John 6

Ezek után elméne Jézus a galileai tengeren, a Tiberiáson túl.

After these things Jesus went over the sea of Galilee, which is the sea of Tiberias.

És nagy sokaság követé őt, mivelhogy látják vala az ő csodatételeit, a melyeket cselekszik vala a betegeken.

And a great multitude followed him, because they saw his miracles which he did on them that were diseased.

Felméne pedig Jézus a hegyre, és leüle ott a tanítványaival.

And Jesus went up into a mountain, and there he sat with his disciples.

Közel vala pedig husvét, a zsidók ünnepe.

And the passover, a feast of the Jews, was nigh.

Mikor azért felemelé Jézus a szemeit, és látá, hogy nagy sokaság jő hozzá, monda Filepnek: Honnan vegyünk kenyeret, hogy ehessenek ezek?

When Jesus then lifted up his eyes, and saw a great company come unto him, he saith unto Philip, Whence shall we buy bread, that these may eat?

Ezt pedig azért mondá, hogy próbára tegye őt; mert ő maga tudta, mit akar vala cselekedni.

And this he said to prove him: for he himself knew what he would do.

Felele néki Filep: Kétszáz dénár árú kenyér nem elég ezeknek, hogy mindenikök kapjon valami keveset.

Philip answered him, Two hundred pennyworth of bread is not sufficient for them, that every one of them may take a little.

Monda néki egy az ő tanítványai közül, András, a Simon Péter testvére:

One of his disciples, Andrew, Simon Peter's brother, saith unto him,

Van itt egy gyermek, a kinek van öt árpa kenyere és két hala; de mi az ennyinek?

There is a lad here, which hath five barley loaves, and two small fishes: but what are they among so many?

Jézus pedig monda: Ültessétek le az embereket. Nagy fű vala pedig azon a helyen. Leülének azért a férfiak, számszerint mintegy ötezeren.

And Jesus said, Make the men sit down. Now there was much grass in the place. So the men sat down, in number about five thousand.

Jézus pedig vevé a kenyereket, és hálát adván, adta a tanítványoknak, a tanítványok pedig a leülteknek; hasonlóképen a halakból is, a mennyit akarnak vala.

And Jesus took the loaves; and when he had given thanks, he distributed to the disciples, and the disciples to them that were set down; and likewise of the fishes as much as they would.

A mint pedig betelének, monda az ő tanítványainak: Szedjétek össze a megmaradt darabokat, hogy semmi el ne veszszen.

When they were filled, he said unto his disciples, Gather up the fragments that remain, that nothing be lost.

Összeszedék azért, és megtöltének tizenkét kosarat az öt árpa kenyérből való darabokkal, a melyek megmaradtak vala az evők után.

Therefore they gathered them together, and filled twelve baskets with the fragments of the five barley loaves, which remained over and above unto them that had eaten.

Az emberek azért látva a jelt, a melyet Jézus tőn, mondának: Bizonnyal ez ama próféta, a ki eljövendő vala a világra.

Then those men, when they had seen the miracle that Jesus did, said, This is of a truth that prophet that should come into the world.

Jézus azért, a mint észrevevé, hogy jőni akarnak és őt elragadni, hogy királylyá tegyék, ismét elvonula egymaga a hegyre.

When Jesus therefore perceived that they would come and take him by force, to make him a king, he departed again into a mountain himself alone.

Mikor pedig estveledék, lemenének az ő tanítványai a tengerhez,

And when even was now come, his disciples went down unto the sea,

És beszállva a hajóba, mennek vala a tengeren túl Kapernaumba. És már sötétség volt, és még nem ment vala hozzájuk Jézus.

And entered into a ship, and went over the sea toward Capernaum. And it was now dark, and Jesus was not come to them.

És a tenger a nagy szél fúvása miatt háborog vala.

And the sea arose by reason of a great wind that blew.

