Job 33

Men hør nu, Job, på min tale og lytt til alle mine ord!

No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!

Se, jeg har åpnet mine leber, allerede taler min tunge i min munn.

Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.

Ærlige og opriktige er mine ord, og hvad jeg vet, skal mine leber uttale likefrem.

Igaz szívből *származnak* beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.

Guds Ånd har skapt mig, og den Allmektiges ånde holder mig live.

Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet.

Hvis du kan, så svar mig! Rust dig mot mig, tred frem!

Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elő!

Se, jeg er din like for Gud, også jeg er dannet av ler.

Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is.

Redsel for mig skal ikke overvelde dig, og min myndighet ikke tynge dig.

Ímé, a tőlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.

Sannelig, du har sagt i mitt nærvær, så lød dine ord som jeg hørte:

Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját:

Ren er jeg, uten brøde, plettfri er jeg og fri for misgjerning;

Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bűn nincsen bennem.

men Gud søker grunn til fiendskap mot mig, han akter mig for sin uvenn;

Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem!

han setter mine føtter i stokken og vokter på alle mine veier.

Békóba veti lábaimat, és őrzi minden ösvényemet.

Nei, i dette har du ikke rett, svarer jeg dig; Gud er jo større enn et menneske.

Ímé, ebben nincsen igazad - azt felelem néked - mert nagyobb az Isten az embernél!

Hvorfor går du i rette med ham? Han svarer jo ikke et eneste ord.

Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt?

Men én gang taler Gud, ja to ganger hvis mennesket ikke akter på det.

Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!

I drøm, i nattlig syn, når dyp søvn faller på menneskene, når de slumrer på sitt leie,

Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek;

da åpner han deres ører og trykker sitt segl på advarselen til dem,

Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.

for å få mennesket til å la sin gjerning fare og for å utrydde overmotet hos mannen,

Hogy eltérítse az embert a *rossz* cselekedettől, és elrejtse a kevélységet a férfi elől.

for å berge hans sjel fra graven og hans liv fra å rammes av det drepende spyd.

Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át.

Mennesket tuktes også med smerter på sitt leie, og en stadig uro går gjennem marg og ben.

Fájdalommal is bünteti az ő ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával.

Han vemmes ved brød og hans sjel ved lekker mat.

Úgy, hogy az ő ínye undorodik az ételtől, és lelke az ő kedves ételétől.

Hans kjøtt tæres bort, så en ikke ser det mere, og hans ben, som en før ikke så, ligger bare;

Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek.

hans sjel kommer nær til graven og hans liv til dødens engler.

És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz.

Er det da hos ham en engel, en tolk, en av tusen, som forkynner mennesket dets rette vei,

Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét;

da ynkes Gud over ham og sier: Fri ham fra å fare ned i graven! Jeg har fått løsepenger.

És *az Isten* könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!

Hans kropp blir da frodigere enn i ungdommen, han blir atter som i sin ungdoms dager.

Akkor teste fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait.

Han beder til Gud, og han er ham nådig; han ser Guds åsyn med jubel, og han gir mennesket dets rettferdighet tilbake.

Imádkozik Istenhez és ő kegyelmébe veszi, hogy az ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az ő igazságát.

Han synger for menneskene og sier: Jeg hadde syndet og gjort det rette kroket, men han gjengjeldte mig det ikke;

Az emberek előtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem;

han har fridd min sjel fra å fare ned i graven, og mitt liv ser lyset med lyst.

Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.

Se, alt dette gjør Gud to ganger, ja tre, mot en mann

Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel,

for å frelse hans sjel fra graven, så han omstråles av de levendes lys.

Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.

Gi akt, Job, hør på mig! Ti, så jeg får tale.

Figyelj Jób, *és* hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én!

Har du ord, så svar mig, tal! Jeg vil gjerne gi dig rett.

Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat.

Hvis ikke, så hør du på mig! Ti, så jeg får lære dig visdom.

Ha *pedig* nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!