillas para con los hijos de los hombres:

És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel!

Y sacrifiquen sacrificios de alabanza, Y publiquen sus obras con júbilo.

A kik hajókon tengerre szállnak, *és* a nagy vizeken kalmárkodnak,

Los que descienden á la mar en navíos, Y hacen negocio en las muchas aguas,

Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.

Ellos han visto las obras de JEHOVÁ, Y sus maravillas en el profundo.

Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.

Él dijo , é hizo saltar el viento de la tempestad, Que levanta sus ondas.

Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.

Suben á los cielos, descienden á los abismos: Sus almas se derriten con el mal.

Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.

Tiemblan, y titubean como borrachos, Y toda su ciencia es perdida.

De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket.

Claman empero á JEHOVÁ en su angustia, Y líbralos de sus aflicciones.

Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.

Hace parar la tempestad en sosiego, Y se apaciguan sus ondas.

És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára.

Alégranse luego porque se reposaron; Y él los guía al puerto que deseaban.

Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember*ek* fiai iránt való csodadolgaiért!

Alaben la misericordia de JEHOVÁ, Y sus maravillas para con los hijos de los hombres.

És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!

Y ensálcenlo en la congregación del pueblo; Y en consistorio de ancianos lo alaben.

Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;

Él vuelve los ríos en desierto, Y los manantiales de las aguas en secadales;

Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.

La tierra fructífera en salados, Por la maldad de los que la habitan.

Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.

Vuelve el desierto en estanques de aguas, Y la tierra seca en manantiales.

És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek.

Y allí aposenta á los hambrientos, Y disponen ciudad para habitación;

És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.

Y siembran campos, y plantan viñas, Y rinden crecido fruto.

És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.

Y los bendice, y se multiplican en gran manera; Y no disminuye sus bestias.

De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt.

Y luego son menoscabados y abatidos Á causa de tiranía, de males y congojas.

Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben.

Él derrama menosprecio sobre los príncipes, Y les hace andar errados, vagabundos, sin camino:

De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.

Y levanta al pobre de la miseria, Y hace multiplicar las familias como rebaños de ovejas.

Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját.

Vean los rectos, y alégrense; Y toda maldad cierre su boca.

A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!

¿Quién es sabio y guardará estas cosas, Y entenderá las misericordias de JEHOVÁ?