Mikor azért huszonöt, vagy harmincz futamatnyira beevezének, megláták Jézust, a mint jár vala a tengeren és a hajóhoz közeledik vala: és megrémülének.

So when they had rowed about five and twenty or thirty furlongs, they see Jesus walking on the sea, and drawing nigh unto the ship: and they were afraid.

Ő pedig monda nékik: Én vagyok, ne féljetek!

But he saith unto them, It is I; be not afraid.

Be akarák azért őt venni a hajóba: és a hajó azonnal ama földnél vala, a melyre menének.

Then they willingly received him into the ship: and immediately the ship was at the land whither they went.

Másnap a sokaság, a mely a tengeren túl állott vala, látva, hogy nem vala ott más hajó, csak az az egy, a melybe a Jézus tanítványai szállottak, és hogy Jézus nem ment be az ő tanítványaival a hajóba, hanem csak az ő tanítványai mentek el,

The day following, when the people which stood on the other side of the sea saw that there was none other boat there, save that one whereinto his disciples were entered, and that Jesus went not with his disciples into the boat, but that his disciples were gone away alone;

De jöttek *más* hajók Tiberiásból közel ahhoz a helyhez, a hol a kenyeret ették, miután hálákat adott az Úr:

(Howbeit there came other boats from Tiberias nigh unto the place where they did eat bread, after that the Lord had given thanks:)

Mikor azért látta a sokaság, hogy sem Jézus, sem a tanítványai nincsenek ott, beszállának ők is a hajókba, és elmenének Kapernaumba, keresvén Jézust.

When the people therefore saw that Jesus was not there, neither his disciples, they also took shipping, and came to Capernaum, seeking for Jesus.

És megtalálván őt a tengeren túl, mondának néki: Mester, mikor jöttél ide?

And when they had found him on the other side of the sea, they said unto him, Rabbi, when camest thou hither?

Felele nékik Jézus és monda: Bizony, bizony mondom néktek: nem azért kerestek engem, hogy jeleket láttatok, hanem azért, mert ettetek ama kenyerekből, és jóllaktatok.

Jesus answered them and said, Verily, verily, I say unto you, Ye seek me, not because ye saw the miracles, but because ye did eat of the loaves, and were filled.

Munkálkodjatok ne az eledelért, a mely elvész, hanem az eledelért, a mely megmarad az örök életre, a melyet az embernek Fia ád majd néktek; mert őt az Atya pecsételte el, az Isten.

Labour not for the meat which perisheth, but for that meat which endureth unto everlasting life, which the Son of man shall give unto you: for him hath God the Father sealed.

Mondának azért néki: Mit csináljunk, hogy az Isten dolgait cselekedjük?

Then said they unto him, What shall we do, that we might work the works of God?

Felele Jézus és monda nékik: Az az Isten dolga, hogy higyjetek abban, a kit ő küldött.

Jesus answered and said unto them, This is the work of God, that ye believe on him whom he hath sent.

Mondának azért néki: Micsoda jelt mutatsz tehát te, hogy lássuk és higyjünk néked? Mit művelsz?

They said therefore unto him, What sign shewest thou then, that we may see, and believe thee? what dost thou work?

A mi atyáink a mannát ették a pusztában; a mint meg van írva: Mennyei kenyeret adott vala enniök.

Our fathers did eat manna in the desert; as it is written, He gave them bread from heaven to eat.

Monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: nem Mózes adta néktek a mennyei kenyeret, hanem az én Atyám adja majd néktek az igazi mennyei kenyeret.

Then Jesus said unto them, Verily, verily, I say unto you, Moses gave you not that bread from heaven; but my Father giveth you the true bread from heaven.

Mert az az Istennek kenyere, a mely mennyből száll alá, és életet ád a világnak.

For the bread of God is he which cometh down from heaven, and giveth life unto the world.

Mondának azért néki: Uram, mindenkor add nékünk ezt a kenyeret!

