Proverbs 12

A jó ember jóakaratot nyer az Úrtól; de a gonosz embert kárhoztatja ő.

Joka itsensä mielellänsä kurittaa antaa, se tulee toimelliseksi; mutta joka rankaisematta olla tahtoo, se on tyhmä.

Nem erősül meg ember az istentelenséggel; az igazaknak pedig gyökerök ki nem mozdul.

Hyvä saa lohdutuksen Herralta, mutta häijy mies hyljätään.

A derék asszony koronája az ő férjének; de mint az ő csontjaiban való rothadás, *olyan* a megszégyenítő.

Ei ihminen vahvistu jumalattomuudessa, vaan vanhurskaan juuri on pysyväinen.

Az igazaknak gondolatjaik igazak; az istentelenek tanácsa csalás.

Ahkera vaimo on miehensä kruunu, vaan häijy on niinkuin märkä hänen luissansa.

Az istenteleneknek beszédei leselkednek a vér után; az igazaknak pedig szája megszabadítja azokat.

Vanhurskasten ajatukset ovat vilpittömät, vaan jumalattomain aivoitus on petollinen.

Leomlanak az istentelenek, és oda lesznek; az igazak háza pedig megáll.

Jumalattomain sanat väijyvät verta, vaan hurskasten suu vapahtaa heitä.

Az ő értelme szerint dicsértetik a férfiú; de az elfordult elméjű útálatos lesz.

Jumalattomat kaatuvat, ja ei ole sitte enää, mutta vanhurskasten huone pysyy.

Jobb, a kit kevésre tartanak, és szolgája van, mint a ki magát felmagasztalja, és szűk kenyerű.

Toimellinen mies neuvossansa ylistetään, vaan petollinen tulee katsotuksi ylön.

Az igaz az ő barmának érzését *is* ismeri, az istentelenek szíve pedig kegyetlen.

Parempi on nöyrä, joka omansa katsoo, kuin se, joka tahtoo iso olla, ja kuitenkin puuttuu leipää.

A ki míveli az ő földét, megelégedik eledellel; a ki pedig követ hiábavalókat, bolond az.

Vanhurskas armahtaa juhtaansa, mutta jumalattoman sydän on halutoin.

Kivánja az istentelen a gonoszok prédáját; de az igaznak gyökere ád *gyümölcsöt.*

Joka peltonsa viljelee, se saa leipää yltäkylläisesti; vaan joka turhia ajelee takaa, se on tyhmä.

Az ajkaknak vétkében gonosz tőr van, de kimenekedik a nyomorúságból az igaz.

Jumalatoin halajaa aina pahaa tehdä, mutta vanhurskaan juuri kantaa hedelmää.

Az ő szájának gyümölcséből elégedik meg a férfi jóval; és az ő cselekedetének fizetését veszi az ember önmagának.

Ilkiä käsitetään omissa sanoissansa, vaan vanhurskas pääsee hädästä.

A bolondnak úta helyes az ő szeme előtt, de a ki tanácscsal él, bölcs az.

Suun hedelmästä tulee paljon hyvää; ja niinkuin kukin käsillänsä tehnyt on, kostetaan hänelle.

A bolondnak haragja azon napon megismertetik; elfedezi pedig a szidalmat az eszes ember.

Tyhmäin mielestä on hänen tiensä otollinen, mutta viisas ottaa neuvon.

A ki igazán szól, megjelenti az igazságot, a hamis bizonyság pedig az álnokságot.

Tyhmä osoittaa kohta vihansa, vaan joka peittää vääryyden, se on kavala.

Van olyan, a ki beszél hasonlókat a tőrszúrásokhoz; de a bölcseknek nyelve orvosság.

Joka totuuden puhuu, se vanhurskauden ilmoittaa; mutta joka väärin todistaa, hän pettää.

Az igazmondó ajak megáll mind örökké; a hazugságnak pedig nyelve egy szempillantásig.

Joka ajattelematta puhuu, hän pistää niinkuin miekalla; vaan viisasten kieli on terveellinen.

Álnokság van a gonosz gondolóknak szívében; a békességnek tanácsosiban pedig vígasság.

Totinen suu pysyy vahvana ijankaikkisesti, vain väärä kieli ei pysy kauvan.

Nem vettetik az igaz semmi bántásba; az istentelenek pedig teljesek nyavalyával.

Jotka pahaa ajattelevat, niiden sydämessä on petos; vaan jotka rauhaa neuvovat, niillä on ilo.

Útálatosok az Úrnál a csalárd beszédek; a kik pedig cselekesznek hűségesen, kedvesek ő nála.

Ei vanhurskaalle mitään vaaraa tapahdu; vaan jumalattomat pahuudella täytetään.

Az eszes ember elfedezi a tudományt; a bolondok elméje pedig kikiáltja a bolondságot.

Petolliset huulet ovat Herralle kauhistus; vaan jotka oikein tekevät, ovat hänelle otolliset.

A gyorsaknak keze uralkodik; a rest pedig adófizető lesz.

Kavala salaa taitonsa, vaan hulluin sydän ilmoittaa hulluutta.

A férfiúnak elméjében való gyötrelem megalázza azt; a jó szó pedig megvidámítja azt.

Ahkera käsi saa hallita, vaan laiskan täytyy veronalaiseksi tulla.

Útba igazítja az ő felebarátját az igaz; de az istentelenek útja eltévelyíti őket.

Sydämellinen murhe kivistelee, vaan lohdullinen sana iloittaa,

Nem süti meg a rest, a mit vadászásával fogott; de drága marhája az embernek serénysége.

Vanhurskas on parempi lähimmäistänsä, mutta jumalattoman tie viettelee hänen

Az igazságnak útjában van élet; és az ő ösvényének úta halhatatlanság.

Ei petollinen asia menesty, mutta ahkera saa hyvän tavaran.

Vanhurskauden tiellä on elämä, ja hänen poluillansa ei ole kuolemaa.