1. Home
  2. Pair
  3. Norsk
  4. HunKar
  5. Ps.69

Psalms 69

69:1
Til sangmesteren; efter "Liljer"; av David.
Az éneklőmesternek a sósannimra; Dávidé.
69:2
Frels mig, Gud, for vannene er kommet inntil sjelen.
Szabadíts meg engemet, oh Isten, mert a vizek lelkemig hatottak.
69:3
Jeg er sunket ned i bunnløst dynd, hvor der intet fotfeste er; jeg er kommet i dype vann, og strømmen slår over mig.
Mély sárba estem be, hol meg nem állhatok; feneketlen örvénybe jutottam, és az áradat elborít engem.
69:4
Jeg har ropt mig trett, min strupe brenner; mine øine er borttæret idet jeg venter på min Gud.
Elfáradtam a kiáltásban, kiszáradt a torkom; szemeim elbágyadtak, várván Istenemet.
69:5
Flere enn hårene på mitt hode er de som hater mig uten årsak; tallrike er de som vil forderve mig, mine fiender uten grunn; det jeg ikke har røvet, skal jeg nu gi tilbake.
Többen vannak fejem hajszálainál, a kik ok nélkül gyűlölnek engem; hatalmasok a vesztemre törők, a kik ellenségeim alap nélkül; a mit nem ragadtam el, azt kell megfizetnem!
69:6
Gud, du kjenner min dårskap, og all min syndeskyld er ikke skjult for dig.
Oh Isten, te tudod az én balgatagságomat, és az én bűneim nyilván vannak te előtted:
69:7
La dem ikke bli til skamme ved mig, de som bier efter dig, Herre, Herre, hærskarenes Gud! La dem ikke bli til spott ved mig, de som søker dig, Israels Gud!
Ne szégyenüljenek meg miattam, a kik te benned remélnek, Uram, Seregeknek Ura! Ne pironkodjanak miattam, a kik téged keresnek, oh Izráelnek Istene!
69:8
For for din skyld bærer jeg vanære, dekker skam mitt åsyn.
Mert te éretted viselek gyalázatot, *és* borítja pironság az én orczámat.
69:9
Jeg er blitt fremmed for mine brødre og en utlending for min mors barn.
Atyámfiai előtt idegenné lettem, és anyám fiai előtt jövevénynyé.
69:10
For nidkjærhet for ditt hus har fortært mig, og deres hån som håner dig, er falt på mig.
Mivel a te házadhoz való féltő szeretet emészt engem, a te gyalázóidnak gyalázásai hullanak reám.
69:11
Og min sjel gråt mens jeg fastet, og det blev mig til spott.
Ha sírok és bőjtöléssel *gyötröm* lelkemet, az is gyalázatomra válik.
69:12
Og jeg gjorde sekk til mitt klædebon, og jeg blev dem til et ordsprog.
Ha gyászruhába öltözöm, akkor példabeszédül vagyok nékik.
69:13
De som sitter i porten, snakker om mig, og de som drikker sterk drikk, synger om mig.
A kapuban ülők rólam szólanak, és a borozók rólam énekelnek.
69:14
Men jeg kommer med min bønn til dig, Herre, i nådens tid, Gud, for din megen miskunnhet; svar mig med din frelsende trofasthet!
Én pedig néked könyörgök, oh Uram; jókedvednek idején, oh Isten, a te kegyelmed sokaságához képest hallgass meg engem a te megszabadító hűségeddel.
69:15
Redd mig ut av dyndet og la mig ikke synke! La mig bli reddet fra dem som hater mig, og fra de dype vann!
Ments ki engem az iszapból, hogy el ne sülyedjek; hadd szabaduljak meg gyűlölőimtől és a feneketlen vizekből;
69:16
La ikke vannstrømmen slå over mig og ikke dypet sluke mig, og la ikke brønnen lukke sitt gap over mig!
Hogy el ne borítson a vizek árja, és el ne nyeljen az örvény, és a veremnek szája be ne záruljon felettem!
69:17
Svar mig, Herre, for din miskunnhet er god; vend dig til mig efter din store barmhjertighet!
Hallgass meg engem, Uram, mert jó a te kegyelmességed! A te irgalmasságodnak sokasága szerint tekints én reám;
