Psalms 18

Az éneklőmesternek, az Úr szolgájától, Dávidtól, a ki az Úrhoz ez ének szavait azon a napon mondotta, a melyen az Úr megszabadította őt minden ellenségének kezéből, és a Saul kezéből.

Al Capo de’ musici. Di Davide, servo dell’Eterno, il quale rivolse all’Eterno le parole di questo cantico quando l’Eterno l’ebbe riscosso dalla mano di tutti i suoi nemici e dalla mano di Saul. Egli disse: Io t’amo, o Eterno, mia forza!

És monda: Szeretlek Uram, én erősségem!

L’Eterno è la mia ròcca, la mia fortezza, il mio liberatore; il mio Dio, la mia rupe, in cui mi rifugio, il mio scudo, il mio potente salvatore, il mio alto ricetto.

Az Úr az én kősziklám, váram és szabadítóm; az én Istenem, az én kősziklám, ő benne bízom: az én paizsom, idvességem szarva, menedékem.

Io invocai l’Eterno ch’è degno d’ogni lode e fui salvato dai miei nemici.

Az Úrhoz kiáltok, a ki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől.

I legami della morte m’aveano circondato e i torrenti della distruzione m’aveano spaventato.

Halál kötelei vettek körül, s az istentelenség árjai rettentettek engem.

I legami del soggiorno de’ morti m’aveano attorniato, i lacci della morte m’aveano còlto.

A Seol kötelei vettek körül; a halál tőrei fogtak meg engem.

Nella mia distretta invocai l’Eterno e gridai al mio Dio. Egli udì la mia voce dal suo tempio e il mio grido pervenne a lui, ai suoi orecchi.

Szükségemben az Urat hívtam, és az én Istenemhez kiáltottam; szavamat meghallá templomából, és kiáltásom eljutott füleibe.

Allora la terra fu scossa e tremò, i fondamenti de’ monti furono smossi e scrollati; perch’egli era acceso d’ira.

Megindult, megrendült a föld, s a hegyek fundamentomai inogtak; és megindultak, mert haragra gyúlt.

Un fumo saliva dalle sue nari; un fuoco consumante gli usciva dalla bocca, e ne procedevano carboni accesi.

Füst szállt fel orrából, és szájából emésztő tűz; izzó szén gerjedt belőle.

Egli abbassò i cieli e discese, avendo sotto i piedi una densa caligine.

Lehajtotta az eget és leszállt, és homály volt lábai alatt.

Cavalcava sopra un cherubino e volava; volava veloce sulle ali del vento;

Kérubon haladt és röpült, és a szelek szárnyain suhant.

avea fatto delle tenebre la sua stanza nascosta, avea posto intorno a sé per suo padiglione l’oscurità dell’acque, le dense nubi de’ cieli.

A sötétséget tette rejtekhelyévé; sátora körülötte a sötét felhők és sűrű fellegek.

Per lo splendore che lo precedeva, le dense nubi si sciolsero con gragnuola e con carboni accesi.

Az előtte lévő fényességből felhőin jégeső tört át és eleven szén.

L’Eterno tuonò ne’ cieli e l’Altissimo diè fuori la sua voce con gragnuola e con carboni accesi.

És dörgött az Úr a mennyekben, és a Magasságos zengett; és jégeső *hullt* és eleven szén.

E avventò le sue saette e disperse i nemici; lanciò folgori in gran numero e li mise in rotta.

És kibocsátá nyilait és elszéleszté azokat, villámokat szórt és megháborította azokat.

Allora apparve il letto delle acque, e i fondamenti del mondo furono scoperti al tuo sgridare, o Eterno, al soffio del vento delle tue nari.

És meglátszottak a vizek medrei s megmutatkoztak a világ fundamentomai; a te feddésedtől, Uram, a te orrod leheletének fuvásától.

Egli distese dall’alto la mano e mi prese, mi trasse fuori delle grandi acque.

Lenyúlt a magasból és felvett engem; kivont engem nagy vizekből.

Mi riscosse dal mio potente nemico, e da quelli che mi odiavano perch’eran più forti di me.

Megszabadított engem az én erős ellenségemtől, s az én gyűlölőimtől, a kik hatalmasabbak voltak nálamnál.

Essi m’eran piombati addosso nel dì della mia calamità, ma l’Eterno fu il mio sostegno.

Rám jöttek veszedelmem napján; de az Úr volt az én támaszom.

Egli mi trasse fuori al largo, mi liberò, perché mi gradisce.

És kivitt engem tágas helyre; kiragadt engem, mert kedvét leli bennem.

L’Eterno mi ha retribuito secondo la mia giustizia, mi ha reso secondo la purità delle mie mani,

Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem;

poiché ho osservato le vie dell’Eterno e non mi sono empiamente sviato dal mio Dio.

Mert megőriztem az Úrnak útait, és gonoszul nem távoztam el az én Istenemtől.

Poiché ho tenuto tutte le sue leggi davanti a me, e non ho rimosso da me i suoi statuti.

Mert minden ítélete előttem, és rendeléseit nem hánytam el magamtól.

E sono stato integro verso lui, e mi son guardato dalla mia iniquità.

És tökéletes voltam előtte, őrizkedtem az én vétkemtől.

Ond’è che l’Eterno m’ha reso secondo la mia giustizia, secondo la purità delle mie mani nel suo cospetto.

