Psalms 107

Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme.

Looft den HEERE, want Hij is goed; want Zijn goedertierenheid is in der eeuwigheid.

*Ezt* mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből;

Dat zulks de bevrijden des HEEREN zeggen, die Hij van de hand der wederpartijders bevrijd heeft.

És a kiket összegyűjtött a *különböző* földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől.

En Hij die uit de landen verzameld heeft, van het oosten en van het westen, van het noorden en van de zee.

Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.

Die in de woestijn dwaalden, in een weg der wildernis, die geen stad ter woning vonden;

Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.

Zij waren hongerig, ook dorstig; hun ziel was in hen overstelpt.

De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket.

Doch roepende tot den HEERE in de benauwdheid, die zij hadden, heeft Hij hen gered uit hun angsten;

És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.

En Hij leidde hen op een rechten weg, om te gaan tot een stad ter woning.

Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember*ek* fiai iránt való csodadolgaiért,

Laat hen voor den HEERE Zijn goedertierenheid loven, en Zijn wonderwerken voor de kinderen der mensen;

Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!

Want Hij heeft de dorstige ziel verzadigd, en de hongerige ziel met goed vervuld;

A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;

Die in duisternis en de schaduw des doods zaten, gebonden met verdrukking en ijzer;

Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;

Omdat zij wederspannig waren geweest tegen Gods geboden, en den raad des Allerhoogsten onwaardiglijk verworpen hadden.

Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.

Waarom Hij hun het hart door zwarigheid vernederd heeft; zij zijn gestruikeld, en er was geen helper.

De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket.

Doch roepende tot den HEERE in de benauwdheid, die zij hadden, verloste Hij hen uit hun angsten.

Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.

Hij voerde hen uit de duisternis en de schaduw des doods, en Hij brak hun banden.

Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember*ek* fiai iránt való csodadolgaiért,

Laat hen voor den HEERE Zijn goedertierenheid loven, en Zijn wonderwerken voor de kinderen der mensen;

Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!

Want Hij heeft de koperen deuren gebroken, en de ijzeren grendelen in stukken gehouwen.

A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak.

De zotten worden om den weg hunner overtreding, en om hun ongerechtigheden geplaagd;

Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének.

Hun ziel gruwelde van alle spijze, en zij waren tot aan de poorten des doods gekomen.

De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket.

Doch roepende tot den HEERE in de benauwdheid, die zij hadden, verloste Hij hen uit hun angsten.

Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből.

Hij zond Zijn woord uit, en heelde hen, en rukte hen uit hun kuilen.

Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember*ek* fiai iránt való csodadolgaiért,

Laat hen voor den HEERE Zijn goedertierenheid loven, en Zijn wonderwerken voor de kinderen der mensen.

És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel!

En dat zij lofofferen offeren, en met gejuich Zijn werken vertellen.

A kik hajókon tengerre szállnak, *és* a nagy vizeken kalmárkodnak,

Die met schepen ter zee afvaren, handel doende op grote wateren;

Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.

Die zien de werken des HEEREN, en Zijn wonderwerken in de diepte.

Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.

Als Hij spreekt, zo doet Hij een stormwind opstaan, die haar golven omhoog verheft.

Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.

Zij rijzen op naar den hemel; zij dalen neder tot in de afgronden; hun ziel versmelt van angst.

Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.

Zij dansen en waggelen als een dronken man, en al hun wijsheid wordt verslonden.

De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket.

Doch roepende tot den HEERE in de benauwdheid, die zij hadden, zo voerde Hij hen uit hun angsten.

Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.

Hij doet den storm stilstaan, zodat hun golven stilzwijgen.

És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára.

Dan zijn zij verblijd, omdat zij gestild zijn, en dat Hij hen tot de haven hunner begeerte geleid heeft.

Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember*ek* fiai iránt való csodadolgaiért!

Laat hen voor den HEERE Zijn goedertierenheid loven, en Zijn wonderwerken voor de kinderen der mensen;

És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!

En Hem verhogen in de gemeente des volks, en in het gestoelte der oudsten Hem roemen.

Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;

Hij stelt de rivieren tot een woestijn, en watertochten tot dorstig land.

Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.

Het vruchtbaar land tot zouten grond, om de boosheid dergenen, die daarin wonen.

Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.

Hij stelt de woestijn tot een waterpoel, en het dorre land tot watertochten.

És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek.

En Hij doet de hongerigen aldaar wonen, en zij stichten een stad ter woning;

És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.

En bezaaien akkers, en planten wijngaarden, die inkomende vrucht voortbrengen.

És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.

En Hij zegent hen, zodat zij zeer vermenigvuldigen, en hun vee vermindert Hij niet.

De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt.

Daarna verminderen zij, en komen ten onder, door verdrukking, kwaad en droefenis.

Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben.

Hij stort verachting uit over de prinsen, en doet hen dwalen in het woeste, waar geen weg is.

De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.

Maar Hij brengt den nooddruftige uit de verdrukking in een hoog vertrek, en maakt de huisgezinnen als kudden.

Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját.

De oprechten zien het, en zijn verblijd, maar alle ongerechtigheid stopt haar mond.

A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!

Wie is wijs? Die neme deze dingen waar; en dat zij verstandelijk letten op de goedertierenheden des HEEREN.