Job 33

No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!

Ma pure, ascolta, o Giobbe, il mio dire, porgi orecchio a tutte le mie parole!

Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.

Ecco, apro la bocca, la lingua parla sotto il mio palato.

Igaz szívből *származnak* beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.

Nelle mie parole è la rettitudine del mio cuore; e le mie labbra diran sinceramente quello che so.

Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet.

Lo spirito di Dio mi ha creato, e il soffio dell’Onnipotente mi dà la vita.

Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elő!

Se puoi, rispondimi; prepara le tue ragioni, fatti avanti!

Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is.

Ecco, io sono uguale a te davanti a Dio; anch’io, fui tratto dall’argilla.

Ímé, a tőlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.

Spavento di me non potrà quindi sgomentarti, e il peso della mia autorità non ti potrà schiacciare.

Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját:

Davanti a me tu dunque hai detto (e ho bene udito il suono delle tue parole):

Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bűn nincsen bennem.

"Io sono puro, senza peccato; sono innocente, non c’è iniquità in me;

Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem!

ma Dio trova contro me degli appigli ostili, mi tiene per suo nemico;

Békóba veti lábaimat, és őrzi minden ösvényemet.

mi mette i piedi nei ceppi, spia tutti i miei movimenti".

Ímé, ebben nincsen igazad - azt felelem néked - mert nagyobb az Isten az embernél!

E io ti rispondo: In questo non hai ragione; giacché Dio è più grande dell’uomo.

Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt?

Perché contendi con lui? poich’egli non rende conto d’alcuno dei suoi atti.

Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!

Iddio parla, bensì, una volta ed anche due, ma l’uomo non ci bada;

Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek;

parla per via di sogni, di visioni notturne, quando un sonno profondo cade sui mortali, quando sui loro letti essi giacciono assopiti;

Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.

allora egli apre i loro orecchi e dà loro in segreto degli ammonimenti,

Hogy eltérítse az embert a *rossz* cselekedettől, és elrejtse a kevélységet a férfi elől.

per distoglier l’uomo dal suo modo d’agire e tener lungi da lui la superbia;

Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át.

per salvargli l’anima dalla fossa, la vita dal dardo mortale.

Fájdalommal is bünteti az ő ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával.

L’uomo è anche ammonito sul suo letto, dal dolore, dall’agitazione incessante delle sue ossa;

Úgy, hogy az ő ínye undorodik az ételtől, és lelke az ő kedves ételétől.

quand’egli ha in avversione il pane, e l’anima sua schifa i cibi più squisiti;

Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek.

la carne gli si consuma, e sparisce, mentre le ossa, prima invisibili, gli escon fuori,

És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz.

l’anima sua si avvicina alla fossa, e la sua vita a quelli che dànno la morte.

Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét;

Ma se, presso a lui, v’è un angelo, un interprete, uno solo fra i mille, che mostri all’uomo il suo dovere,

És *az Isten* könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!

Iddio ha pietà di lui e dice: "Risparmialo, che non scenda nella fossa! Ho trovato il suo riscatto".

Akkor teste fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait.

Allora la sua carne divien fresca più di quella d’un bimbo; egli torna ai giorni della sua giovinezza;

Imádkozik Istenhez és ő kegyelmébe veszi, hogy az ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az ő igazságát.

implora Dio, e Dio gli è propizio; gli dà di contemplare il suo volto con giubilo, e lo considera di nuovo come giusto.

Az emberek előtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem;

Ed egli va cantando fra la gente e dice: "Avevo peccato, pervertito la giustizia, e non sono stato punito come meritavo.

Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.

Iddio ha riscattato l’anima mia, onde non scendesse nella fossa e la mia vita si schiude alla luce!"

Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel,

Ecco, tutto questo Iddio lo fa due, tre volte, all’uomo,

Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.

per ritrarre l’anima di lui dalla fossa, perché su di lei splenda la luce della vita.

Figyelj Jób, *és* hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én!

Sta’ attento, Giobbe, dammi ascolto; taci, ed io parlerò.

Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat.

Se hai qualcosa da dire, rispondimi, parla, ché io vorrei poterti dar ragione.

Ha *pedig* nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!

Se no, tu dammi ascolto, taci, e t’insegnerò la saviezza".