Then said they unto him, Lord, evermore give us this bread.

Jézus pedig monda nékik: Én vagyok az életnek ama kenyere; a ki hozzám jő, semmiképen meg nem éhezik, és a ki hisz bennem, meg nem szomjúhozik soha.

And Jesus said unto them, I am the bread of life: he that cometh to me shall never hunger; and he that believeth on me shall never thirst.

De mondám néktek, hogy noha láttatok is engem, még sem hisztek.

But I said unto you, That ye also have seen me, and believe not.

Minden, a mit nékem ád az Atya, én hozzám jő; és azt, a ki hozzám jő, semmiképen ki nem vetem.

All that the Father giveth me shall come to me; and him that cometh to me I will in no wise cast out.

Mert azért szállottam le a mennyből, hogy ne a magam akaratát cselekedjem, hanem annak akaratát, a ki elküldött engem.

For I came down from heaven, not to do mine own will, but the will of him that sent me.

Az pedig az Atyának akarata, a ki elküldött engem, hogy a mit nékem adott, abból semmit el ne veszítsek, hanem feltámaszszam azt az utolsó napon.

And this is the Father's will which hath sent me, that of all which he hath given me I should lose nothing, but should raise it up again at the last day.

Az pedig annak az akarata, a ki elküldött engem, hogy mindaz, a ki látja a Fiút és hisz ő benne, örök élete legyen; és én feltámaszszam azt azt utolsó napon.

And this is the will of him that sent me, that every one which seeth the Son, and believeth on him, may have everlasting life: and I will raise him up at the last day.

Zúgolódának azért a zsidók ő ellene, hogy azt mondá: Én vagyok az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá.

The Jews then murmured at him, because he said, I am the bread which came down from heaven.

És mondának: Nem ez-é Jézus, a József fia, a kinek mi ismerjük atyját és anyját? mimódon mondja hát ez, hogy: A mennyből szállottam alá?

And they said, Is not this Jesus, the son of Joseph, whose father and mother we know? how is it then that he saith, I came down from heaven?

Felele azért Jézus és monda nékik: Ne zúgolódjatok egymás között!

Jesus therefore answered and said unto them, Murmur not among yourselves.

Senki sem jöhet én hozzám, hanemha az Atya vonja azt, a ki elküldött engem; én pedig feltámasztom azt az utolsó napon.

No man can come to me, except the Father which hath sent me draw him: and I will raise him up at the last day.

Meg van írva a prófétáknál: És mindnyájan Istentől tanítottak lesznek. Valaki azért az Atyától hallott, és tanult, én hozzám jő.

It is written in the prophets, And they shall be all taught of God. Every man therefore that hath heard, and hath learned of the Father, cometh unto me.

Nem hogy az Atyát valaki látta, csak az, a ki Istentől van, az látta az Atyát.

Not that any man hath seen the Father, save he which is of God, he hath seen the Father.

Bizony, bizony mondom néktek: A ki én bennem hisz, örök élete van annak.

Verily, verily, I say unto you, He that believeth on me hath everlasting life.

Én vagyok az életnek kenyere.

I am that bread of life.

A ti atyáitok a mannát ették a pusztában, és meghaltak.

Your fathers did eat manna in the wilderness, and are dead.

Ez az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá, hogy kiki egyék belőle és meg ne haljon.

This is the bread which cometh down from heaven, that a man may eat thereof, and not die.

Én vagyok amaz élő kenyér, a mely a mennyből szállott alá; ha valaki eszik e kenyérből, él örökké. És az a kenyér pedig, a melyet én adok, az én testem, a melyet én adok a világ életéért.

I am the living bread which came down from heaven: if any man eat of this bread, he shall live for ever: and the bread that I will give is my flesh, which I will give for the life of the world.

Tusakodának azért a zsidók egymás között, mondván: Mimódon adhatja ez nékünk a testét, hogy *azt* együk?

