Matthew 22

És megszólalván Jézus, ismét példázatokban beszél vala nékik, mondván:

Og Jesus tog til Orde og talte atter i Lignelser til dem og sagde:

Hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, a ki az ő fiának menyegzőt szerze.

"Himmeriges Rige lignes ved en Konge, som gjorde Bryllup for sin Søn.

És elküldé szolgáit, hogy meghívják azokat, a kik a menyegzőre hivatalosak valának; de nem akarnak vala eljőni.

Og han udsendte sine Tjenere for at kalde de budne til Brylluppet; og de vilde ikke komme.

Ismét külde más szolgákat, mondván: Mondjátok meg a hivatalosoknak: Ímé, ebédemet elkészítettem, tulkaim és hízlalt állataim levágva vannak, és kész minden; jertek el a menyegzőre.

Han udsendte atter andre Tjenere og sagde: Siger til de budne: Se, jeg har beredt mit Måltid, mine Okser og Fedekvæget er slagtet, og alting er rede; kommer til Brylluppet!

De azok nem törődvén vele, elmenének, az egyik a maga szántóföldjére, a másik a maga kereskedésébe;

Men de brøde sig ikke derom og gik hen, den ene på sin Mark, den anden til sit Købmandsskab;

A többiek pedig megfogván az ő szolgáit, bántalmazák és megölék őket.

og de øvrige grebe hans Tjenere, forhånede og ihjelsloge dem.

Meghallván pedig ezt a király, megharaguvék, és elküldvén hadait, azokat a gyilkosokat elveszté, és azoknak városait fölégeté.

Men Kongen blev vred og sendte sine Hære ud og slog disse Manddrabere ihjel og satte Ild på deres Stad.

Akkor monda az ő szolgáinak: A menyegző ugyan készen van, de a hivatalosok nem valának méltók.

Da siger han til sine Tjenere: Brylluppet er beredt, men de budne vare det ikke værd.

Menjetek azért a keresztútakra, és a kiket csak találtok, hívjátok be a menyegzőbe.

Går derfor ud på Skillevejene og byder til Brylluppet så mange, som I finde!

És kimenvén azok a szolgák az útakra, begyűjték mind a kiket csak találtak vala, jókat és gonoszokat egyaránt. És megtelék a menyegző vendégekkel.

Og de Tjenere gik ud på Vejene og samlede alle dem, de fandt, både onde og gode; og Bryllupshuset blev fuldt af Gæster.

Bemenvén pedig a király, hogy megtekintse a vendégeket, láta ott egy embert, a kinek nem vala menyegzői ruhája.

Da nu Kongen gik ind for at se Gæsterne, så han der et Menneske, som ikke var iført Bryllupsklædning.

És monda néki: Barátom, mi módon jöttél ide, holott nincsen menyegzői ruhád? Az pedig hallgata.

Og han siger til ham: Ven! hvorledes er du kommen herind og har ingen Bryllupsklædning på? Men han tav.

Akkor monda a király a szolgáknak: Kötözzétek meg a lábait és kezeit, és vigyétek és vessétek őt a külső sötétségre; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.

Da sagde Kongen til Tjenerne: Binder Fødder og Hænder på ham, og kaster ham ud i Mørket udenfor; der skal der være Gråd og Tænders Gnidsel.

Mert sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak.

Thi mange ere kaldede, men få ere udvalgte."

Ekkor a farizeusok elmenvén, tanácsot tartának, hogy szóval ejtsék őt tőrbe.

Da gik Farisæerne hen og holdt Råd om, hvorledes de kunde fange ham i Ord.

És elküldék hozzá tanítványaikat a Heródes pártiakkal, a kik ezt mondják vala: Mester, tudjuk, hogy igaz vagy és az Isten útját igazán tanítod, és nem törődöl senkivel, mert embereknek személyére nem nézel.

Og de sende deres Disciple til ham tillige med Herodianerne og sige: "Mester! vi vide, at du er sanddru og lærer Guds Vej i Sandhed og ikke bryder dig om nogen; thi du ser ikke på Menneskers Person.

Mondd meg azért nékünk, mit gondolsz: Szabad-é a császárnak adót fizetnünk, vagy nem?

Sig os derfor: Hvad tykkes dig? Er det tilladt at give Kejseren Skat eller ej?"

Jézus pedig ismervén az ő álnokságukat, monda: Mit kisértgettek engem, képmutatók?

Men da Jesus mærkede deres Ondskab, sagde han: "I Hyklere, hvorfor friste I mig?

Mutassátok nékem az adópénzt. Azok pedig oda vivének néki egy dénárt.

Viser mig Skattens Mønt!" Og de bragte ham en Denar".

És monda nékik: Kié ez a kép, és a felírás?

Og han siger til dem: "Hvis Billede og Overskrift er dette?"

Mondának néki: A császáré. Akkor monda nékik: Adjátok meg azért a mi a császáré a császárnak; és a mi az Istené, az Istennek.

