John 6

After these things Jesus went over the sea of Galilee, which is the sea of Tiberias.

Ezek után elméne Jézus a galileai tengeren, a Tiberiáson túl.

And a great multitude followed him, because they saw his miracles which he did on them that were diseased.

És nagy sokaság követé őt, mivelhogy látják vala az ő csodatételeit, a melyeket cselekszik vala a betegeken.

And Jesus went up into a mountain, and there he sat with his disciples.

Felméne pedig Jézus a hegyre, és leüle ott a tanítványaival.

And the passover, a feast of the Jews, was nigh.

Közel vala pedig husvét, a zsidók ünnepe.

When Jesus then lifted up his eyes, and saw a great company come unto him, he saith unto Philip, Whence shall we buy bread, that these may eat?

Mikor azért felemelé Jézus a szemeit, és látá, hogy nagy sokaság jő hozzá, monda Filepnek: Honnan vegyünk kenyeret, hogy ehessenek ezek?

And this he said to prove him: for he himself knew what he would do.

Ezt pedig azért mondá, hogy próbára tegye őt; mert ő maga tudta, mit akar vala cselekedni.

Philip answered him, Two hundred pennyworth of bread is not sufficient for them, that every one of them may take a little.

Felele néki Filep: Kétszáz dénár árú kenyér nem elég ezeknek, hogy mindenikök kapjon valami keveset.

One of his disciples, Andrew, Simon Peter's brother, saith unto him,

Monda néki egy az ő tanítványai közül, András, a Simon Péter testvére:

There is a lad here, which hath five barley loaves, and two small fishes: but what are they among so many?

Van itt egy gyermek, a kinek van öt árpa kenyere és két hala; de mi az ennyinek?

And Jesus said, Make the men sit down. Now there was much grass in the place. So the men sat down, in number about five thousand.

Jézus pedig monda: Ültessétek le az embereket. Nagy fű vala pedig azon a helyen. Leülének azért a férfiak, számszerint mintegy ötezeren.

And Jesus took the loaves; and when he had given thanks, he distributed to the disciples, and the disciples to them that were set down; and likewise of the fishes as much as they would.

Jézus pedig vevé a kenyereket, és hálát adván, adta a tanítványoknak, a tanítványok pedig a leülteknek; hasonlóképen a halakból is, a mennyit akarnak vala.

When they were filled, he said unto his disciples, Gather up the fragments that remain, that nothing be lost.

A mint pedig betelének, monda az ő tanítványainak: Szedjétek össze a megmaradt darabokat, hogy semmi el ne veszszen.

Therefore they gathered them together, and filled twelve baskets with the fragments of the five barley loaves, which remained over and above unto them that had eaten.

Összeszedék azért, és megtöltének tizenkét kosarat az öt árpa kenyérből való darabokkal, a melyek megmaradtak vala az evők után.

Then those men, when they had seen the miracle that Jesus did, said, This is of a truth that prophet that should come into the world.

Az emberek azért látva a jelt, a melyet Jézus tőn, mondának: Bizonnyal ez ama próféta, a ki eljövendő vala a világra.

When Jesus therefore perceived that they would come and take him by force, to make him a king, he departed again into a mountain himself alone.

Jézus azért, a mint észrevevé, hogy jőni akarnak és őt elragadni, hogy királylyá tegyék, ismét elvonula egymaga a hegyre.

And when even was now come, his disciples went down unto the sea,

Mikor pedig estveledék, lemenének az ő tanítványai a tengerhez,

And entered into a ship, and went over the sea toward Capernaum. And it was now dark, and Jesus was not come to them.

És beszállva a hajóba, mennek vala a tengeren túl Kapernaumba. És már sötétség volt, és még nem ment vala hozzájuk Jézus.

And the sea arose by reason of a great wind that blew.

És a tenger a nagy szél fúvása miatt háborog vala.

