Proverbs 30

Agurnak, a Jáké fiának beszédei, próféczia, melyet mondott a férfiú Itielnek, Itielnek és Ukálnak.

Massalı Yake oğlu Agur’un sözleri: Bu adam şöyle diyor: “Yoruldum, ey Tanrım, yoruldum ve tükendim.

Minden embernél tudatlanabb vagyok én, és nincs emberi értelem én bennem.

Gerçekten ben insanların en cahiliyim, Bende insan aklı yok.

És nem tanultam a bölcseséget, hogy a Szentnek ismeretét tudnám.

Bilgeliği öğrenmedim, Kutsal Olan’a ilişkin bilgiden de yoksunum.

Kicsoda ment fel az égbe, hogy onnan leszállott volna? Kicsoda fogta össze a szelet az ő markába? Kicsoda kötötte a vizet az ő köntösébe? Ki állapította meg a földnek minden határit? Kicsoda ennek neve? Avagy kicsoda ennek fiának neve, ha tudod?

Kim göklere çıkıp indi? Kim yeli avuçlarında topladı? Suları giysisiyle sarıp sarmalayan kim? Kim belirledi dünyanın sınırlarını? Adı nedir, oğlunun adı nedir, biliyorsan söyle!

Az Istennek teljes beszéde igen tiszta, és paizs az ahhoz folyamodóknak.

Tanrı’nın her sözü güvenilirdir, O kendisine sığınan herkese kalkandır.

Ne tégy az ő beszédéhez; hogy meg ne feddjen téged, és hazug ne légy.

O’nun sözüne bir şey katma, Yoksa seni azarlar, yalancı çıkarsın.

Kettőt kérek tőled; ne tartsd meg én tőlem, mielőtt meghalnék.

Ey Tanrı, iki şey diledim senden: Ben ölmeden bunları esirgeme benden.

A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendő eledellel.

Sahtekârlığı, yalanı benden uzak tut, Bana ne yoksulluk ne de zenginlik ver; Payıma düşen ekmeği ver, yeter.

Hogy megelégedvén, meg ne tagadjalak, és azt ne mondjam: kicsoda az Úr? Se pedig megszegényedvén, ne lopjak, és gonoszul ne éljek az én Istenem nevével!

Yoksa bolluktan, ‘Kimmiş RAB?’ diye seni yadsır, Ya da yoksulluktan çalar Ve Tanrım’ın adını lekelemiş olurum.

Ne rágalmazd a szolgát az ő uránál, hogy meg ne átkozzon téged, és bűnhődnöd ne kelljen.

“Köleyi efendisine çekiştirme, Yoksa sana lanet eder, sen de suçlu çıkarsın.

*Van oly* nemzetség, a ki az ő atyját átkozza, és az ő anyját nem áldja.

Öyleleri var ki, babalarına lanet eder, Annelerine değer vermezler.

*Van* nemzetség, a ki a maga szemei előtt tiszta, pedig az ő rútságából ki nem tisztíttatott.

Öyleleri var ki, kendilerini tertemiz sanırlar, Oysa kötülüklerinden arınmış değiller.

*Van* kevély szemű nemzetség, és a kinek szemöldökei igen fellátnak!

Öyleleri var ki, kendilerinden üstün kimse yok sanır, Herkese tepeden bakarlar.

*Van* olyan nemzetség, a kinek fogai fegyverek, és a kinek zápfogai kések; hogy a szegényeket kiemészszék e földről, és az emberek közül a szűkölködőket.

Öyleleri var ki, dişleri kılıç, çeneleri bıçaktır, Mazlumlarla yoksulları yutup yeryüzünden yok ederler.

A nadálynak két leánya van: addsza, addsza! E három nem elégszik meg; négyen nem mondják: elég;

Sülüğün iki kızı vardır, adları ‘Ver, ver’ dir. Hiç doymayan üç şey, ‘Yeter’ demeyen dört şey vardır:

A sír és a meddő asszony, a föld meg nem elégszik a vízzel, és a tűz nem mondja: elég!