De sige til ham: "Kejserens." Da siger han til dem: "Så giver Kejseren, hvad Kejserens er, og Gud, hvad Guds er!"

És ezt hallván, elcsodálkozának; és ott hagyván őt, elmenének.

Og da de hørte det,undrede de sig, og de forlode ham og gik bort.

Ugyanazon a napon menének hozzá a sadduczeusok, a kik a feltámadást tagadják, és megkérdezék őt,

Samme Dag kom der Saddukæere til ham, hvilke sige, at der ingen Opstandelse er, og de spurgte ham og, sagde:

Mondván: Mester, Mózes azt mondotta: Ha valaki magzatok nélkül hal meg, annak testvére vegye el annak feleségét, és támaszszon magot testvérének.

"Mester! Moses har sagt: Når nogen dør og ikke har Børn, skal hans Broder for Svogerskabets Skyld tage hans Hustru til Ægte og oprejse sin Broder Afkom.

Vala pedig minálunk hét testvér: és az első feleséget vevén, meghala; és mivelhogy nem vala magzata, feleségét a testvérére hagyá;

Men nu var der hos os syv Brødre; og den første giftede sig og døde; og efterdi han ikke havde Afkom, efterlod han sin Hustru til sin Broder.

Hasonlóképen a második is, a harmadik is, mind hetediglen.

Ligeså også den anden og den tredje, indtil den syvende;

Legutoljára pedig az asszony is meghala.

men sidst af alle døde Hustruen.

A feltámadáskor azért a hét közül melyiké lesz az asszony? Mert mindeniké vala.

Hvem af disse syv skal nu have hende til Hustru i Opstandelsen? thi de have alle haft hende."

Jézus pedig felelvén, monda nékik: Tévelyegtek, mivelhogy nem ismeritek sem az írásokat, sem az Istennek hatalmát.

Men Jesus svarede og sagde til dem: "I fare vild, idet I ikke kende Skrifterne, ej heller Guds Kraft.

Mert a feltámadáskor sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az Isten angyalai a mennyben.

Thi i Opstandelsen tage de hverken til Ægte eller bortgiftes, men de ere ligesom Guds Engle i Himmelen.

A halottak feltámadása felől pedig nem olvastátok-é, a mit az Isten mondott néktek, így szólván:

Men hvad de dødes Opstandelse angår, have I da ikke læst, hvad der er talt til eder af Gud, når han siger:

Én vagyok az Ábrahám Istene, és az Izsák Istene, és a Jákób Istene; az Isten nem holtaknak, hanem élőknek Istene.

Jeg er Abrahams Gud og Isaks Gud og Jakobs Gud. Han er ikke dødes, men levendes Gud."

És a sokaság ezt hallván, csodálkozék az ő tudományán.

Og da Skarerne hørte dette, bleve de slagne af Forundring over hans Lære.

A farizeusok pedig, hallván, hogy a sadduczeusokat elnémította vala, egybegyűlének;

Men da Farisæerne hørte, at han havde stoppet Munden på Saddukæerne, forsamlede de sig.

És megkérdé őt közülök egy törvénytudó, kisértvén őt, és mondván:

Og en af dem, en lovkyndig, spurgte og fristede ham og sagde:

Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben?

"Mester, hvilket er det store Bud i Loven?"

Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.

Men han sagde til ham: "Du skal elske Herren din Gud med hele dit Hjerte og med hele din Sjæl og med hele dit Sind.

Ez az első és nagy parancsolat.

Dette er det store og første Bud.

A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.

Men et andet er dette ligt: Du skal elske din Næste som dig selv.

E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.

Af disse to Bud afhænger hele Loven og Profeterne."

Mikor pedig a farizeusok összegyülekezének, kérdezé őket Jézus,

Men da Farisæerne vare forsamlede, spurgte Jesus dem og sagde:

Mondván: Miképen vélekedtek ti a Krisztus felől? kinek a fia? Mondának néki: A Dávidé.

"Hvad tykkes eder om Kristus? Hvis Søn er han?" De sige til ham: "Davids."

Monda nékik: Miképen hívja tehát őt Dávid lélekben Urának, ezt mondván:

Han siger til dem: "Hvorledes kan da David i Ånden kalde ham Herre, idet han siger:

Monda az Úr az én Uramnak: Ülj az én jobb kezem felől, míglen vetem a te ellenségeidet a te lábaid alá zsámolyul.

Herren sagde til min Herre: Sæt dig ved min højre Hånd, indtil jeg får lagt dine Fjender under dine Fødder.

Ha tehát Dávid Urának hívja őt, mi módon fia?

Når nu David kalder ham Herre, hvorledes er han da hans Søn?"

És senki egy szót sem felelhet vala néki; sem pedig nem meri vala őt e naptól fogva többé senki megkérdezni.

Og ingen kunde svare ham et Ord, og ingen vovede mere at rette Spørgsmål til ham efter den Dag.