Matthew 22

et respondens Iesus dixit iterum in parabolis eis dicens

És megszólalván Jézus, ismét példázatokban beszél vala nékik, mondván:

simile factum est regnum caelorum homini regi qui fecit nuptias filio suo

Hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, a ki az ő fiának menyegzőt szerze.

et misit servos suos vocare invitatos ad nuptias et nolebant venire

És elküldé szolgáit, hogy meghívják azokat, a kik a menyegzőre hivatalosak valának; de nem akarnak vala eljőni.

iterum misit alios servos dicens dicite invitatis ecce prandium meum paravi tauri mei et altilia occisa et omnia parata venite ad nuptias

Ismét külde más szolgákat, mondván: Mondjátok meg a hivatalosoknak: Ímé, ebédemet elkészítettem, tulkaim és hízlalt állataim levágva vannak, és kész minden; jertek el a menyegzőre.

illi autem neglexerunt et abierunt alius in villam suam alius vero ad negotiationem suam

De azok nem törődvén vele, elmenének, az egyik a maga szántóföldjére, a másik a maga kereskedésébe;

reliqui vero tenuerunt servos eius et contumelia adfectos occiderunt

A többiek pedig megfogván az ő szolgáit, bántalmazák és megölék őket.

rex autem cum audisset iratus est et missis exercitibus suis perdidit homicidas illos et civitatem illorum succendit

Meghallván pedig ezt a király, megharaguvék, és elküldvén hadait, azokat a gyilkosokat elveszté, és azoknak városait fölégeté.

tunc ait servis suis nuptiae quidem paratae sunt sed qui invitati erant non fuerunt digni

Akkor monda az ő szolgáinak: A menyegző ugyan készen van, de a hivatalosok nem valának méltók.

ite ergo ad exitus viarum et quoscumque inveneritis vocate ad nuptias

Menjetek azért a keresztútakra, és a kiket csak találtok, hívjátok be a menyegzőbe.

et egressi servi eius in vias congregaverunt omnes quos invenerunt malos et bonos et impletae sunt nuptiae discumbentium

És kimenvén azok a szolgák az útakra, begyűjték mind a kiket csak találtak vala, jókat és gonoszokat egyaránt. És megtelék a menyegző vendégekkel.

intravit autem rex ut videret discumbentes et vidit ibi hominem non vestitum veste nuptiali

Bemenvén pedig a király, hogy megtekintse a vendégeket, láta ott egy embert, a kinek nem vala menyegzői ruhája.

et ait illi amice quomodo huc intrasti non habens vestem nuptialem at ille obmutuit

És monda néki: Barátom, mi módon jöttél ide, holott nincsen menyegzői ruhád? Az pedig hallgata.

tunc dixit rex ministris ligatis pedibus eius et manibus mittite eum in tenebras exteriores ibi erit fletus et stridor dentium

Akkor monda a király a szolgáknak: Kötözzétek meg a lábait és kezeit, és vigyétek és vessétek őt a külső sötétségre; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.

multi autem sunt vocati pauci vero electi

Mert sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak.

tunc abeuntes Pharisaei consilium inierunt ut caperent eum in sermone

Ekkor a farizeusok elmenvén, tanácsot tartának, hogy szóval ejtsék őt tőrbe.

et mittunt ei discipulos suos cum Herodianis dicentes magister scimus quia verax es et viam Dei in veritate doces et non est tibi cura de aliquo non enim respicis personam hominum

És elküldék hozzá tanítványaikat a Heródes pártiakkal, a kik ezt mondják vala: Mester, tudjuk, hogy igaz vagy és az Isten útját igazán tanítod, és nem törődöl senkivel, mert embereknek személyére nem nézel.

dic ergo nobis quid tibi videatur licet censum dare Caesari an non

Mondd meg azért nékünk, mit gondolsz: Szabad-é a császárnak adót fizetnünk, vagy nem?

cognita autem Iesus nequitia eorum ait quid me temptatis hypocritae

Jézus pedig ismervén az ő álnokságukat, monda: Mit kisértgettek engem, képmutatók?

ostendite mihi nomisma census at illi obtulerunt ei denarium

Mutassátok nékem az adópénzt. Azok pedig oda vivének néki egy dénárt.

et ait illis Iesus cuius est imago haec et suprascriptio

És monda nékik: Kié ez a kép, és a felírás?

dicunt ei Caesaris tunc ait illis reddite ergo quae sunt Caesaris Caesari et quae sunt Dei Deo