És megfizetett nékem az Úr az én igazságom szerint; kezeim tisztasága szerint, a mi szemei előtt van.

Tu ti mostri pietoso verso il pio, integro verso l’uomo integro;

Az irgalmashoz irgalmas vagy: a tökéleteshez tökéletes vagy.

ti mostri puro col puro e ti mostri astuto col perverso;

A tisztával tiszta vagy; s a visszáshoz visszás vagy.

poiché tu sei quel che salvi la gente afflitta e fai abbassare gli occhi alteri.

Mert te megtartod a nyomorult népet, és a kevély szemeket megalázod;

Sì, tu sei quel che fa risplendere la mia lampada; l’Eterno, il mio Dio, è quel che illumina le mie tenebre.

Mert te gyujtod meg az én szövétnekemet; az Úr az én Istenem megvilágosítja az én sötétségemet.

Con te io assalgo tutta una schiera e col mio Dio salgo sulle mura.

Mert általad táboron is átfutok, és az én Istenem által kőfalon is átugrom.

La via di Dio è perfetta; la parola dell’Eterno e purgata col fuoco; egli è lo scudo di tutti quelli che sperano in lui.

Az Istennek útja tökéletes; az Úrnak beszéde tiszta; paizsuk ő mindazoknak, a kik bíznak benne.

Poiché chi è Dio fuor dell’Eterno? E chi è Ròcca fuor del nostro Dio,

Mert kicsoda Isten az Úron kivül? És kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?

l’Iddio che mi cinge di forza e rende la mia via perfetta?

Az Isten, a ki felövez engem erővel, és tökéletessé teszi útamat:

Egli rende i miei piedi simili a quelli delle cerve, e mi rende saldo sui miei alti luoghi;

Olyanná teszi lábamat, mint a szarvasé, és az én magas helyeimre állít engem.

ammaestra le mie mani alla battaglia e le mie braccia tendono un arco di rame.

Ő tanítja kezemet a harczra, karjaim meghajlítják az érczíjat.

Tu m’hai anche dato lo scudo della tua salvezza, e la tua destra m’ha sostenuto, e la tua benignità m’ha fatto grande.

És adtad nékem a te idvességednek paizsát, és a te jobbod megszilárdított engem, és a te jóvoltod felmagasztalt engem.

Tu hai allargato la via ai miei passi; e i miei piedi non hanno vacillato.

Kiszélesítetted lépésemet alattam, és nem tántorogtak lábaim.

Io ho inseguito i miei nemici e li ho raggiunti; e non son tornato indietro prima d’averli distrutti.

Üldözöm ellenségeimet és elérem őket, és nem térek vissza, míg meg nem semmisültek.

Io li ho abbattuti e non son potuti risorgere; son caduti sotto i miei piedi.

Összetöröm őket, hogy fel sem kelhetnek; lábaim alá hullanak.

Tu m’hai cinto di forza per la guerra; tu hai fatto piegare sotto di me i miei avversari;

Mert te öveztél fel engem erővel a harczra, alám görbeszted az ellenem felkelőket.

hai fatto voltar le spalle davanti a me ai miei nemici, e ho distrutto quelli che m’odiavano.

És megadtad, hogy ellenségeim meghátráltak, és az én gyűlölőimet elpusztíthattam.

Hanno gridato, ma non vi fu chi li salvasse; hanno gridato all’Eterno, ma egli non rispose loro.

Kiáltottak, de nem volt szabadító, az Úrhoz és nem felelt nékik.

Io li ho tritati come polvere esposta al vento, li ho spazzati via come il fango delle strade.

És apróra törtem őket, a milyen a szél elé való por, és megtapodtam őket mint utcza sarát.

Tu m’hai liberato dalle dissensioni del popolo, m’hai costituito capo di nazioni; un popolo che non conoscevo mi e stato sottoposto.

Megmentettél engem a nép pártoskodásaitól; nemzetek fejévé tettél engem; oly nép szolgál nékem, a melyet nem ismertem.

Al solo udir parlare di me, m’hanno ubbidito; i figli degli stranieri m’hanno reso omaggio.

A mint hall a fülök, engedelmeskednek, és idegenek is hizelegnek nékem.

I figli degli stranieri son venuti meno, sono usciti tremanti dai loro ripari.

Az idegenek elepedtek, és reszketve jőnek elő zárt helyeikből.

Vive l’Eterno! Sia benedetta la mia ròcca! E sia esaltato l’Iddio della mia salvezza!

Él az Úr és áldott az én kősziklám, magasztaltassék hát az én idvességemnek Istene!

l’Iddio che fa la mia vendetta e mi sottomette i popoli,

Az Isten, a ki bosszút áll értem, és népeket hajlít alám;

che mi scampa dai miei nemici. Sì, tu mi sollevi sopra i miei avversari, mi riscuoti dall’uomo violento.

A ki megment engem ellenségeimtől. Még az ellenem felkelők fölött is felmagasztalsz engem, az erőszakos embertől megszabadítasz engem.

Perciò, o Eterno, ti loderò fra le nazioni, e salmeggerò al tuo nome.

Azért dicsérlek téged, Uram, a nemzetek között, és éneket zengek a te nevednek. * (Psalms 18:51) Nagy segítséget ád az ő királyának és irgalmasságot cselekszik az ő felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké. *

Grandi liberazioni egli accorda al suo re, ed usa benignità verso il suo Unto, verso Davide e la sua progenie in perpetuo.