The Jews therefore strove among themselves, saying, How can this man give us his flesh to eat?

Monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: Ha nem eszitek az ember Fiának testét és nem iszszátok az ő vérét, nincs élet bennetek.

Then Jesus said unto them, Verily, verily, I say unto you, Except ye eat the flesh of the Son of man, and drink his blood, ye have no life in you.

A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, örök élete van annak, és én feltámasztom azt az utolsó napon.

Whoso eateth my flesh, and drinketh my blood, hath eternal life; and I will raise him up at the last day.

Mert az én testem bizony étel és az én vérem bizony ital.

For my flesh is meat indeed, and my blood is drink indeed.

A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, az én bennem lakozik és én is abban.

He that eateth my flesh, and drinketh my blood, dwelleth in me, and I in him.

A miként elküldött engem amaz élő Atya, és én az Atya által élek: akként az is, a ki engem eszik, él én általam.

As the living Father hath sent me, and I live by the Father: so he that eateth me, even he shall live by me.

Ez az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá; nem úgy, a mint a ti atyáitok evék a mannát és meghalának: a ki ezt a kenyeret eszi, él örökké.

This is that bread which came down from heaven: not as your fathers did eat manna, and are dead: he that eateth of this bread shall live for ever.

Ezeket mondá a zsinagógában, a mikor tanít vala Kapernaumban.

These things said he in the synagogue, as he taught in Capernaum.

Sokan azért, a kik hallák *ezeket* az ő tanítványai közül, mondának: Kemény beszéd ez; ki hallgathatja őt?

Many therefore of his disciples, when they had heard this, said, This is an hard saying; who can hear it?

Tudván pedig Jézus ő magában, hogy e miatt zúgolódnak az ő tanítványai, monda nékik: Titeket ez megbotránkoztat?

When Jesus knew in himself that his disciples murmured at it, he said unto them, Doth this offend you?

Hát ha meglátjátok az embernek Fiát felszállani oda, a hol elébb vala?!

What and if ye shall see the Son of man ascend up where he was before?

A lélek az, a mi megelevenít, a test nem használ semmit: a beszédek, a melyeket én szólok néktek, lélek és élet.

It is the spirit that quickeneth; the flesh profiteth nothing: the words that I speak unto you, they are spirit, and they are life.

De vannak némelyek közöttetek, a kik nem hisznek. Mert eleitől fogva tudta Jézus, kik azok, a kik nem hisznek, és ki az, a ki elárulja őt.

But there are some of you that believe not. For Jesus knew from the beginning who they were that believed not, and who should betray him.

És monda: Azért mondtam néktek, hogy senki sem jöhet én hozzám, hanemha az én Atyámtól van megadva néki.

And he said, Therefore said I unto you, that no man can come unto me, except it were given unto him of my Father.

Ettől fogva sokan visszavonulának az ő tanítványai közül és nem járnak vala többé ő vele.

From that time many of his disciples went back, and walked no more with him.

Monda azért Jézus a tizenkettőnek: Vajjon ti is el akartok-é menni?

Then said Jesus unto the twelve, Will ye also go away?

Felele néki Simon Péter: Uram, kihez mehetnénk? Örök életnek beszéde van te nálad.

Then Simon Peter answered him, Lord, to whom shall we go? thou hast the words of eternal life.

És mi elhittük és megismertük, hogy te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia.

And we believe and are sure that thou art that Christ, the Son of the living God.

Felele nékik Jézus: Nem én választottalak-é ki titeket, a tizenkettőt? és egy közületek ördög.

Jesus answered them, Have not I chosen you twelve, and one of you is a devil?

Értette pedig Júdás Iskáriótest, Simon fiát, mert ez akarta őt elárulni, noha egy volt a tizenkettő közül.

He spake of Judas Iscariot the son of Simon: for he it was that should betray him, being one of the twelve.