Job 21

Felele pedig Jób, és monda:

ויען איוב ויאמר׃

Jól hallgassátok meg az én beszédemet, és legyen ez a ti vigasztalástok *helyett.*

שמעו שמוע מלתי ותהי זאת תנחומתיכם׃

Szenvedjetek el engem, a míg szólok, azután gúnyoljátok ki beszédemet.

שאוני ואנכי אדבר ואחר דברי תלעיג׃

Avagy én embernek panaszolkodom-é? Miért ne volna hát keserű a lelkem?

האנכי לאדם שיחי ואם מדוע לא תקצר רוחי׃

Tekintsetek reám és álmélkodjatok el, és tegyétek kezeteket szátokra.

פנו אלי והשמו ושימו יד על פה׃

Ha visszaemlékezem, mindjárt felháborodom, és reszketés fogja el testemet.

ואם זכרתי ונבהלתי ואחז בשרי פלצות׃

Mi az oka, hogy a gonoszok élnek, vénséget érnek, sőt még meg is gyarapodnak?

מדוע רשעים יחיו עתקו גם גברו חיל׃

Az ő magvok előttök nő fel ő velök, és az ő sarjadékuk szemeik előtt.

זרעם נכון לפניהם עמם וצאצאיהם לעיניהם׃

Házok békességes a félelemtől, és az Isten vesszeje nincsen ő rajtok.

בתיהם שלום מפחד ולא שבט אלוה עליהם׃

Bikája folyat és nem terméketlen, tehene megellik és el nem vetél.

שורו עבר ולא יגעל תפלט פרתו ולא תשכל׃

Kieresztik, mint nyájat, kisdedeiket, és ugrándoznak az ő magzataik.

ישלחו כצאן עויליהם וילדיהם ירקדון׃

Dobot és hárfát ragadnak, és örvendeznek a síp zengésének.

ישאו כתף וכנור וישמחו לקול עוגב׃

Jóllétben töltik el napjaikat, és egy pillanat alatt szállnak alá a sírba;

יבלו בטוב ימיהם וברגע שאול יחתו׃

Noha azt mondják Istennek: Távozzál el tőlünk, mert a te utaidnak tudásában nem gyönyörködünk!

ויאמרו לאל סור ממנו ודעת דרכיך לא חפצנו׃

Micsoda a Mindenható, hogy tiszteljük őt, és mit nyerünk vele, ha esedezünk előtte?

מה שדי כי נעבדנו ומה נועיל כי נפגע בו׃

Mindazáltal az ő javok nincsen hatalmukban, azért a gonoszok tanácsa távol legyen tőlem!

הן לא בידם טובם עצת רשעים רחקה מני׃

Hányszor aluszik el a gonoszok szövétneke, és jő rájok az ő veszedelmök! *Hányszor* osztogatja részöket haragjában.

כמה נר רשעים ידעך ויבא עלימו אידם חבלים יחלק באפו׃

Olyanok lesznek, mint a pozdorja a szél előtt, és mint a polyva, a melyet forgószél ragad el.

יהיו כתבן לפני רוח וכמץ גנבתו סופה׃

Isten az ő fiai számára tartja fenn annak büntetését. Megfizet néki, hogy megérzi majd.

אלוה יצפן לבניו אונו ישלם אליו וידע׃

Maga látja meg a maga veszedelmét, és a Mindenható haragjából iszik.

יראו עינו כידו ומחמת שדי ישתה׃

Mert mi gondja van néki házanépére halála után, ha az ő hónapjainak száma letelt?!

כי מה חפצו בביתו אחריו ומספר חדשיו חצצו׃

Ki taníthatja Istent bölcseségre, hisz ő ítéli meg a magasságban levőket is!

הלאל ילמד דעת והוא רמים ישפוט׃

Ez meghal az ő teljes boldogságában, egészen megelégedetten és nyugodtan;

זה ימות בעצם תמו כלו שלאנן ושליו׃

Fejőedényei tejjel vannak tele, csontjainak velője nedvességtől árad.

עטיניו מלאו חלב ומח עצמותיו ישקה׃

Amaz elkeseredett lélekkel hal meg, mert nem élhetett a jóval.

וזה ימות בנפש מרה ולא אכל בטובה׃

Együtt feküsznek a porban, és féreg lepi őket.

יחד על עפר ישכבו ורמה תכסה עליהם׃

Ímé, jól tudom a ti gondolatitokat és a hamisságokat, a melyekkel méltatlankodtok ellenem;

הן ידעתי מחשבותיכם ומזמות עלי תחמסו׃

Mert ezt mondjátok: Hol van ama főembernek háza, hol van a gonoszok lakozásának sátora?

כי תאמרו איה בית נדיב ואיה אהל משכנות רשעים׃

Avagy nem kérdeztétek-é meg azokat, a kik *sokat* utaznak és jeleiket nem ismeritek-é?

הלא שאלתם עוברי דרך ואתתם לא תנכרו׃

Bizony a veszedelemnek napján elrejtetik a gonosz, a haragnak napján kiszabadul.

כי ליום איד יחשך רע ליום עברות יובלו׃

Kicsoda veti szemére az ő útját, és a mit cselekedett, kicsoda fizet meg néki azért?

מי יגיד על פניו דרכו והוא עשה מי ישלם לו׃

Még ha a sírba vitetik is ki, a sírdomb felett is él.

והוא לקברות יובל ועל גדיש ישקוד׃

Édesek lesznek néki a sírnak hantjai, és maga után vonsz minden embert, a mint számtalanok *mentek el* előtte.

מתקו לו רגבי נחל ואחריו כל אדם ימשוך ולפניו אין מספר׃

Hogyan vigasztalnátok hát engem hiábavalósággal? Feleselésetek igazságtalanság marad.

ואיך תנחמוני הבל ותשובתיכם נשאר מעל׃