Ölüler diyarı, kısır rahim, Suya doymayan toprak ve ‘Yeter’ demeyen ateş.

A szemet, mely megcsúfolja atyját, vagy megútálja az anyja iránt való engedelmességet, kivágják a völgynek hollói, vagy megeszik a sasfiak.

Babasıyla alay edenin, annesinin sözünü hor görenin Gözünü vadideki kargalar oyacak; O akbabalara yem olacak.

E három megfoghatatlan előttem, és e négy dolgot nem tudom:

Aklımın ermediği üç şey, Anlamadığım dört şey var:

A keselyűnek útát az égben, a kígyónak útát a kősziklán, a hajónak nyomát a mély tengerben, és a férfiúnak útát a leányzóval.

Kartalın gökyüzünde, Yılanın kayada, Geminin denizde izlediği yol Ve erkeğin genç kızla tuttuğu yol.

Ilyen a paráználkodó asszonynak úta; eszik, azután megtörli száját és azt mondja: nem cselekedtem semmi gonoszt.

Zina eden kadının yolu da şöyledir: Yer, ağzını siler, Sonra da, ‘Suç işlemedim’ der.

Három *dolog* alatt indul meg a föld, és négyet nem szenvedhet el.

Yeryüzü üç şeyin altında sarsılır; Katlanamadığı dört şey vardır:

A szolga alatt, mikor uralkodik, és a bolond alatt, mikor elég kenyere van,

Kölenin kral olması, Budalanın doyması,

A gyűlölt asszony alatt, ha *mégis* férjhez megy; és a szolgáló alatt, ha örököse lesz az ő asszonyának.

Nefret edilen kadının evlenmesi Ve hizmetçinin hanımının yerine geçmesi.

E négy apró állata *van* a földnek, a melyek bölcsek, elmések:

“Dünyada dört küçük yaratık var ki, Çok bilgece davranırlar:

A hangyák erőtlen nép, mégis megkeresik nyárban a magok eledelét;

Karıncalar güçlü olmayan bir topluluktur, Ama yiyeceklerini yazdan biriktirirler.

A marmoták nem hatalmas nép, mégis kősziklán csinálják az ő házokat;

Kaya tavşanları da güçsüz bir topluluktur, Ama yuvalarını kaya kovuklarında yaparlar.

Királyuk nincs a sáskáknak, mindazáltal mindnyájan szép renddel mennek ki;

Çekirgelerin kralı yoktur, Ama bölük bölük ilerlerler.

A pókot kézzel megfoghatod, mégis ott van a királyok palotáiban.

Kertenkele elle bile yakalanır, Ama kral saraylarında bulunur.

Három állat van, a mely szépen jár, sőt négy, a mely jól jár.

“Yürüyüşü gösterişli üç yaratık, Davranışı gösterişli dört yaratık var:

Az oroszlán, a hős a vadak között, mely el nem fut senki elől;

Hayvanların en güçlüsü olan Ve hiçbir şeyin önünde pes etmeyen aslan,

A harczra felékesített ló, vagy a kecskebak, és a király, a kinek senki nem mer ellene állani.

Tazı, teke Ve ordusunun başındaki kral.

Ha bolond voltál felfuvalkodásodban, vagy ha meggondoltad: kezedet szájadra vessed.

“Eğer budala gibi kendini yücelttinse Ya da kötülük tasarladınsa, Dur ve düşün!

Mert *miképen* a ki tejet köpül, vajat csinál; és a ki keményen fújja ki az ő orrát, vért hoz ki: *úgy* a ki a haragot ingerli, háborúságot szerez.

Çünkü nasıl sütü dövünce tereyağı, Burnu sıkınca kan çıkarsa, Öfkeyi kurcalayınca da kavga çıkar.”