69:18
Og skjul ikke ditt åsyn for din tjener, for jeg er i nød; skynd dig å svare mig!
És ne rejtsd el orczádat a te szolgádtól; mert szorongattatom nagyon: siess, hallgass meg engem!
69:19
Kom nær til min sjel, forløs den, frels mig for mine fienders skyld!
Légy közel az én lelkemhez és váltsd meg azt; az én ellenségeimért szabadíts meg engem.
69:20
Du kjenner min spott og min skam og min vanære; alle mine motstandere er for ditt åsyn.
Te tudod az én gyalázatomat, szégyenemet és pirulásomat; jól ismered minden szorongatómat.
69:21
Spott har brutt mitt hjerte, så jeg er syk, og jeg ventet på medynk, men der var ingen, på trøstere, men jeg fant ikke nogen.
A gyalázat megtörte szívemet és beteggé lettem; várok vala részvétre, de hiába; vigasztalókra, de nem találék.
69:22
De gav mig galle å ete, og for min tørst gav de mig eddik å drikke.
Sőt ételemben mérget adnak vala, és szomjúságomban eczettel itatnak vala engem.
69:23
La deres bord bli til en strikke for deres åsyn og til en snare for dem når de er trygge!
Legyen az ő asztalok előttök tőrré, és a bátorságosoknak hálóvá.
69:24
La deres øine formørkes, så de ikke ser, og la deres lender alltid vakle!
Setétüljenek meg az ő szemeik, hogy ne lássanak; és az ő derekukat tedd mindenkorra roskataggá.
69:25
Utøs din harme over dem, og la din brennende vrede nå dem!
Öntsd ki a te haragodat reájok, és a te haragodnak búsulása érje utól őket.
69:26
Deres bolig bli øde, ei være der nogen som bor i deres telt!
Legyen az ő palotájok puszta, és az ő hajlékukban ne legyen lakos;
69:27
For den du har slått, forfølger de, og de forteller om deres smerte som du har stunget.
Mert a kit te megvertél, azt üldözik, és a tőled sujtottak fájdalmát szólják meg.
69:28
La dem legge skyld til sin skyld, og la dem ikke komme til din rettferdighet!
Szedd össze álnokságaikat, és a te igazságodra ne jussanak el.
69:29
La dem bli utslettet av de levendes bok, og la dem ikke bli innskrevet med de rettferdige!
Töröltessenek ki az élők könyvéből, és az igazak közé ne irattassanak.
69:30
Men jeg er elendig og full av pine; la din frelse, Gud, føre mig i sikkerhet!
Engem pedig, a ki nyomorult és szenvedő vagyok, emeljen fel, oh Isten, a te segedelmed!
69:31
Jeg vil love Guds navn med sang og ophøie ham med lovprisning,
Dicsérem az Istennek nevét énekkel, és magasztalom hálaadással.
69:32
og det skal behage Herren bedre enn en ung okse med horn og klover.
És kedvesebb lesz az Úr előtt az ökörnél, a szarvas és hasadt körmű tuloknál.
69:33
Når saktmodige ser det, skal de glede sig; I som søker Gud, eders hjerte leve!
Látják *ezt* majd a szenvedők és örülnek; ti Istent keresők, elevenedjék a ti szívetek!
69:34
For Herren hører på de fattige, og sine fanger forakter han ikke.
Mert meghallgatja az Úr a szegényeket, és az ő foglyait nem veti meg.
69:35
Himmel og jord skal love ham, havet og alt det som rører sig i det.
Dicsérjék őt az egek és a föld; a tengerek és a mi csak mozog azokban!
69:36
For Gud skal frelse Sion og bygge byene i Juda, og de skal bo der og eie dem, og hans tjeneres avkom skal arve dem, og de som elsker hans navn, skal bo i dem.
Mert megtartja Isten a Siont, és megépíti Júdának városait; és ott lakoznak majd és bírni fogják azt. * (Psalms 69:37) És az ő szolgáinak maradékai öröklik azt, és abban laknak majd, a kik szeretik az ő nevét. *

© bibleglot.com