Proverbs 5

Fiam! az én bölcseségemre figyelmezz, az én értelmemre hajtsd a te füledet,

Figliuol mio, sta’ attento alla mia sapienza, inclina l’orecchio alla mia intelligenza,

Hogy megtartsd a meggondolást, és a tudományt a te ajakid megőrizzék.

affinché tu conservi l’accorgimento, e le tue labbra ritengano la scienza.

Mert színmézet csepeg az idegen asszony ajka, és símább az olajnál az ő ínye.

Poiché le labbra dell’adultera stillano miele, e la sua bocca è più morbida dell’olio;

De annak vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű tőr.

ma la fine cui mena è amara come l’assenzio, è acuta come una spada a due tagli.

Az ő lábai a halálra mennek, az ő léptei a sírba törekszenek.

I suoi piedi scendono alla morte, i suoi passi fan capo al soggiorno dei defunti.

Az életnek útát hogy ne követhesse, ösvényei változókká lettek, a nélkül, hogy ő eszébe venné.

Lungi dal prendere il sentiero della vita, le sue vie sono erranti, e non sa dove va.

Most azért, fiaim, hallgassatok engem, és ne távozzatok el számnak beszéditől!

Or dunque, figliuoli, ascoltatemi, e non vi dipartite dalle parole della mia bocca.

Távoztasd el attól útadat, és ne közelgess házának ajtajához,

Tieni lontana da lei la tua via, e non t’accostare alla porta della sua casa,

Hogy másoknak ne add a te ékességedet, és esztendeidet a kegyetlennek;

per non dare ad altri il fiore della tua gioventù, e i tuoi anni al tiranno crudele;

Hogy ne az idegenek teljenek be a te marháiddal, és a te keresményed más házába ne *jusson.*

perché degli stranieri non si sazino de’ tuoi beni, e le tue fatiche non vadano in casa d’altri;

Hogy nyögnöd kelljen *élet*ed végén, a mikor megemésztetik a te húsod és a te tested,

perché tu non abbia a gemere quando verrà la tua fine, quando la tua carne e il tuo corpo saran consumati,

És azt kelljen mondanod: miképen gyűlöltem az erkölcsi tanítást, és a fenyítéket útálta az én elmém,

e tu non dica: "Come ho fatto a odiare la correzione, come ha potuto il cuor mio sprezzare la riprensione?

És nem hallgattam az én vezetőim szavát, és az én tanítóimhoz nem hajtottam fülemet!

come ho fatto a non ascoltare la voce di chi m’ammaestrava, e a non porger l’orecchio a chi m’insegnava?

Kevés híja volt, hogy minden gonoszságba nem merültem a gyülekezetnek és községnek közepette!

poco mancò che non mi trovassi immerso in ogni male, in mezzo al popolo ed all’assemblea".

Igyál vizet a te kútadból, és a te forrásod közepiből folyóvizet.

Bevi l’acqua della tua cisterna, l’acqua viva del tuo pozzo

Kifolyjanak-é a te forrásid, az utczákra a te vized folyásai?

Le tue fonti debbon esse spargersi al di fuori? e i tuoi rivi debbon essi scorrer per le strade?

Egyedül tied legyenek, és nem az idegenekéi veled.

Siano per te solo, e non per degli stranieri con te.

Legyen a te forrásod áldott, és örvendezz a te ifjúságod feleségének.

Sia benedetta la tua fonte, e vivi lieto con la sposa della tua gioventù.

A szerelmes szarvas, és kedves zerge; az ő emlői elégítsenek meg téged minden időben, az ő szerelmében gyönyörködjél szüntelen.

Cerva d’amore, cavriola di grazia, le sue carezze t’inebrino in ogni tempo, e sii del continuo rapito nell’affetto suo.

És miért bujdosnál, fiam, az idegen után, és ölelnéd keblét az idegennek?

E perché, figliuol mio, t’invaghiresti d’un’estranea, e abbracceresti il seno della donna altrui?

Mert az Úrnak szemei előtt vannak mindenkinek útai, és minden ösvényeit ő rendeli.

Ché le vie dell’uomo stan davanti agli occhi dell’Eterno, il quale osserva tutti i sentieri di lui.

A maga álnokságai fogják meg az istentelent, és a saját bűnének köteleivel kötöztetik meg.

L’empio sarà preso nelle proprie iniquità, e tenuto stretto dalle funi del suo peccato.

Ő meghal fenyíték híján, és bolondságának sokasága miatt támolyog.

Egli morrà per mancanza di correzione, andrà vacillando per la grandezza della sua follia.