Mondának néki: A császáré. Akkor monda nékik: Adjátok meg azért a mi a császáré a császárnak; és a mi az Istené, az Istennek.

et audientes mirati sunt et relicto eo abierunt

És ezt hallván, elcsodálkozának; és ott hagyván őt, elmenének.

in illo die accesserunt ad eum Sadducaei qui dicunt non esse resurrectionem et interrogaverunt eum

Ugyanazon a napon menének hozzá a sadduczeusok, a kik a feltámadást tagadják, és megkérdezék őt,

dicentes magister Moses dixit si quis mortuus fuerit non habens filium ut ducat frater eius uxorem illius et suscitet semen fratri suo

Mondván: Mester, Mózes azt mondotta: Ha valaki magzatok nélkül hal meg, annak testvére vegye el annak feleségét, és támaszszon magot testvérének.

erant autem apud nos septem fratres et primus uxore ducta defunctus est et non habens semen reliquit uxorem suam fratri suo

Vala pedig minálunk hét testvér: és az első feleséget vevén, meghala; és mivelhogy nem vala magzata, feleségét a testvérére hagyá;

similiter secundus et tertius usque ad septimum

Hasonlóképen a második is, a harmadik is, mind hetediglen.

novissime autem omnium et mulier defuncta est

Legutoljára pedig az asszony is meghala.

in resurrectione ergo cuius erit de septem uxor omnes enim habuerunt eam

A feltámadáskor azért a hét közül melyiké lesz az asszony? Mert mindeniké vala.

respondens autem Iesus ait illis erratis nescientes scripturas neque virtutem Dei

Jézus pedig felelvén, monda nékik: Tévelyegtek, mivelhogy nem ismeritek sem az írásokat, sem az Istennek hatalmát.

in resurrectione enim neque nubent neque nubentur sed sunt sicut angeli Dei in caelo

Mert a feltámadáskor sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az Isten angyalai a mennyben.

de resurrectione autem mortuorum non legistis quod dictum est a Deo dicente vobis

A halottak feltámadása felől pedig nem olvastátok-é, a mit az Isten mondott néktek, így szólván:

ego sum Deus Abraham et Deus Isaac et Deus Iacob non est Deus mortuorum sed viventium

Én vagyok az Ábrahám Istene, és az Izsák Istene, és a Jákób Istene; az Isten nem holtaknak, hanem élőknek Istene.

et audientes turbae mirabantur in doctrina eius

És a sokaság ezt hallván, csodálkozék az ő tudományán.

Pharisaei autem audientes quod silentium inposuisset Sadducaeis convenerunt in unum

A farizeusok pedig, hallván, hogy a sadduczeusokat elnémította vala, egybegyűlének;

et interrogavit eum unus ex eis legis doctor temptans eum

És megkérdé őt közülök egy törvénytudó, kisértvén őt, és mondván:

magister quod est mandatum magnum in lege

Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben?

ait illi Iesus diliges Dominum Deum tuum ex toto corde tuo et in tota anima tua et in tota mente tua

Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.

hoc est maximum et primum mandatum

Ez az első és nagy parancsolat.

secundum autem simile est huic diliges proximum tuum sicut te ipsum

A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.

in his duobus mandatis universa lex pendet et prophetae

E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.

congregatis autem Pharisaeis interrogavit eos Iesus

Mikor pedig a farizeusok összegyülekezének, kérdezé őket Jézus,

dicens quid vobis videtur de Christo cuius filius est dicunt ei David

Mondván: Miképen vélekedtek ti a Krisztus felől? kinek a fia? Mondának néki: A Dávidé.

ait illis quomodo ergo David in spiritu vocat eum Dominum dicens

Monda nékik: Miképen hívja tehát őt Dávid lélekben Urának, ezt mondván:

dixit Dominus Domino meo sede a dextris meis donec ponam inimicos tuos scabillum pedum tuorum

Monda az Úr az én Uramnak: Ülj az én jobb kezem felől, míglen vetem a te ellenségeidet a te lábaid alá zsámolyul.

si ergo David vocat eum Dominum quomodo filius eius est

Ha tehát Dávid Urának hívja őt, mi módon fia?

et nemo poterat respondere ei verbum neque ausus fuit quisquam ex illa die eum amplius interrogare

És senki egy szót sem felelhet vala néki; sem pedig nem meri vala őt e naptól fogva többé senki megkérdezni.