Psalms 107

Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme.

Hvalite Jahvu jer je dobar, jer je dovijeka ljubav njegova!

*Ezt* mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből;

Tako nek' reknu svi otkupljenici koje Jahve otkupi iz ruke dušmanske

És a kiket összegyűjtött a *különböző* földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől.

i koje skupi iz svih zemalja, s istoka i sa zapada, sa sjevera i s juga.

Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.

Lutahu pustinjom, u samoći pustoj, puta ne nalazeć' do naseljena grada.

Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.

Gladni su bili, žeđu izmoreni, duša je klonula u njima.

De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket.

Tada zavapiše Jahvi u svojoj tjeskobi, i on ih istrže iz svih nevolja.

És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.

Pravim ih putem pÓovede da stignu ka gradu naseljenu.

Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember*ek* fiai iránt való csodadolgaiért,

Neka hvale Jahvu za dobrotu njegovu, za čudesa njegova sinovima ljudskim!

Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!

Jer gladnu dušu on nasiti, dušu izgladnjelu on napuni dobrima.

A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;

U mraku sjeđahu i u tmini, sputani bijedom i gvožđima,

Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;

jer su prkosili besjedama Božjim i prezreli naum Svevišnjega.

Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.

Srce im stoga skrši patnjama: posrtahu, a ne bješe nikog da im pomogne.

De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket.

Tada zavapiše Jahvi u svojoj tjeskobi i on ih istrže iz svih nevolja.

Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.

Izvede ih iz tmina i mraka, raskide okove njihove.

Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember*ek* fiai iránt való csodadolgaiért,

Neka hvale Jahvu za dobrotu njegovu, za čudesa njegova sinovima ljudskim!

Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!

Jer razbi vrata mjedena i gvozdene polomi zasune.

A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak.

Zbog svojih bezakonja bolovahu oni, ispaštajuć' svoje opačine:

Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének.

svako se jelo gadilo duši njihovoj, do vrata smrti oni dođoše.

De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket.

Tada zavapiše Jahvi u svojoj tjeskobi i on ih istrže iz svih nevolja.

Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből.

Riječ svoju posla da ih ozdravi i život im spasi od jame grobne.

Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember*ek* fiai iránt való csodadolgaiért,

Neka hvale Jahvu za dobrotu njegovu, za čudesa njegova sinovima ljudskim!

És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel!

Nek' prinose žrtve zahvalnice i kličući nek' djela njegova kazuju!

A kik hajókon tengerre szállnak, *és* a nagy vizeken kalmárkodnak,

Oni koji lađama zaploviše morem da po vodama silnim trguju:

Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.

oni vidješe djela Jahvina, čudesa njegova na pučini.

Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.

On reče i olujni se vjetar uzvitla što u visinu diže valove mora.

Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.

Do neba se dizahu, u bezdan se spuštahu, u nevolji duša im ginula.

Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.

Teturahu i posrtahu kao pijani, sva ih je mudrost izdala.

De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket.

Tada zavapiše Jahvi u svojoj tjeskobi i on ih istrže iz svih nevolja.

Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.

Smiri oluju u tih povjetarac, valovi morski umukoše.

És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára.

Obradovaše se tišini, u željenu luku on ih povede.

Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember*ek* fiai iránt való csodadolgaiért!

Neka hvale Jahvu za dobrotu njegovu, za čudesa njegova sinovima ljudskim!

És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!

Neka ga uzvisuju u narodnom zboru, neka ga hvale u vijeću staraca!

Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;

On pretvori rijeke u pustinju, a izvore vodene u žednu zemlju;

Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.

plodonosnu zemlju u slanu pustaru zbog zloće žitelja njezinih.

Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.

On obrati pustinju u jezero, a zemlju suhu u vodene izvore

És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek.

i naseli ondje izgladnjele te podigoše grad gdje će živjeti.

És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.

Zasijaše njive, posadiše vinograde što im doniješe obilnu ljetinu.

És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.

I on ih blagoslovi te se namnožiše silno i stada im se ne smanjiše.

De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt.

Prorijeđeni bjehu i prezreni pod teretom patnja i nevolja.

Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben.

Onaj što izlijeva prezir na knezove pusti ih da po bespuću pustom lutaju.

De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.

Iz nevolje pÓodiže ubogog i obitelji k'o stada ÓumnožÄi.

Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját.

Videć' to, čestiti neka se raduju, a zloća neka sebi usta začepi!

A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!

Tko je mudar nek' o svemu tom razmišlja i nek' uvidi dobrotu Jahvinu!