Proverbs 29

A ki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul.

Mikor öregbülnek az igazak, örül a nép; mikor pedig uralkodik az istentelen, sóhajt a nép.

A bölcseség-szerető ember megvidámítja az ő atyját; a ki pedig a paráznákhoz adja magát, elveszti a vagyont.

A király igazsággal erősíti meg az országot; a ki pedig ajándékot vesz, elrontja azt.

A férfiú, a ki hizelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé.

A gonosz ember vétkében tőr van; az igaz pedig énekel és vígad.

Megérti az igaz a szegényeknek ügyét; az istentelen pedig nem tudja megérteni.

A csúfoló férfiak fellobbantják a várost; de a bölcsek elfordítják a haragot.

Az eszes ember, ha vetekedik a bolonddal, akár felháborodik, akár nevet, nincs nyugodalom.

A vérszomjasak gyűlölik a tökéletes embert; az igazak pedig oltalmazzák annak életét.

Az ő egész indulatját előmutatja a bolond; de a bölcs végre megcsendesíti azt.

A mely uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok.

A szegény és az uzsorás ember összetalálkoznak; mind a kettőnek pedig szemeit az Úr világosítja meg.

A mely király hűségesen ítéli a szegényeket, annak széke mindörökké megáll.

A vessző és dorgálás bölcseséget ád; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az ő anyját.

Mikor nevekednek az istentelenek, nevekedik a vétek; az igazak pedig azoknak esetét megérik.

Fenyítsd meg a te fiadat, és nyugodalmat hoz néked, és szerez gyönyörűséget a te lelkednek.

Mikor nincs *mennyei* látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt, oh mely igen boldog!

*Csak* beszéddel nem tanul meg a szolga, mert tudna, de még sem felel meg.

Láttál-é beszédeiben hirtelenkedő embert? a bolond felől több reménység van, hogynem a felől!

A ki lágyan neveli gyermekségétől fogva az ő szolgáját, végre az lesz a fiú.

A haragos háborgást szerez; és a dühösködőnek sok a vétke.

Az embernek kevélysége megalázza őt; az alázatos pedig tisztességet nyer.

A ki osztozik a lopóval, gyűlöli az magát; hallja az esküt, de nem vall.

Az emberektől való félelem tőrt vet; de a ki bízik az Úrban, kiemeltetik.

Sokan keresik a fejedelemnek orczáját; de az Úrtól *van* kinek-kinek ítélete.

Iszonyat az igazaknak a hamis ember; és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó.