Job 21

ויען איוב ויאמר׃

Felele pedig Jób, és monda:

שמעו שמוע מלתי ותהי זאת תנחומתיכם׃

Jól hallgassátok meg az én beszédemet, és legyen ez a ti vigasztalástok *helyett.*

שאוני ואנכי אדבר ואחר דברי תלעיג׃

Szenvedjetek el engem, a míg szólok, azután gúnyoljátok ki beszédemet.

האנכי לאדם שיחי ואם מדוע לא תקצר רוחי׃

Avagy én embernek panaszolkodom-é? Miért ne volna hát keserű a lelkem?

פנו אלי והשמו ושימו יד על פה׃

Tekintsetek reám és álmélkodjatok el, és tegyétek kezeteket szátokra.

ואם זכרתי ונבהלתי ואחז בשרי פלצות׃

Ha visszaemlékezem, mindjárt felháborodom, és reszketés fogja el testemet.

מדוע רשעים יחיו עתקו גם גברו חיל׃

Mi az oka, hogy a gonoszok élnek, vénséget érnek, sőt még meg is gyarapodnak?

זרעם נכון לפניהם עמם וצאצאיהם לעיניהם׃

Az ő magvok előttök nő fel ő velök, és az ő sarjadékuk szemeik előtt.

בתיהם שלום מפחד ולא שבט אלוה עליהם׃

Házok békességes a félelemtől, és az Isten vesszeje nincsen ő rajtok.

שורו עבר ולא יגעל תפלט פרתו ולא תשכל׃

Bikája folyat és nem terméketlen, tehene megellik és el nem vetél.

ישלחו כצאן עויליהם וילדיהם ירקדון׃

Kieresztik, mint nyájat, kisdedeiket, és ugrándoznak az ő magzataik.

ישאו כתף וכנור וישמחו לקול עוגב׃

Dobot és hárfát ragadnak, és örvendeznek a síp zengésének.

יבלו בטוב ימיהם וברגע שאול יחתו׃

Jóllétben töltik el napjaikat, és egy pillanat alatt szállnak alá a sírba;

ויאמרו לאל סור ממנו ודעת דרכיך לא חפצנו׃

Noha azt mondják Istennek: Távozzál el tőlünk, mert a te utaidnak tudásában nem gyönyörködünk!

מה שדי כי נעבדנו ומה נועיל כי נפגע בו׃

Micsoda a Mindenható, hogy tiszteljük őt, és mit nyerünk vele, ha esedezünk előtte?

הן לא בידם טובם עצת רשעים רחקה מני׃

Mindazáltal az ő javok nincsen hatalmukban, azért a gonoszok tanácsa távol legyen tőlem!

כמה נר רשעים ידעך ויבא עלימו אידם חבלים יחלק באפו׃

Hányszor aluszik el a gonoszok szövétneke, és jő rájok az ő veszedelmök! *Hányszor* osztogatja részöket haragjában.

יהיו כתבן לפני רוח וכמץ גנבתו סופה׃

Olyanok lesznek, mint a pozdorja a szél előtt, és mint a polyva, a melyet forgószél ragad el.

אלוה יצפן לבניו אונו ישלם אליו וידע׃

Isten az ő fiai számára tartja fenn annak büntetését. Megfizet néki, hogy megérzi majd.

יראו עינו כידו ומחמת שדי ישתה׃

Maga látja meg a maga veszedelmét, és a Mindenható haragjából iszik.

כי מה חפצו בביתו אחריו ומספר חדשיו חצצו׃

Mert mi gondja van néki házanépére halála után, ha az ő hónapjainak száma letelt?!

הלאל ילמד דעת והוא רמים ישפוט׃

Ki taníthatja Istent bölcseségre, hisz ő ítéli meg a magasságban levőket is!

זה ימות בעצם תמו כלו שלאנן ושליו׃

Ez meghal az ő teljes boldogságában, egészen megelégedetten és nyugodtan;

עטיניו מלאו חלב ומח עצמותיו ישקה׃

Fejőedényei tejjel vannak tele, csontjainak velője nedvességtől árad.

וזה ימות בנפש מרה ולא אכל בטובה׃

Amaz elkeseredett lélekkel hal meg, mert nem élhetett a jóval.

יחד על עפר ישכבו ורמה תכסה עליהם׃

Együtt feküsznek a porban, és féreg lepi őket.

הן ידעתי מחשבותיכם ומזמות עלי תחמסו׃

Ímé, jól tudom a ti gondolatitokat és a hamisságokat, a melyekkel méltatlankodtok ellenem;

כי תאמרו איה בית נדיב ואיה אהל משכנות רשעים׃

Mert ezt mondjátok: Hol van ama főembernek háza, hol van a gonoszok lakozásának sátora?

הלא שאלתם עוברי דרך ואתתם לא תנכרו׃

Avagy nem kérdeztétek-é meg azokat, a kik *sokat* utaznak és jeleiket nem ismeritek-é?

כי ליום איד יחשך רע ליום עברות יובלו׃

Bizony a veszedelemnek napján elrejtetik a gonosz, a haragnak napján kiszabadul.

מי יגיד על פניו דרכו והוא עשה מי ישלם לו׃

Kicsoda veti szemére az ő útját, és a mit cselekedett, kicsoda fizet meg néki azért?

והוא לקברות יובל ועל גדיש ישקוד׃

Még ha a sírba vitetik is ki, a sírdomb felett is él.

מתקו לו רגבי נחל ואחריו כל אדם ימשוך ולפניו אין מספר׃

Édesek lesznek néki a sírnak hantjai, és maga után vonsz minden embert, a mint számtalanok *mentek el* előtte.

ואיך תנחמוני הבל ותשובתיכם נשאר מעל׃

Hogyan vigasztalnátok hát engem hiábavalósággal? Feleselésetek igazságtalanság marad.