So when they had rowed about five and twenty or thirty furlongs, they see Jesus walking on the sea, and drawing nigh unto the ship: and they were afraid.

Mikor azért huszonöt, vagy harmincz futamatnyira beevezének, megláták Jézust, a mint jár vala a tengeren és a hajóhoz közeledik vala: és megrémülének.

But he saith unto them, It is I; be not afraid.

Ő pedig monda nékik: Én vagyok, ne féljetek!

Then they willingly received him into the ship: and immediately the ship was at the land whither they went.

Be akarák azért őt venni a hajóba: és a hajó azonnal ama földnél vala, a melyre menének.

The day following, when the people which stood on the other side of the sea saw that there was none other boat there, save that one whereinto his disciples were entered, and that Jesus went not with his disciples into the boat, but that his disciples were gone away alone;

Másnap a sokaság, a mely a tengeren túl állott vala, látva, hogy nem vala ott más hajó, csak az az egy, a melybe a Jézus tanítványai szállottak, és hogy Jézus nem ment be az ő tanítványaival a hajóba, hanem csak az ő tanítványai mentek el,

(Howbeit there came other boats from Tiberias nigh unto the place where they did eat bread, after that the Lord had given thanks:)

De jöttek *más* hajók Tiberiásból közel ahhoz a helyhez, a hol a kenyeret ették, miután hálákat adott az Úr:

When the people therefore saw that Jesus was not there, neither his disciples, they also took shipping, and came to Capernaum, seeking for Jesus.

Mikor azért látta a sokaság, hogy sem Jézus, sem a tanítványai nincsenek ott, beszállának ők is a hajókba, és elmenének Kapernaumba, keresvén Jézust.

And when they had found him on the other side of the sea, they said unto him, Rabbi, when camest thou hither?

És megtalálván őt a tengeren túl, mondának néki: Mester, mikor jöttél ide?

Jesus answered them and said, Verily, verily, I say unto you, Ye seek me, not because ye saw the miracles, but because ye did eat of the loaves, and were filled.

Felele nékik Jézus és monda: Bizony, bizony mondom néktek: nem azért kerestek engem, hogy jeleket láttatok, hanem azért, mert ettetek ama kenyerekből, és jóllaktatok.

Labour not for the meat which perisheth, but for that meat which endureth unto everlasting life, which the Son of man shall give unto you: for him hath God the Father sealed.

Munkálkodjatok ne az eledelért, a mely elvész, hanem az eledelért, a mely megmarad az örök életre, a melyet az embernek Fia ád majd néktek; mert őt az Atya pecsételte el, az Isten.

Then said they unto him, What shall we do, that we might work the works of God?

Mondának azért néki: Mit csináljunk, hogy az Isten dolgait cselekedjük?

Jesus answered and said unto them, This is the work of God, that ye believe on him whom he hath sent.

Felele Jézus és monda nékik: Az az Isten dolga, hogy higyjetek abban, a kit ő küldött.

They said therefore unto him, What sign shewest thou then, that we may see, and believe thee? what dost thou work?

Mondának azért néki: Micsoda jelt mutatsz tehát te, hogy lássuk és higyjünk néked? Mit művelsz?

Our fathers did eat manna in the desert; as it is written, He gave them bread from heaven to eat.

A mi atyáink a mannát ették a pusztában; a mint meg van írva: Mennyei kenyeret adott vala enniök.

Then Jesus said unto them, Verily, verily, I say unto you, Moses gave you not that bread from heaven; but my Father giveth you the true bread from heaven.

Monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: nem Mózes adta néktek a mennyei kenyeret, hanem az én Atyám adja majd néktek az igazi mennyei kenyeret.

For the bread of God is he which cometh down from heaven, and giveth life unto the world.

Mert az az Istennek kenyere, a mely mennyből száll alá, és életet ád a világnak.

Then said they unto him, Lord, evermore give us this bread.

