Psalms 69

Au chef des chantres. Sur les lis. De David. Sauve-moi, ô Dieu! Car les eaux menacent ma vie.

Az éneklőmesternek a sósannimra; Dávidé.

J'enfonce dans la boue, sans pouvoir me tenir; Je suis tombé dans un gouffre, et les eaux m'inondent.

Szabadíts meg engemet, oh Isten, mert a vizek lelkemig hatottak.

Je m'épuise à crier, mon gosier se dessèche, Mes yeux se consument, tandis que je regarde vers mon Dieu.

Mély sárba estem be, hol meg nem állhatok; feneketlen örvénybe jutottam, és az áradat elborít engem.

Ils sont plus nombreux que les cheveux de ma tête, Ceux qui me haïssent sans cause; Ils sont puissants, ceux qui veulent me perdre, Qui sont à tort mes ennemis. Ce que je n'ai pas dérobé, il faut que je le restitue.

Elfáradtam a kiáltásban, kiszáradt a torkom; szemeim elbágyadtak, várván Istenemet.

O Dieu! tu connais ma folie, Et mes fautes ne te sont point cachées.

Többen vannak fejem hajszálainál, a kik ok nélkül gyűlölnek engem; hatalmasok a vesztemre törők, a kik ellenségeim alap nélkül; a mit nem ragadtam el, azt kell megfizetnem!

Que ceux qui espèrent en toi ne soient pas confus à cause de moi, Seigneur, Eternel des armées! Que ceux qui te cherchent ne soient pas dans la honte à cause de moi, Dieu d'Israël!

Oh Isten, te tudod az én balgatagságomat, és az én bűneim nyilván vannak te előtted:

Car c'est pour toi que je porte l'opprobre, Que la honte couvre mon visage;

Ne szégyenüljenek meg miattam, a kik te benned remélnek, Uram, Seregeknek Ura! Ne pironkodjanak miattam, a kik téged keresnek, oh Izráelnek Istene!

Je suis devenu un étranger pour mes frères, Un inconnu pour les fils de ma mère.

Mert te éretted viselek gyalázatot, *és* borítja pironság az én orczámat.

Car le zèle de ta maison me dévore, Et les outrages de ceux qui t'insultent tombent sur moi.

Atyámfiai előtt idegenné lettem, és anyám fiai előtt jövevénynyé.

Je verse des larmes et je jeûne, Et c'est ce qui m'attire l'opprobre;

Mivel a te házadhoz való féltő szeretet emészt engem, a te gyalázóidnak gyalázásai hullanak reám.

Je prends un sac pour vêtement, Et je suis l'objet de leurs sarcasmes.

Ha sírok és bőjtöléssel *gyötröm* lelkemet, az is gyalázatomra válik.

Ceux qui sont assis à la porte parlent de moi, Et les buveurs de liqueurs fortes me mettent en chansons.

Ha gyászruhába öltözöm, akkor példabeszédül vagyok nékik.

Mais je t'adresse ma prière, ô Eternel! Que ce soit le temps favorable, ô Dieu, par ta grande bonté! Réponds-moi, en m'assurant ton secours!

A kapuban ülők rólam szólanak, és a borozók rólam énekelnek.

Retire-moi de la boue, et que je n'enfonce plus! Que je sois délivré de mes ennemis et du gouffre!

Én pedig néked könyörgök, oh Uram; jókedvednek idején, oh Isten, a te kegyelmed sokaságához képest hallgass meg engem a te megszabadító hűségeddel.

Que les flots ne m'inondent plus, Que l'abîme ne m'engloutisse pas, Et que la fosse ne se ferme pas sur moi!

Ments ki engem az iszapból, hogy el ne sülyedjek; hadd szabaduljak meg gyűlölőimtől és a feneketlen vizekből;

Exauce-moi, Eternel! car ta bonté est immense. Dans tes grandes compassions, tourne vers moi les regards,

Hogy el ne borítson a vizek árja, és el ne nyeljen az örvény, és a veremnek szája be ne záruljon felettem!

Et ne cache pas ta face à ton serviteur! Puisque je suis dans la détresse, hâte-toi de m'exaucer!

