Job 33

Ma pure, ascolta, o Giobbe, il mio dire, porgi orecchio a tutte le mie parole!

No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!

Ecco, apro la bocca, la lingua parla sotto il mio palato.

Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.

Nelle mie parole è la rettitudine del mio cuore; e le mie labbra diran sinceramente quello che so.

Igaz szívből *származnak* beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.

Lo spirito di Dio mi ha creato, e il soffio dell’Onnipotente mi dà la vita.

Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet.

Se puoi, rispondimi; prepara le tue ragioni, fatti avanti!

Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elő!

Ecco, io sono uguale a te davanti a Dio; anch’io, fui tratto dall’argilla.

Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is.

Spavento di me non potrà quindi sgomentarti, e il peso della mia autorità non ti potrà schiacciare.

Ímé, a tőlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.

Davanti a me tu dunque hai detto (e ho bene udito il suono delle tue parole):

Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját:

"Io sono puro, senza peccato; sono innocente, non c’è iniquità in me;

Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bűn nincsen bennem.

ma Dio trova contro me degli appigli ostili, mi tiene per suo nemico;

Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem!

mi mette i piedi nei ceppi, spia tutti i miei movimenti".

Békóba veti lábaimat, és őrzi minden ösvényemet.

E io ti rispondo: In questo non hai ragione; giacché Dio è più grande dell’uomo.

Ímé, ebben nincsen igazad - azt felelem néked - mert nagyobb az Isten az embernél!

Perché contendi con lui? poich’egli non rende conto d’alcuno dei suoi atti.

Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt?

Iddio parla, bensì, una volta ed anche due, ma l’uomo non ci bada;

Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!

parla per via di sogni, di visioni notturne, quando un sonno profondo cade sui mortali, quando sui loro letti essi giacciono assopiti;

Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek;

allora egli apre i loro orecchi e dà loro in segreto degli ammonimenti,

Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.

per distoglier l’uomo dal suo modo d’agire e tener lungi da lui la superbia;

Hogy eltérítse az embert a *rossz* cselekedettől, és elrejtse a kevélységet a férfi elől.

per salvargli l’anima dalla fossa, la vita dal dardo mortale.

Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át.

L’uomo è anche ammonito sul suo letto, dal dolore, dall’agitazione incessante delle sue ossa;

Fájdalommal is bünteti az ő ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával.

quand’egli ha in avversione il pane, e l’anima sua schifa i cibi più squisiti;

Úgy, hogy az ő ínye undorodik az ételtől, és lelke az ő kedves ételétől.

la carne gli si consuma, e sparisce, mentre le ossa, prima invisibili, gli escon fuori,

Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek.

l’anima sua si avvicina alla fossa, e la sua vita a quelli che dànno la morte.

És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz.

Ma se, presso a lui, v’è un angelo, un interprete, uno solo fra i mille, che mostri all’uomo il suo dovere,

Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét;

Iddio ha pietà di lui e dice: "Risparmialo, che non scenda nella fossa! Ho trovato il suo riscatto".

És *az Isten* könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!

Allora la sua carne divien fresca più di quella d’un bimbo; egli torna ai giorni della sua giovinezza;

Akkor teste fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait.

implora Dio, e Dio gli è propizio; gli dà di contemplare il suo volto con giubilo, e lo considera di nuovo come giusto.

Imádkozik Istenhez és ő kegyelmébe veszi, hogy az ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az ő igazságát.

Ed egli va cantando fra la gente e dice: "Avevo peccato, pervertito la giustizia, e non sono stato punito come meritavo.

Az emberek előtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem;

Iddio ha riscattato l’anima mia, onde non scendesse nella fossa e la mia vita si schiude alla luce!"

Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.

Ecco, tutto questo Iddio lo fa due, tre volte, all’uomo,

Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel,

per ritrarre l’anima di lui dalla fossa, perché su di lei splenda la luce della vita.

Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.

Sta’ attento, Giobbe, dammi ascolto; taci, ed io parlerò.

Figyelj Jób, *és* hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én!

Se hai qualcosa da dire, rispondimi, parla, ché io vorrei poterti dar ragione.

Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat.

Se no, tu dammi ascolto, taci, e t’insegnerò la saviezza".

Ha *pedig* nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!