Mondának azért néki: Uram, mindenkor add nékünk ezt a kenyeret!

And Jesus said unto them, I am the bread of life: he that cometh to me shall never hunger; and he that believeth on me shall never thirst.

Jézus pedig monda nékik: Én vagyok az életnek ama kenyere; a ki hozzám jő, semmiképen meg nem éhezik, és a ki hisz bennem, meg nem szomjúhozik soha.

But I said unto you, That ye also have seen me, and believe not.

De mondám néktek, hogy noha láttatok is engem, még sem hisztek.

All that the Father giveth me shall come to me; and him that cometh to me I will in no wise cast out.

Minden, a mit nékem ád az Atya, én hozzám jő; és azt, a ki hozzám jő, semmiképen ki nem vetem.

For I came down from heaven, not to do mine own will, but the will of him that sent me.

Mert azért szállottam le a mennyből, hogy ne a magam akaratát cselekedjem, hanem annak akaratát, a ki elküldött engem.

And this is the Father's will which hath sent me, that of all which he hath given me I should lose nothing, but should raise it up again at the last day.

Az pedig az Atyának akarata, a ki elküldött engem, hogy a mit nékem adott, abból semmit el ne veszítsek, hanem feltámaszszam azt az utolsó napon.

And this is the will of him that sent me, that every one which seeth the Son, and believeth on him, may have everlasting life: and I will raise him up at the last day.

Az pedig annak az akarata, a ki elküldött engem, hogy mindaz, a ki látja a Fiút és hisz ő benne, örök élete legyen; és én feltámaszszam azt azt utolsó napon.

The Jews then murmured at him, because he said, I am the bread which came down from heaven.

Zúgolódának azért a zsidók ő ellene, hogy azt mondá: Én vagyok az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá.

And they said, Is not this Jesus, the son of Joseph, whose father and mother we know? how is it then that he saith, I came down from heaven?

És mondának: Nem ez-é Jézus, a József fia, a kinek mi ismerjük atyját és anyját? mimódon mondja hát ez, hogy: A mennyből szállottam alá?

Jesus therefore answered and said unto them, Murmur not among yourselves.

Felele azért Jézus és monda nékik: Ne zúgolódjatok egymás között!

No man can come to me, except the Father which hath sent me draw him: and I will raise him up at the last day.

Senki sem jöhet én hozzám, hanemha az Atya vonja azt, a ki elküldött engem; én pedig feltámasztom azt az utolsó napon.

It is written in the prophets, And they shall be all taught of God. Every man therefore that hath heard, and hath learned of the Father, cometh unto me.

Meg van írva a prófétáknál: És mindnyájan Istentől tanítottak lesznek. Valaki azért az Atyától hallott, és tanult, én hozzám jő.

Not that any man hath seen the Father, save he which is of God, he hath seen the Father.

Nem hogy az Atyát valaki látta, csak az, a ki Istentől van, az látta az Atyát.

Verily, verily, I say unto you, He that believeth on me hath everlasting life.

Bizony, bizony mondom néktek: A ki én bennem hisz, örök élete van annak.

I am that bread of life.

Én vagyok az életnek kenyere.

Your fathers did eat manna in the wilderness, and are dead.

A ti atyáitok a mannát ették a pusztában, és meghaltak.

This is the bread which cometh down from heaven, that a man may eat thereof, and not die.

Ez az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá, hogy kiki egyék belőle és meg ne haljon.

I am the living bread which came down from heaven: if any man eat of this bread, he shall live for ever: and the bread that I will give is my flesh, which I will give for the life of the world.

Én vagyok amaz élő kenyér, a mely a mennyből szállott alá; ha valaki eszik e kenyérből, él örökké. És az a kenyér pedig, a melyet én adok, az én testem, a melyet én adok a világ életéért.

The Jews therefore strove among themselves, saying, How can this man give us his flesh to eat?

