Proverbs 5

5:1

fili mi adtende sapientiam meam et prudentiae meae inclina aurem tuam

Fiam! az én bölcseségemre figyelmezz, az én értelmemre hajtsd a te füledet,

5:2

ut custodias cogitationes et disciplinam labia tua conservent

Hogy megtartsd a meggondolást, és a tudományt a te ajakid megőrizzék.

5:3

favus enim stillans labia meretricis et nitidius oleo guttur eius

Mert színmézet csepeg az idegen asszony ajka, és símább az olajnál az ő ínye.

5:4

novissima autem illius amara quasi absinthium et acuta quasi gladius biceps

De annak vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű tőr.

5:5

pedes eius descendunt in mortem et ad inferos gressus illius penetrant

Az ő lábai a halálra mennek, az ő léptei a sírba törekszenek.

5:6

per semitam vitae non ambulat vagi sunt gressus eius et investigabiles

Az életnek útát hogy ne követhesse, ösvényei változókká lettek, a nélkül, hogy ő eszébe venné.

5:7

nunc ergo fili audi me et ne recedas a verbis oris mei

Most azért, fiaim, hallgassatok engem, és ne távozzatok el számnak beszéditől!

5:8

longe fac ab ea viam tuam et ne adpropinques foribus domus eius

Távoztasd el attól útadat, és ne közelgess házának ajtajához,

5:9

ne des alienis honorem tuum et annos tuos crudeli

Hogy másoknak ne add a te ékességedet, és esztendeidet a kegyetlennek;

5:10

ne forte impleantur extranei viribus tuis et labores tui sint in domo aliena

Hogy ne az idegenek teljenek be a te marháiddal, és a te keresményed más házába ne *jusson.*

5:11

et gemas in novissimis quando consumpseris carnes et corpus tuum et dicas

Hogy nyögnöd kelljen *élet*ed végén, a mikor megemésztetik a te húsod és a te tested,

5:12

cur detestatus sum disciplinam et increpationibus non adquievit cor meum

És azt kelljen mondanod: miképen gyűlöltem az erkölcsi tanítást, és a fenyítéket útálta az én elmém,

5:13

nec audivi vocem docentium me et magistris non inclinavi aurem meam

És nem hallgattam az én vezetőim szavát, és az én tanítóimhoz nem hajtottam fülemet!

5:14

paene fui in omni malo in medio ecclesiae et synagogae

Kevés híja volt, hogy minden gonoszságba nem merültem a gyülekezetnek és községnek közepette!

5:15

bibe aquam de cisterna tua et fluenta putei tui

Igyál vizet a te kútadból, és a te forrásod közepiből folyóvizet.

5:16

deriventur fontes tui foras et in plateis aquas tuas divide

Kifolyjanak-é a te forrásid, az utczákra a te vized folyásai?

5:17

habeto eas solus nec sint alieni participes tui

Egyedül tied legyenek, és nem az idegenekéi veled.

5:18

sit vena tua benedicta et laetare cum muliere adulescentiae tuae

Legyen a te forrásod áldott, és örvendezz a te ifjúságod feleségének.

5:19

cerva carissima et gratissimus hinulus ubera eius inebrient te omni tempore in amore illius delectare iugiter

A szerelmes szarvas, és kedves zerge; az ő emlői elégítsenek meg téged minden időben, az ő szerelmében gyönyörködjél szüntelen.

5:20

quare seduceris fili mi ab aliena et foveris sinu alterius

És miért bujdosnál, fiam, az idegen után, és ölelnéd keblét az idegennek?

5:21

respicit Dominus vias hominis et omnes gressus illius considerat

Mert az Úrnak szemei előtt vannak mindenkinek útai, és minden ösvényeit ő rendeli.

5:22

iniquitates suae capiunt impium et funibus peccatorum suorum constringitur

A maga álnokságai fogják meg az istentelent, és a saját bűnének köteleivel kötöztetik meg.

5:23

ipse morietur quia non habuit disciplinam et multitudine stultitiae suae decipietur

Ő meghal fenyíték híján, és bolondságának sokasága miatt támolyog.