Psalms 73

Ψαλμος του Ασαφ. Αγαθος τωοντι ειναι ο Θεος εις τον Ισραηλ, εις τους καθαρους την καρδιαν.

Aszáf zsoltára. Bizony jó Izráelhez az Isten, azokhoz, a kik tiszta szívűek.

Εμου δε, οι ποδες μου σχεδον εκλονισθησαν παρ ολιγον ωλισθησαν τα βηματα μου.

De én?! Már-már meghanyatlottak lábaim; és kis híjja, hogy lépteim el nem iszamodtak.

Διοτι εζηλευσα τους μωρους, βλεπων την ευτυχιαν των ασεβων.

Mert irígykedtem a kevélyekre, látván a gonoszok jó szerencséjét.

Επειδη δεν ειναι λυπαι εις τον θανατον αυτων, αλλ η δυναμις αυτων ειναι στερεα.

Mert halálukig nincsenek kínjaik, és az ő erejök állandó.

Δεν ειναι εν κοποις, ως οι αλλοι ανθρωποι ουδε μαστιγονονται μετα των λοιπων ανθρωπων.

A halandók nyomorúságában nincs részök, és az emberekkel nem ostoroztatnak.

δια τουτο περικυκλονει αυτους η υπερηφανια ως περιδεραιον η αδικια σκεπαζει αυτους ως ιματιον.

Ezért nyakuknak ékessége kevélység, ruha gyanánt erőszak borítja őket.

Οι οφθαλμοι αυτων εξεχουσιν εκ του παχους εξεπερασαν τας επιθυμιας της καρδιας αυτων.

A kövérség miatt kinn ülnek az ő szemeik, elméjök gondolatjai csaponganak.

Εμπαιζουσι και λαλουσιν εν πονηρια καταδυναστειαν λαλουσιν υπερηφανως.

Gúnyolódnak és gonoszságot szólnak; elnyomásról beszélnek fennhéjázással.

Θετουσιν εις τον ουρανον το στομα αυτων, και η γλωσσα αυτων διατρεχει την γην.

Az égre tátogatják szájokat, és nyelvök eljárja a földet.

Δια τουτο θελει στραφη ενταυθα ο λαος αυτου και υδατα ποτηριου πληρους εκθλιβονται δι αυτους.

Azért fordul az ő népe ide, hogy tele *pohár* vizet szürcsölnek;

Και λεγουσι, Πως γνωριζει ταυτα ο Θεος; και υπαρχει γνωσις εν τω Υψιστω;

És mondják: Mint tudhatná ezt az Isten, s van-é a Magasságosban értelem?

Ιδου, ουτοι ειναι ασεβεις και ευτυχουσι διαπαντος αυξανουσι τα πλουτη αυτων.

Ímé, ezek gonoszok, és örök biztonságban vagyont gyűjtenek!

Αρα, ματαιως εκαθαρισα την καρδιαν μου και ενιψα εν αθωοτητι τας χειρας μου.

Bizony hiába tartottam én tisztán szívemet, és mostam ártatlanságban kezeimet;

Διοτι εμαστιγωθην ολην την ημεραν και ετιμωρηθην πασαν αυγην.

Mert nyomorgattatom minden napon, és ostoroztatom minden reggel!

Αν ειπω, Θελω ομιλει ουτως ιδου, εξυβριζω εις την γενεαν των υιων σου.

Ha azt mondom: Ilyen módon szólok: Ímé, a te fiaid nemzedékét árulom el.

Και εστοχασθην να εννοησω τουτο, πλην μ εφανη δυσκολον

Gondolkodom, hogy ezt megérthessem; de nehéz dolog ez szemeimben.

εωσου εισελθων εις το αγιαστηριον του Θεου, ενοησα τα τελη αυτων.

Mígnem bemenék az Isten szent helyébe: megértém azoknak sorsát.

Συ βεβαιως εθεσας αυτους εις τοπους ολισθηρους ερριψας αυτους εις κρημνον.

Bizony síkos földön helyezted el őket; pusztaságokra vetetted ki őket.

Πως δια μιας κατηντησαν εις ερημωσιν Ηφανισθησαν, απωλεσθησαν υπο αιφνιδιου ολεθρου.

Mind elpusztulnak egy szempillantásban! Elvesznek, elenyésznek a rettegéstől.

Ως ονειρον εξεγειρομενου Κυριε, οταν εγερθης, θελεις αφανισει την εικονα αυτων.

Mint álmot, ha felserkenünk: te Uram, ha felserkensz, *úgy *veted meg képöket.

Ουτως εκαιετο η καρδια μου, και τα νεφρα μου εβασανιζοντο

Hogyha keseregne szívem, és háborognának veséim:

και εγω ημην ανοητος και δεν εγνωριζον κτηνος ημην ενωπιον σου.

Akkor balgatag és tudatlan volnék én, oktalan állat volnék te irántad.

Εγω ομως ειμαι παντοτε μετα σου συ με επιασας απο της δεξιας μου χειρος.

De én mindenkor veled vagyok, te fogod az én jobb kezemet.

Δια της συμβουλης σου θελεις με οδηγησει και μετα ταυτα θελεις με προσλαβει εν δοξη.

Tanácsoddal igazgatsz engem, és azután dicsőségbe fogadsz be engem.

Τινα αλλον εχω εν τω ουρανω; και επι της γης δεν θελω αλλον παρα σε.

Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm e földön!

Ητονησεν η σαρξ μου και η καρδια μου αλλ ο Θεος ειναι η δυναμις της καρδιας μου και η μερις μου εις τον αιωνα.

Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kősziklája és az én örökségem te vagy, oh Isten, mindörökké!

Διοτι, ιδου, οσοι απομακρυνονται απο σου, θελουσιν απολεσθη συ εξωλοθρευσας παντας τους εκκλινοντας απο σου.

Mert ímé, a kik eltávoznak tőled, elvesznek; mind kiirtod azokat, a kik elhajolnak tőled.

Αλλα δι εμε, το να προσκολλωμαι εις τον Θεον ειναι το αγαθον μου εθεσα την ελπιδα μου επι Κυριον τον Θεον, δια να κηρυττω παντα τα εργα σου.

De én? Isten közelsége oly igen jó nékem. Az Úr Istenben vetem reménységemet, hogy hirdessem minden te cselekedetedet.