Tusakodának azért a zsidók egymás között, mondván: Mimódon adhatja ez nékünk a testét, hogy *azt* együk?

Then Jesus said unto them, Verily, verily, I say unto you, Except ye eat the flesh of the Son of man, and drink his blood, ye have no life in you.

Monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: Ha nem eszitek az ember Fiának testét és nem iszszátok az ő vérét, nincs élet bennetek.

Whoso eateth my flesh, and drinketh my blood, hath eternal life; and I will raise him up at the last day.

A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, örök élete van annak, és én feltámasztom azt az utolsó napon.

For my flesh is meat indeed, and my blood is drink indeed.

Mert az én testem bizony étel és az én vérem bizony ital.

He that eateth my flesh, and drinketh my blood, dwelleth in me, and I in him.

A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, az én bennem lakozik és én is abban.

As the living Father hath sent me, and I live by the Father: so he that eateth me, even he shall live by me.

A miként elküldött engem amaz élő Atya, és én az Atya által élek: akként az is, a ki engem eszik, él én általam.

This is that bread which came down from heaven: not as your fathers did eat manna, and are dead: he that eateth of this bread shall live for ever.

Ez az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá; nem úgy, a mint a ti atyáitok evék a mannát és meghalának: a ki ezt a kenyeret eszi, él örökké.

These things said he in the synagogue, as he taught in Capernaum.

Ezeket mondá a zsinagógában, a mikor tanít vala Kapernaumban.

Many therefore of his disciples, when they had heard this, said, This is an hard saying; who can hear it?

Sokan azért, a kik hallák *ezeket* az ő tanítványai közül, mondának: Kemény beszéd ez; ki hallgathatja őt?

When Jesus knew in himself that his disciples murmured at it, he said unto them, Doth this offend you?

Tudván pedig Jézus ő magában, hogy e miatt zúgolódnak az ő tanítványai, monda nékik: Titeket ez megbotránkoztat?

What and if ye shall see the Son of man ascend up where he was before?

Hát ha meglátjátok az embernek Fiát felszállani oda, a hol elébb vala?!

It is the spirit that quickeneth; the flesh profiteth nothing: the words that I speak unto you, they are spirit, and they are life.

A lélek az, a mi megelevenít, a test nem használ semmit: a beszédek, a melyeket én szólok néktek, lélek és élet.

But there are some of you that believe not. For Jesus knew from the beginning who they were that believed not, and who should betray him.

De vannak némelyek közöttetek, a kik nem hisznek. Mert eleitől fogva tudta Jézus, kik azok, a kik nem hisznek, és ki az, a ki elárulja őt.

And he said, Therefore said I unto you, that no man can come unto me, except it were given unto him of my Father.

És monda: Azért mondtam néktek, hogy senki sem jöhet én hozzám, hanemha az én Atyámtól van megadva néki.

From that time many of his disciples went back, and walked no more with him.

Ettől fogva sokan visszavonulának az ő tanítványai közül és nem járnak vala többé ő vele.

Then said Jesus unto the twelve, Will ye also go away?

Monda azért Jézus a tizenkettőnek: Vajjon ti is el akartok-é menni?

Then Simon Peter answered him, Lord, to whom shall we go? thou hast the words of eternal life.

Felele néki Simon Péter: Uram, kihez mehetnénk? Örök életnek beszéde van te nálad.

And we believe and are sure that thou art that Christ, the Son of the living God.

És mi elhittük és megismertük, hogy te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia.

Jesus answered them, Have not I chosen you twelve, and one of you is a devil?

Felele nékik Jézus: Nem én választottalak-é ki titeket, a tizenkettőt? és egy közületek ördög.

He spake of Judas Iscariot the son of Simon: for he it was that should betray him, being one of the twelve.

Értette pedig Júdás Iskáriótest, Simon fiát, mert ez akarta őt elárulni, noha egy volt a tizenkettő közül.