Hallgass meg engem, Uram, mert jó a te kegyelmességed! A te irgalmasságodnak sokasága szerint tekints én reám;

Approche-toi de mon âme, délivre-la! Sauve-moi, à cause de mes ennemis!

És ne rejtsd el orczádat a te szolgádtól; mert szorongattatom nagyon: siess, hallgass meg engem!

Tu connais mon opprobre, ma honte, mon ignominie; Tous mes adversaires sont devant toi.

Légy közel az én lelkemhez és váltsd meg azt; az én ellenségeimért szabadíts meg engem.

L'opprobre me brise le coeur, et je suis malade; J'attends de la pitié, mais en vain, Des consolateurs, et je n'en trouve aucun.

Te tudod az én gyalázatomat, szégyenemet és pirulásomat; jól ismered minden szorongatómat.

Ils mettent du fiel dans ma nourriture, Et, pour apaiser ma soif, ils m'abreuvent de vinaigre.

A gyalázat megtörte szívemet és beteggé lettem; várok vala részvétre, de hiába; vigasztalókra, de nem találék.

Que leur table soit pour eux un piège, Et un filet au sein de leur sécurité!

Sőt ételemben mérget adnak vala, és szomjúságomban eczettel itatnak vala engem.

Que leurs yeux s'obscurcissent et ne voient plus, Et fais continuellement chanceler leurs reins!

Legyen az ő asztalok előttök tőrré, és a bátorságosoknak hálóvá.

Répands sur eux ta colère, Et que ton ardente fureur les atteigne!

Setétüljenek meg az ő szemeik, hogy ne lássanak; és az ő derekukat tedd mindenkorra roskataggá.

Que leur demeure soit dévastée, Qu'il n'y ait plus d'habitants dans leurs tentes!

Öntsd ki a te haragodat reájok, és a te haragodnak búsulása érje utól őket.

Car ils persécutent celui que tu frappes, Ils racontent les souffrances de ceux que tu blesses.

Legyen az ő palotájok puszta, és az ő hajlékukban ne legyen lakos;

Ajoute des iniquités à leurs iniquités, Et qu'ils n'aient point part à ta miséricorde!

Mert a kit te megvertél, azt üldözik, és a tőled sujtottak fájdalmát szólják meg.

Qu'ils soient effacés du livre de vie, Et qu'ils ne soient point inscrits avec les justes!

Szedd össze álnokságaikat, és a te igazságodra ne jussanak el.

Moi, je suis malheureux et souffrant: O Dieu, que ton secours me relève!

Töröltessenek ki az élők könyvéből, és az igazak közé ne irattassanak.

Je célébrerai le nom de Dieu par des cantiques, Je l'exalterai par des louanges.

Engem pedig, a ki nyomorult és szenvedő vagyok, emeljen fel, oh Isten, a te segedelmed!

Cela est agréable à l'Eternel, plus qu'un taureau Avec des cornes et des sabots.

Dicsérem az Istennek nevét énekkel, és magasztalom hálaadással.

Les malheureux le voient et se réjouissent; Vous qui cherchez Dieu, que votre coeur vive!

És kedvesebb lesz az Úr előtt az ökörnél, a szarvas és hasadt körmű tuloknál.

Car l'Eternel écoute les pauvres, Et il ne méprise point ses captifs.

Látják *ezt* majd a szenvedők és örülnek; ti Istent keresők, elevenedjék a ti szívetek!

Que les cieux et la terre le célèbrent, Les mers et tout ce qui s'y meut!

Mert meghallgatja az Úr a szegényeket, és az ő foglyait nem veti meg.

Car Dieu sauvera Sion, et bâtira les villes de Juda; On s'y établira, et l'on en prendra possession;

Dicsérjék őt az egek és a föld; a tengerek és a mi csak mozog azokban!

La postérité de ses serviteurs en fera son héritage, Et ceux qui aiment son nom y auront leur demeure.

Mert megtartja Isten a Siont, és megépíti Júdának városait; és ott lakoznak majd és bírni fogják azt. * (Psalms 69:37) És az ő szolgáinak maradékai öröklik azt, és abban laknak majd, a kik szeretik az ő nevét. *