Proverbs 11

Az álnok font útálatos az Úrnál; az igaz mérték pedig kedves néki.

Väärä vaaka on Herralle kauhistus, mutta oikia puntari on hänelle otollinen.

Kevélység jő: gyalázat jő; az alázatosoknál pedig bölcseség van.

Kussa ylpeys on, siinä on myös ylönkatse; mutta viisaus on nöyräin tykönä.

Az igazakat tökéletességök vezeti; de a hitetleneket gonoszságuk elpusztítja.

Viattomuus johdattaa siviät, vaan pahuus kukistaa pilkkaajat.

Nem használ a vagyon a haragnak idején; az igazság pedig kiragad a halálból.

Ei rakkaus auta vihan päivänä, mutta vanhurskaus vapahtaa kuolemasta.

A tökéletesnek igazsága igazgatja az ő útát; de önnön istentelenségében esik el az istentelen.

Viattoman vanhurskaus tekee hänen tiensä tasaiseksi, mutta jumalatoin lankee jumalattomassa menossansa.

Az igazaknak igazságok megszabadítja őket; de az ő kivánságokban fogatnak meg a hitetlenek.

Jumalisten vanhurskaus pelastaa heitä, vaan väärintekiät käsitetään viekkaudessansa.

Mikor meghal az istentelen ember, elvész az ő reménysége; a bűnösök várakozása is elvész.

Kuin jumalatoin ihminen kuolee, niin ei ole yhtään toivoa: ja jota väärintekiät odottavat, se tulee tyhjäksi.

Az igaz a nyomorúságból megszabadul; az istentelen ő helyette beesik abba.

Vanhurskas vapahdetaan vaivasta, ja jumalatoin tuleehänen siaansa.

Szájával rontja meg a képmutató felebarátját; de az igazak a tudomány által megszabadulnak.

Ulkokullatun ihmisen suun kautta petetään hänen lähimmäisensä; vaan vanhurskaat ymmärtävät sen, ja pelastetaan.

Az igazak javán örül a város; és mikor elvesznek az istentelenek, örvendezés van.

Kaupunki iloitsee, koska vanhurskaan hyvin käy, ja riemuitsee, koska jumalatoin hukkuu.

Az igazaknak áldása által emelkedik a város; az istentelenek szája által pedig megromol.

Vanhurskasten siunauksen kautta kaupunki korotetaan, vaan jumalattoman suun kautta kukistetaan.

Megútálja felebarátját a bolond; az eszes férfiú pedig hallgat.

Joka lähimmäistänsä häpäisee, se on hullu, mutta toimellinen mies on vaiti.

A rágalmazó megjelenti a titkot; de a hűséges lelkű elfedezi a dolgot.

Panettelia ilmoittaa salaisuuden, vaan jolla on uskollinen sydän, hän salaa sen.

A hol nincs vezetés, elvész a nép; a megmaradás pedig a sok tanácsos által van.

Jossa ei neuvoa ole, siinä kansa hukkuu; vaan jossa monta neuvonantajaa on, siinä hyvin käy.

Teljességgel megrontatik, a ki kezes lesz idegenért; a ki pedig gyűlöli a kezességet, bátorságos lesz.

Joka toisen takaa, hän tulee vahinkoon; vaan joka siitä itsensä pitää pois, hän on murheetoin.

A kedves asszony megtartja a tiszteletet, a hatalmaskodók pedig megtartják a gazdagságot.

Vaimo, joka otollinen on, pitää kunnian; vaan väkevät pitävät rikkauden.

Ő magával tesz jól a kegyes férfiú; a kegyetlen pedig öntestének okoz fájdalmat.

Armias mies tekee ruumiillensa hyvää; vaan se, joka julma on, saattaa lihansa murheelliseksi.

Az istentelen munkál álnok keresményt; az igazságszerzőnek pedig jutalma valóságos.

Jumalattoman työ on turha, vaan joka vanhurskautta kylvää, sillä on hyvä palkka.

A ki őszinte az igazságban, az életére -, a ki pedig a gonoszt követi, az vesztére *míveli azt.*

Sillä vanhurskaus saattaa elämän, vaan joka pahaa pyytää, hän saattaa kuoleman.

Útálatosok az Úrnál az álnok szívűek; kedvesek pedig ő nála, a kik az ő útjokban tökéletesek.

Petollinen sydän on kauhistus Herralle, Vaan viattoman tie on hänelle otollinen.

Kézadással *erősítem,* hogy nem marad büntetlen a gonosz; az igazaknak pedig magva megszabadul.

Ei jumalattoimia auta, vaikka kaikki kätensä yhteen pistäisivät, mutta vanhurskaan siemen pelastetaan.

*Mint* a disznó orrában az aranyperecz, *olyan* a szép asszony, a kinek nincs okossága.

Kaunis vaimo ilman taidota on niinkuin sika, jolla olis kultainen käädy kuonossa.

Az igazaknak kivánsága csak jó, az istentelenek várakozása pedig harag.

Vanhurskasten himo on ainoastaan hyvä, vaan jumalattomain odotus on kiukku.

Van olyan, a ki bőven adakozik, és annál inkább gazdagodik; és a ki megtartóztatja a járandóságot, de ugyan szűkölködik.

Muutama jakaa omastansa, ja saa enemmän; toinen säästää, jossa ei pitäisi, ja tulee köyhemmäksi.

A mással jóltevő ember megkövéredik; és a ki mást felüdít, maga is üdül.

Sielu, joka siunaa, tulee rikkaaksi: ja joka juottaa, se myös juotetaan.

A ki búzáját visszatartja, átkozza azt a nép; annak fején pedig, a ki eladja, áldás *van.*

Joka jyvät salaa, häntä kansa kiroilee; mutta joka myy, hänelle tulee siunaus.

A ki jóra igyekezik, jóakaratot szerez: a ki pedig gonoszt keres, ő magára jő az.

Joka varhain hyvää etsii, hänelle hyvin menestyy; mutta joka pahaa noudattaa, hänelle pahoin tapahtuu.

A ki bízik az ő gazdagságában, elesik; de mint a fa ága, az igazak kivirágoznak.

Joka rikkauteensa luottaa, hän hukkuu, vaan vanhurskaat viheriöitsevät niinkuin lehti.

A ki megháborítja az ő házát, annak öröksége szél lesz; és a bolond szolgája a bölcs elméjűnek.

Joka huoneensa murheelliseksi tekee, hän saa tuulen perinnöksi: ja hullun täytyy viisasta palvella.

Az igaznak gyümölcse életnek fája; és lelkeket nyer meg a bölcs.

Vanhurskaan hedelmä on elämän puu: joka viisas on, hän kääntää sielut.

Ímé, az igaz e földön megnyeri jutalmát; mennyivel inkább az istentelen és a bűnös! * (Proverbs 11:32) A ki szereti a dorgálást, szereti a tudományt; a ki pedig gyűlöli a fenyítéket, oktalan az. *

Koska vanhurskas paljon kärsii, kuinka paljoa enemmin jumalatoin ja syntinen?